+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 10. péntek, 20:41
Örvendeznek a dzsihadisták, és jó okuk van rá: Szulejmánival egyik legkomolyabb ellenfelüket veszítették el, és amíg az USA és Irán egymással vannak elfoglalva, az Iszlám Állam levegőhöz jut.

Onnan kapott támogatást Donald Trump amerikai elnök, ahonnan a legkevésbé számított rá: az Iszlám Állam terrorszervezet pénteken üdvözölte, hogy egy Trump által elrendelt amerikai dróntámadásban január 3-án meghalt Kasszem Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda különleges hadtestének vezetője – tudósít a BBC.

 

Persze ilyen közvetlenül azért a terrorszervezet sem dicsérte az Egyesült Államokat, közleményében ugyanis

 

a tábornok megölését a dzsihadistákat segítő isteni beavatkozásként értékelte:

 

de arról, hogy végső soron mégiscsak az Egyesült Államok rendelte el a Szulejmáni elleni támadást, nem tett említést.

 

De miért örül ennek mégis az Iszlám Állam?

 

Hát azért, mert a síita Irán - ezen belül is Szulejmáni a Forradalmi Gárda Jeruzsálem (Qodsz) Hadtestének vezetőjeként – a radikális szunniták, köztük az Iszlám Állam kérlelhetetlen ellenfele volt. Ahogy Sárközy Miklós iranista nemrég az Azonnalinak adott interjújában is rávilágított:

 

„Szulejmáni kisöpörte az ISIS-t Irakból, nélküle ez aligha sikerült volna”.

 

Irán az Irakon és Szírián át a Földközi-tengerig terjedő érdekszféráját (az úgynevezett síita félholdat) ugyanis nagyban akadályozta az Iszlám Állam jelenléte, így a perzsa állam is kivette a részét a terrorszervezet elleni harcból. No meg az Irakban állomásozó, Egyesült Államok-vezette nemzetközi koalíció is jelentős részt vállalt az Iszlám Állam elleni harcban, csakhogy Szulejmáni megölése után az Egyesült Államok és ott tartózkodó szövetségesei rögtön bejelentették: elsődleges feladatuk egyelőre, hogy magukat védjék.

 

Az Iszlám Államnak tehát nem csak az kedvez, hogy Szulejmáni képében az egyik legveszélyesebb és legtapasztaltabb ellenfelüket vesztették el, hanem az is, hogy az Egyesült Államok és Irán közti szembenállás következtében az IS-ellenes nemzetközi koalíció is defenzívába szorult.

 

Egymást ütik az ellenségeik

 

Irakban is a terroristák kezére játszik a nemzetközi csapatok visszaszorulása, hiszen az ottani elit katonai és rendőri egységeket pont a nemzetközi koalíció képezte ki, most azonban többek között az Egyesült Államok, Dánia és Németország is beszüntette a kiképzést. Mindezek miatt most megnyílik a lehetőség a „kalifátus” előtt,

 

hogy az utóbbi évek folyamatos gyengülése után kis levegőhöz jussanak és újra teret nyerjenek.

 

Az Iszlám Államot tehát, mint territoriális egységet sikerült megszüntetni, kisöpörni Irak területéről, valamint Szíriában is jelentősen csökkenteni a befolyását. Ugyanakkor hiába halt meg vagy került börtönbe a szervezet rengeteg tagja, az Iszlám Állam, mint terrorszervezet jelenleg is működik. Az pedig csak a dzsihadistáknak segít, ha ellenfeleik közül ketten (az Egyesült Államok és Irán) egymással vannak elfoglalva.

 

Kasszem Szulejmánit egy, a bagdadi reptér közelében történt amerikai dróntámadás ölte meg január 3-án. Pár nap múlva Irán légitámadásokkal válaszolt (ezekben senki nem sérült meg), a légicsapások után pár órával (egyre inkább úgy tűnik, iráni rakéták miatt) lezuhant egy ukrán utasszállító gép is. Az esetről bővebben itt írtunk, Szalai Máté itt fejtette ki, milyen hatása is lehet a Szulejmáni-ügynek, nemrég pedig Sárközy Miklós iranistát kérdeztük meg, hová vezethet a konfliktus.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.

A rendelkezésre álló vakcinákat lakosságarányosan osztanák szét az önkormányzatok között.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás