+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. január 8. szerda, 10:43
A Bachtrack klasszikus zenei portál statisztikája arra is választ ad, hogy melyik országban a legelkötelezettebbek a kortárs zeneszerzők iránt, vagy hogy milyen a nemi megoszlás a karmesterek között.

Érdekes statisztikát közölt a tavalyi esztendőről a Bachtrack nevű oldal: a klasszikus zenére szakosodott portál 34 648 darab komolyzenei előadást (benne koncerteket, operákat és táncos eseményeket) felölelő kutatásában többek között azt vizsgálták, hogy kik voltak a legkedveltebb, legtöbbet játszott zeneszerzők 2019-ben.

 

A tavalyi egyértelműen Beethoven éve volt: az összes, klasszikus zenei koncert 13 százalékában hangzott el legalább egy Beethoven-darab,

 

amik közül a legkedveltebb a bécsi klasszikus harmadik szimfóniája, az Eroica lett. Egyúttal ez a szimfónia volt a legtöbbet játszott mű is 2019-ben.

 

BEETHOVEN HARMADIK SZIMFÓNIÁJÁT BONAPARTE NAPÓLEON HŐSIESSÉGE IHLETTE, A ZENESZERZŐ ELŐTTE AKART TISZTELEGNI A MŰVÉVEL

 

Beethoven mögött végzett pályatársa, Mozart, a dobogó harmadik helyére pedig Bach fért fel.

 

A svédek élen járnak a kortárs zeneszerzők népszerűsítésében

 

A klasszikusok mellett ne feledkezzünk meg a kortárs zeneszerzőkről sem. A Bachtrack felmérése szerint mint 2018-ban, úgy tavaly is 

 

Svédország volt a legelkötelezettebb napjaink zeneszerzőinek bemutatásában: az összes koncert 25 százalékában hangzottak el olyan művek, amiket ma élő emberek komponáltak.

 

Mindössze egy százalékkal marad el ettől Amerika, míg a dobogó alsó fokára az angolok kerültek fel 21 százalékkal.

 

Érdemes egy pillantást vetni a lista aljára is, ahol Japán és Ausztria kullog: mindkét országban csak a koncertek kilenc százalékában szólalt meg kortárs zeneszerző műve. Ezzel szemben arányaiban itt kapott a legnagyobb teret a klasszicizmust felváltó, a 19. században hódító romantika zenei irányzata.

 

A kortárs zeneszerzők tekintetében a magyarok is büszkélkedhetnek:

 

a hatodik legtöbbet játszott kortárs a most 93 éves, kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző és zongoraművész, Kurtág György lett.

 

KURTÁG GYÖRGY MINDENEKELŐTT A KAMARAZENÉBEN ALKOTOTT NEMZETKÖZILEG IS MARADANDÓT

 

Emelkedett a női zeneszerzők és karmesterek aránya, de még így is siralmas a helyzet

 

A zeneszerzés és karmesterkedés valahogy úgy alakult a történelem során, hogy tipikusan férfi munka lett mindkettő. Ebből is adódik, hogy a Bachtrack már azt is nagy eredményként könyvelte el, hogy

 

míg 2013-ban csupán egy női karmester fért bele a legtöbb koncerten vezénylő karmesterek top százas listájába, ez idénre már nyolcra emelkedett.

 

Közülük is a legfoglalkoztatottabb a finn Susanna Mälkki volt, aki még így sem fért bele a top húszba: ő volt 2019-ben a 21. legtöbbet vezénylő karmester.

 

SUSANNA MÄLKKI JELENLEG IS A HELSINKI FILHARMONIKUSOK VEZETŐ KARMESTERE

 

A legfoglalkoztatottabb karmester a lett származású Andris Nelsons volt 2019-ben, aki összesen 132 koncerten és operaelőadáson vezényelt.  

 

Ennél már kiegyenlítettebb a nemek aránya a komponistákat illetően:

 

míg 2016-ban a top ötven kortárs zeneszerzőből csak hét volt nő, addig tavaly már tizenhárom is befért a listába, míg a top száz kortárs zeneszerzőnek majdnem negyedét adták a nők.

 

Közülük is a legsikeresebb brit Cecilia McDowall lett, akinek művei a kortárs zeneszerzők közül a 19. legnépszerűbbek voltak a tavalyi koncerteken.

 

CECILIA MCDOWALL VÉDJEGYE AZ INTENZÍV, VIRTUÓZ STÍLUS

 

A Bachtrack infografikáit itt, a felmérés eredményeit ismertető beszámolót pedig itt lehet megtekinteni.

 

NYITÓKÉP: PxHere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is, de a megyei napilap nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás