+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 8. szerda, 18:07
Srebrenicában a város teljes férfilakosságát kiirtották a szerbek. Újonnan előkerült brit külügyi dokumentumokra hivatkozva most azt mondják: a bosnyákok kezdték a környéken az öldöklést.

Srebrenica a boszniai háború legfontosabb városa: a mára Bosznia szerb részére került, de egykoron bosnyák (muzulmán) többségű városkában 1995-ben – a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett – a boszniai szerb haderő Ratko Mladić vezetésével több ezer férfit (a városka férfilakosságának gyakorlatilag egészét) kiirtotta, a nőket és gyerekeket pedig kitelepítette.

 

Csak szerbeket ítéltek el népirtásért

 

A hágai székhelyű (mára a munkáját befejező) Jugoszlávia-törvényszék (ICTY) több szerb katona és politikus – így Mladić mellett az egykori boszniai szerb államfő, Radovan Karadžić – vonatkozásában is megállapította: genocídium (azaz népirtás) történt Srebrenicában. Ez a nemzetközi büntetőjog által ismert legsúlyosabb háborús és emberiesség elleni bűntett. A boszniai és a délszláv háborúk kapcsán csak a srebrenicai vérengzést nyilvánította ilyennek a hágai bíróság.

 

 

A szerb nacionalista propaganda mindebben annak bizonyítékát látta, hogy az ICTY elfogult lenne a horvátok és bosnyákok javára, akik közül eleve jóval kevesebb katonát ítéltek el. Az elítéltek több, mint kétharmada szerb volt:

 

2015 áprilisáig 103 szerbet, 32 horvátot, 13 bosnyákot talált bűnösnek az ICTY.

 

Srebrenica kapcsán azonban a szerb felet az is zavarja, hogy egyedüliként itt állapított meg népirtást a bíróság. Ezt két irányból próbálták meg a különféle perekben cáfolni: egyrészről arra mutattak rá, hogy a srebreniciai öldöklés a szerbek bosszúakciója lett volna egy korábbi, súlyosabb bosnyák öldöklésre; másrészről mivel a nők és gyerekek életben maradtak, tagadták, hogy fogalmilag népirtás történt volna.

 

Ráadásul eleve nem az egész bosnyák népet, hanem a srebrenicai bosnyákokat – és ott is „csak” a férfiakat – ölték le Mladić csapatai. A szerb védekezés szerint fogalmilag nem lehet egy olyan esemény népirtás, ami eleve nem is egy egész nép ellen irányul.

 

A bíróság ezt azzal utasította vissza, hogy népirtás egy meghatározott közösséget is érinthet – azaz egy konkrét város lakossága kapcsán is megállapítható népirtás –, valamint a nők és gyerekek elszállítása nem zárja ki ezen bűncselekmény lehetőségét. Azaz egy adott város férfi lakosságának módszeres megölése – ami történt Srebrenicában a bosnyákokkal – szintén népirtásnak számít.

 

Ki lőtt először?

 

A másik szerb védekezés, miszerint Mladić bosszúból reagált, már érdekesebb. Itt nem jogi minősítésekről, hanem a tények kronológiai sorrendjéről van szó.

 

Leegyszerűsítve az volt a kérdés, hogy ki lőtt először.

 

Mladić és Karadžić azt állította: 1992-től a bosnyák haderő Srebrenicából Naser Orić vezetésével rajtaütéseket hajtott végre a többségben bosnyák lakosú város szerb többségű környékén: szerb források szerint legalább háromezer, a holland források szerint legalább ezer szerbet öltek meg Orić csapatai eközben. Mladić szerint erre volt válasz, hogy a boszniai szerb haderő végül bevette Srebrenica városát.

 

Orić ellen is indultak amúgy perek Hágában, de a bosnyák tábornokot végül mindig felmentették. Noha Szerbia is kérte Orić kiadatását, őt végül Boszniában is perbe fogták, de az ottani eljárás is felmentéssel végződött. Azaz a szerbek szerint miközben Srebrenicát nemcsak hogy – egyedüliként a csataterek közül – népirtásnak nyilvánította az ICTY, és több szerb katonát és politikust életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt,

 

a korábbi bosnyák támadásokért nem vontak senkit sem felelősségre.

 

NASER ORIĆ ÉLVEZI A FELMENTÉSE UTÁN AZ ÉLETET BOSZNIÁBAN. FOTÓ: INTSTAGRAM

 

Eddig is volt pár alternatív elmélet Srebrenicáról, most dokumentumok is előkerültek

 

Az ICTY narratíváját, miszerint Srebrenica teljesen kilóg a többi hadieseményből, a norvég televízió egy tíz évvel korábbi dokumentumfilmben kétségbe vonta (ez ingyen megnézhető a YouTube-on): ebben azt próbálták igazolni, hogy a Srebrenica környéki szerbek védelmére érkezett Mladić, nem a bosnyákok kiirtása lett volna a célja.

 

Már korábban felmerültek olyan elméletek is, miszerint Alija Izetbegović, akkori bosnyák államfő kifejezetten magukra hagyta a srebrenicai bosnyákokat, mert abban bízott, hogy ha tényleg megtörténik a mészárlás, akkor Washington beavatkozik a szerbek ellenében. A norvég dokumentumfilm szerint erre ígéretet is kapott Bill Clintontól. Azaz Izetbegović – eszerint – tudatosan nem tett semmi a srebrenicia bosnyákok kimentéséért, mert a várt szerb mészárlás jó casus bellinek tűnt.

 

Ibran Mustafić srebrenciai bosnyák politikus Planirani haos (Tervezett káosz) című könyvében azt állítja:

 

Clinton és Izetbegović megállapodtak volna abban, hogy csapdába csalják a szerbeket, felkínálva nekik prédaként a srebrenicai bosnyákokat

 

– hogy aztán erre hivatkozva tudjon a NATO a konfliktusba beavatkozni.

 

Most újabb brit dokumentumok kerültek elő, amelyek ezt az értelmezést erősítik: a brit külügy akkori levelezéseiből az derül ki, hogy Srebrenicát körbefogta a bosnyák haderő, a környező szerb falvakban embert és állatot egyaránt irtanak – és

 

a brit külügy azt írja, hogy a szerb lakosság védelmét biztosítandó készül Mladić elfoglalni Srebrenicát.

 

A brit külügy arról tájékoztat az iratokban, hogy Jacques Chirac akkori francia elnök háttérmegállapodásra készült volna a boszniai szerbekkel – és a holland békefenntartók tétlensége mellett ez is megerősíthette Mladićot abban, hogy szabad kezet kapott a nyugati hatalmaktól Srebrencia ügyében.

 

Szerbia és a Bosznián belüli Republika Srpska ezért most azt követeli: álljon fel nemzetközi bizottság, és vizsgálják felül a felmerült új bizonyítékok tükrében a srebrenicai eseményeket, amelyekért ma is több szerb politikus és katona tölti életfogytiglani börtönbüntetését.

 

NYITÓKÉP: Muzulmán tömegsírok Srebrenicában / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás