+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. január 8. szerda, 13:47
Légicsapások az amerikai támaszpontok mellett, lezuhanó ukrán utasszállító Teheránnál: mit tudunk és mit nem a legfrissebb iráni eseményekről?

Január 3-án a bagdadi repteret elhagyva dróntámadás érte Kasszem Szulejmáni tábornok konvoját: Szulejmáni az elmúlt évtizedek iráni külpolitikájának kulcsfigurája volt, és az iráni politikai rendszer védelmére felesküdött Forradalmi Gárda Jeruzsálem (Qudsz) Hadtestének parancsnoka volt. Mint később kiderült, a dróntámadást az Egyesült Államok rendelte el, míg a hazájában és

 

a síita területeken nagy népszerűségnek örvendő stratégát ezrek búcsúztatták mindenhol, ahová holttestét elvitték az ezt követő napokban.

 

Bár a retorikai adok-kapok azonnal megindult az iszlám forradalom óta Iránnal igen ellenséges viszonyt ápoló Washington, valamint Teherán között, sokáig úgy tűnt, hogy Irán nem próbál majd katonai eszközökkel válaszolni a megkérdőjelezhető akcióra. Donald Trump többek között meg is fenyegette Iránt, hogy amennyiben az válaszolna, akkor annyi légicsapással vág vissza az Egyesült Államok, ahány amerikai túszt tartottak fogva 1979-ben a teheráni amerikai nagykövetségen, vagyis ötvenkettővel:

 

„Némelyikük nagyon is fontos volt Irán és az iráni kultúra számára,

 

és ezekre a célpontokra és Iránra NAGYON GYORSAN ÉS NAGYON KEMÉNYEN LESÚJTUNK. Az Egyesült Államok nem akar több fenyegetést!  – írta akkor az elnök, mire Irán úgy felelt, a válaszreakció célpontját és időpontját ők fogják megválasztani.

 

Úgy látszik, hogy pár napos szünet után új fokozatba kapcsolt, ezért megpróbáljuk röviden elmagyarázni, mi történt pontosan szerdára virradóra Iránban.

 

Légicsapások az amerikai támaszpontok ellen

 

+ Irán helyi idő szerint szerdán hajnal kettőkor, csupán pár órával Szulejmáni temetése után két, amerikai csapatoknak is otthont adó iraki támaszpont ellen indított rakétacsapást huszonkét rakétával. Hivatalos közlés a károkról és a lehetséges áldozatokról még nincsen.

 

+ A megtámadott két támaszpont az Ain al-Aszad légitámaszpont, valamint Erbil városa volt.

 

+ Ali Hámenei iráni ajatollah a „halál Amerikára”-szlogeneket kántáló tömegeknek azt nyilatkozta,

 

a támadás „arculcsapás” volt az Egyesült Államoknak, egyúttal felszólította az amerikai csapatokat, hogy hagyják el a régiót. Ugyanerre szólított fel Hasszán Rohani elnök is.

 

+ Az iraki miniszterelnököt a támadás előtt közvetlenül Irán tájékoztatta a közelgő csapásról, egyúttal közölték: azok csak az amerikai csapatokat érintik. Az irakiaknak azonban Irán nem árulta el a csapások pontos helyszínét.

 

 

+ A jelenleg Szaúd-Arábiában tartózkodó Donald Trump amerikai elnök a támadást követően meglepően nyugodt Twitter-üzenetet írt, melyben közölte, „minden rendben van”. „A károk és az áldozatok felmérése folyamatban van. Eddig rendben volnánk! Messze nekünk van a legerősebb és a legjobban felszerelt hadseregünk a világon. Holnap reggel fogok bővebben nyilatkozni” – közölte. Azóta Trump nem szólalt meg.

 

+ Javad Zarif iráni külügyminiszter kijelentette: Irán „arányos önvédelmi intézkedéseket tett az ENSZ Alapokmányának 51. cikke értelmében, amikor azokat a bázisokat vette célba, amelyekről gyáva támadást indítottak az állampolgáraink és magasrangú tisztségviselőink ellen”. Hozzátette:

 

Irán nem szeretne háborút és eszkalációt, de minden agressziótól készek magukat megvédeni.

 

+ Miután az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalícióban magyar kontingensek is tartózkodnak Irakban, esetlegesen ők is érintettek lehettek volna az ügyben. A Honvédelmi Minisztérium azonban csütörtök reggel rövid közleményben tudatta: magyar áldozat nincsen, „a honvédek biztonsága érdekében a Magyar Honvédség megtette a további szükséges intézkedéseket.”

 

Lezuhant egy ukrán utasszállító, az okokat nem tudni

 

+ A légicsapások után csupán pár órával lezuhant az Ukraine International légitársaság Boeing 737 típusú repülőgépe. Az áldozatok között 82 iráni, 63 kanadai, 11 ukrán (ebből a személyzet mind a 9 tagja), 10 svéd, 4 afgán, valamint 3-3 német és brit állampolgár volt – közölte Vagyim Prisztajko ukrán külügyminiszter.

 

+ A helyi idő szerint reggel 6:12-kor az Imam Khomeini nemzetközi repülőtér közelében lezuhanó, eredetileg Teheránból Kijevbe tartó gép mind a 176 utasa meghalt a katasztrófában.

 

+ Ukrajna teheráni nagykövetsége röviddel a katasztrófa után a gép hajtóművének hibáját adta meg a tragédia okaként.

 

Később eltávolították a nagykövetség honlapjáról ezt az információt, és azt közölték, hogy a korábbi nagykövetségi közlés a hajtóműhibáról „nem volt hivatalos”.

 

A gép papíron igazán jó műszaki állapotban volt, hiszen az Ukraine International közlése szerint legutóbb teljeskörű műszaki átvizsgáláson két nappal a katasztrófa előtt, január 6-án esett át, és akkor a légitársaság semmi gyanúsat nem talált.

 

 

+ Mikor Olekszij Honcsaruk ukrán miniszterelnököt arról kérdezték, megtörténhet-e, hogy a repülőt rakétacsapás érte, a kormányfő figyelmezetett: kerüljék a spekulációt addig, ameddig a nyomozás eredménye meg nem születik. A vizsgálat lefolytatásáért Irán lesz a felelős.

 

+ Az iráni közméndia közölte, hogy a gép két fekete doboza közül már meg is találták az egyiket,

 

egy másik iráni hírügynökség információi szerint ugyanakkor az iráni hatóságok nem adják ki a gyártó Boeingnek a megtalált fekete dobozt.

 

+ Szerdán számos nemzetközi légitársaság közölte: elkerülik az iráni légteret. Az amerikai szövetségi légügyi hatóság megtiltotta az amerikai légi járatok közlekedését az iraki és az iráni légtérben, valamint a Perzsa (Arab)-öböl és az Ománi-öböl térségében.

 

Ha még mindig nem látod át teljesen, mi a helyzet a Szulejmáni-üggyel kapcsolatban, akkor olvasd el Szalai Máté, a Külgazdasági és Külügyi Intézet elemzőjének a támadás után írt cikkét. Ha pedig a Szulejmáni-gyilkosság hátterére, Irán és az Egyesült Államok szembenállására, valamint a helyzet lehetséges kiútjaira vagy kíváncsi, akkor holnap reggel is érdemes lesz az Azonnalira kattintanod!

 

BORÍTÓKÉP: Az ukrán utasszállító katasztrófájának helyszíne / Twitter

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Drasztikusan megnőtt a darázsfészkek száma Franciaországban, azért is, mert a karantén alatt az emberek nem pusztították el a fészkeiket.

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett megint.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás