+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 9. csütörtök, 20:44
Ha ma tartanák az EP-választásokat, már a Kaczyński-féle lengyel kormánypárt által dominált konzervatív frakció lenne a harmadik legnagyobb. Igaz, ehhez kellenek a britek is.

Ha most vasárnap tartanák az EP-választásokat az Európai Unióban,

 

a liberálisokkal holtversenyben a harmadik legnagyobb frakciót adnák az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR),

 

akikről újabban azt rebesgetik, a Fidesz új pártcsaládja lehetnek az európai politikában, amennyiben az Európai Néppárt (EPP) kipenderíti Orbánékat onnan.

 

A Zöldek nagyot zuhantak, szárnyal a szélsőjobb

 

Az Europe Elects közvélemény-kutatásokkal foglalkozó oldal ugyanis összesítette az európai pártok támogatottságának átlagát azok tagállami közvéleménykutatók általi felmérései alapján, majd ez alapján kiszámolta, hogy az adott párt milyen eredménnyel kerülne be az Európai Parlamentbe, és ott hány mandátummal bírna.

 

A felmérés pedig a nemzeti-konzervatív ECR frakciójának jelentős erősödését mutatta, akik 103 mandátumot nyernének el, ha most tartanák az EP-választásokat, ez pedig 41-gyel több, mint az a 62 mandátumos eredmény, amit a pártcsalád tagpártjai tavaly májusban abszolválni tudtak. Ezzel holtversenybe kerülnének a kicsit meggyengült liberális Renew Europe-pal. Az első helyen változatlanul az EPP áll 177 mandátummal, a második pedig a stagnáló szocialista frakció 153-mal. A Salvini-féle szélsőjobbos frakció is valamelyest erősödni tudott, a májusi 73 helyett már 82 mandátumot becsülnek nekik.

 

A felmérés igazán nagy vesztesei viszont a Zöldek: az EP-választáskor igen erős kampányt futtatva 75 mandátumot gyűjtöttek,

 

azonban most már csak 52-vel kalkulálhatnak. Ezzel még a májusban legkisebb frakcióként befutott GUE/NGL is erősebb, a szélsőbalos csoportosulás ugyanis 41 mandátumról 53-ra erősödött.

 

Csak a britekkel ilyen erősek

 

Az ECR erősödése bár jó hírnek tűnhet a sajtóhírek szerint a frakcióhoz való csatlakozással kacérkodó Orbánnak, az eredmény csalóka: májusban ugyanis a pártcsalád gerincét adó brit Konzervatívok elég gyatra, alig 9 százalékos eredményt szállítottak, míg most Boris Johnson fölényes győzelme után szárnyal a párt. Ez jelentős lökést ad az egész konzervatív frakciónak (akikhez ráadásul egy sor brexitpárti képviselő időközben csatlakozott is az EP-ben), ugyanakkor a brexittel a brit képviselők búcsúznak az EP-től, ezzel az ECR-frakciótól is. Nem meglepő módon a legjobban a brit kilépést tehát a konzervatívok és a szocialisták (ahol a brit Munkáspárt is ül) fogják a legjobban megsínyleni.

 

Persze az ECR helyzete sem reménytelen, ugyanis a párt új vezető ereje immár a lengyel Jog és Igazságosság, Jarosław Kaczyński pártja pedig magabiztosan vezetik a közvélemény-kutatásokat Lengyelországban.

 

A jó eredményhez hozzájárul még a szintén ECR-tagpárt újfasiszta Olaszország Fivérei (FdI) valamint a bevándorlásellenes spanyol Vox szárnyalása is.

 

Ha ehhez hozzáadódna a Fidesz-KDNP 13 EP-képviselője, a frakció igen jó helyzetben lenne. Igaz, ez csak papíron mutatna jól, hiszen az ECR-nek az EP-választás utáni hatalmi játszmában nem osztottak lapot: az összes fontosabb kulcspozíciót a Néppárt, a szocik és a liberálisok osztották le egymás között a tőlük jobbra és balra állók nagy felháborodására.

 

Messze már az angolszász konzervativizmus

 

Az ECR-t egyébként még a 2000-es évek közepén hívták életre a néppárti status quoval elégedetlen, emiatt a pártcsaládot otthagyó brit Konzervatívok. Ennek megfelelően a csoportosulás az angolszász konzervativizmus jegyeit hordozta magán: szabadpiac, gazdasági liberalizmus, kis állam, atlantizmus,

 

valamint szoft euroszkepticizmus, amit az ECR-esek következetesen eurorealizmusként fejeznek ki.

 

Az utóbbi években viszont, ahogy csökkent a britek befolyása, úgy jelentek meg az egyre inkább nacionalista és kontinentális konzervatív pártok az ECR-ben, mint például az olasz újfasiszták vagy épp a spanyol Vox. Ha a Fidesz is belép, azzal az ECR még messzebb mozdulna az angolszász vonaltól, legalábbis az Orbán-kormány elmúlt tíz éve nem épp a piaci liberalizációról vagy épp az állam méretének csökkentéséről szóltak.

 

Mindenesetre az ECR-ben Orbánt ennek ellenére is tárt szívesen látják: ez már tavalyelőtt is világos volt, amikor a pártcsalád csúcsjelöltjével, Jan Zahradillal interjúztunk, aki egyébként most is azt írta Twitteren, hogy tárt karokkal várják a Fideszt, és így nyilatkozott az Azonnalinak Zdzisław Krasnodębski, a PiS EP-képviselője is.

 

BORÍTÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

5,5 millió beoltottnál nem kell sehova sem maszk, és már védettségi igazolvány is csak a tömegrendezvényekre kell.

Nemes Balázsnak a körzet jelenlegi országgyűlési képviselőjével, Mellár Tamással kell majd megmérkőznie.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás