+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 8. szerda, 18:07
Srebrenicában a város teljes férfilakosságát kiirtották a szerbek. Újonnan előkerült brit külügyi dokumentumokra hivatkozva most azt mondják: a bosnyákok kezdték a környéken az öldöklést.

Srebrenica a boszniai háború legfontosabb városa: a mára Bosznia szerb részére került, de egykoron bosnyák (muzulmán) többségű városkában 1995-ben – a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett – a boszniai szerb haderő Ratko Mladić vezetésével több ezer férfit (a városka férfilakosságának gyakorlatilag egészét) kiirtotta, a nőket és gyerekeket pedig kitelepítette.

 

Csak szerbeket ítéltek el népirtásért

 

A hágai székhelyű (mára a munkáját befejező) Jugoszlávia-törvényszék (ICTY) több szerb katona és politikus – így Mladić mellett az egykori boszniai szerb államfő, Radovan Karadžić – vonatkozásában is megállapította: genocídium (azaz népirtás) történt Srebrenicában. Ez a nemzetközi büntetőjog által ismert legsúlyosabb háborús és emberiesség elleni bűntett. A boszniai és a délszláv háborúk kapcsán csak a srebrenicai vérengzést nyilvánította ilyennek a hágai bíróság.

 

 

A szerb nacionalista propaganda mindebben annak bizonyítékát látta, hogy az ICTY elfogult lenne a horvátok és bosnyákok javára, akik közül eleve jóval kevesebb katonát ítéltek el. Az elítéltek több, mint kétharmada szerb volt:

 

2015 áprilisáig 103 szerbet, 32 horvátot, 13 bosnyákot talált bűnösnek az ICTY.

 

Srebrenica kapcsán azonban a szerb felet az is zavarja, hogy egyedüliként itt állapított meg népirtást a bíróság. Ezt két irányból próbálták meg a különféle perekben cáfolni: egyrészről arra mutattak rá, hogy a srebreniciai öldöklés a szerbek bosszúakciója lett volna egy korábbi, súlyosabb bosnyák öldöklésre; másrészről mivel a nők és gyerekek életben maradtak, tagadták, hogy fogalmilag népirtás történt volna.

 

Ráadásul eleve nem az egész bosnyák népet, hanem a srebrenicai bosnyákokat – és ott is „csak” a férfiakat – ölték le Mladić csapatai. A szerb védekezés szerint fogalmilag nem lehet egy olyan esemény népirtás, ami eleve nem is egy egész nép ellen irányul.

 

A bíróság ezt azzal utasította vissza, hogy népirtás egy meghatározott közösséget is érinthet – azaz egy konkrét város lakossága kapcsán is megállapítható népirtás –, valamint a nők és gyerekek elszállítása nem zárja ki ezen bűncselekmény lehetőségét. Azaz egy adott város férfi lakosságának módszeres megölése – ami történt Srebrenicában a bosnyákokkal – szintén népirtásnak számít.

 

Ki lőtt először?

 

A másik szerb védekezés, miszerint Mladić bosszúból reagált, már érdekesebb. Itt nem jogi minősítésekről, hanem a tények kronológiai sorrendjéről van szó.

 

Leegyszerűsítve az volt a kérdés, hogy ki lőtt először.

 

Mladić és Karadžić azt állította: 1992-től a bosnyák haderő Srebrenicából Naser Orić vezetésével rajtaütéseket hajtott végre a többségben bosnyák lakosú város szerb többségű környékén: szerb források szerint legalább háromezer, a holland források szerint legalább ezer szerbet öltek meg Orić csapatai eközben. Mladić szerint erre volt válasz, hogy a boszniai szerb haderő végül bevette Srebrenica városát.

 

Orić ellen is indultak amúgy perek Hágában, de a bosnyák tábornokot végül mindig felmentették. Noha Szerbia is kérte Orić kiadatását, őt végül Boszniában is perbe fogták, de az ottani eljárás is felmentéssel végződött. Azaz a szerbek szerint miközben Srebrenicát nemcsak hogy – egyedüliként a csataterek közül – népirtásnak nyilvánította az ICTY, és több szerb katonát és politikust életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt,

 

a korábbi bosnyák támadásokért nem vontak senkit sem felelősségre.

 

NASER ORIĆ ÉLVEZI A FELMENTÉSE UTÁN AZ ÉLETET BOSZNIÁBAN. FOTÓ: INTSTAGRAM

 

Eddig is volt pár alternatív elmélet Srebrenicáról, most dokumentumok is előkerültek

 

Az ICTY narratíváját, miszerint Srebrenica teljesen kilóg a többi hadieseményből, a norvég televízió egy tíz évvel korábbi dokumentumfilmben kétségbe vonta (ez ingyen megnézhető a YouTube-on): ebben azt próbálták igazolni, hogy a Srebrenica környéki szerbek védelmére érkezett Mladić, nem a bosnyákok kiirtása lett volna a célja.

 

Már korábban felmerültek olyan elméletek is, miszerint Alija Izetbegović, akkori bosnyák államfő kifejezetten magukra hagyta a srebrenicai bosnyákokat, mert abban bízott, hogy ha tényleg megtörténik a mészárlás, akkor Washington beavatkozik a szerbek ellenében. A norvég dokumentumfilm szerint erre ígéretet is kapott Bill Clintontól. Azaz Izetbegović – eszerint – tudatosan nem tett semmi a srebrenicia bosnyákok kimentéséért, mert a várt szerb mészárlás jó casus bellinek tűnt.

 

Ibran Mustafić srebrenciai bosnyák politikus Planirani haos (Tervezett káosz) című könyvében azt állítja:

 

Clinton és Izetbegović megállapodtak volna abban, hogy csapdába csalják a szerbeket, felkínálva nekik prédaként a srebrenicai bosnyákokat

 

– hogy aztán erre hivatkozva tudjon a NATO a konfliktusba beavatkozni.

 

Most újabb brit dokumentumok kerültek elő, amelyek ezt az értelmezést erősítik: a brit külügy akkori levelezéseiből az derül ki, hogy Srebrenicát körbefogta a bosnyák haderő, a környező szerb falvakban embert és állatot egyaránt irtanak – és

 

a brit külügy azt írja, hogy a szerb lakosság védelmét biztosítandó készül Mladić elfoglalni Srebrenicát.

 

A brit külügy arról tájékoztat az iratokban, hogy Jacques Chirac akkori francia elnök háttérmegállapodásra készült volna a boszniai szerbekkel – és a holland békefenntartók tétlensége mellett ez is megerősíthette Mladićot abban, hogy szabad kezet kapott a nyugati hatalmaktól Srebrencia ügyében.

 

Szerbia és a Bosznián belüli Republika Srpska ezért most azt követeli: álljon fel nemzetközi bizottság, és vizsgálják felül a felmerült új bizonyítékok tükrében a srebrenicai eseményeket, amelyekért ma is több szerb politikus és katona tölti életfogytiglani börtönbüntetését.

 

NYITÓKÉP: Muzulmán tömegsírok Srebrenicában / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A lengyel politikus a legmagasabb szintű kitüntetést kapta a Románia Csillagán belül, Tőkéstől a legalacsonyabbat vették korábban el.

Mikor lesz így kormánya Írországnak? Vagy inkább jöhetnek az előrehozott választások? Elmagyarázzuk!

Bár a Fundacja Pro plakátja egyértelműen jelzi, hogy a homoszexuálisok gyerekeket fognak szerintük molesztálni, a bíróság szerint ez nem bántó, hanem oktató jellegű üzenet.

Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Miután Kiss László és Szaniszló Sándor III. és XVIII. kerületi polgármesterek átléptek a DK-ba, Gyurcsányéknak nagyobb lesz a frakciója a közgyűlésben, mint az MSZP-é.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás