+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2020. január 5. vasárnap, 18:21
Bár 2017 óta már csak a stadion békésebb oldalán helyet foglaló nézőknek kell megadni a biometrikus adataikat, még mindig problémás, hogy a sporttörvény engedi a Fradinak külön tárolni azokat. Az egyik drukker pont öt éve fordult emiatt Alkotmánybírósághoz, amely viszont még mindig nem döntött. De normális-e ez? Meddig lehet az egészet húzni?

Fontos évfordulóhoz érkeztünk: 2015. január 5-én érkezett meg az Alkotmánybíróság kezelőirodájára a egy felháborodott fradista alkotmányjogi panasza, ami szerint a Ferencváros stadionjában, a Groupama Arénában jogellenesen gyűjtik a szurkolók adatait kötelezően a létesítményben használt vénaszkennerrel. A TASZ blogján azóta is másodpercre pontosan lehet követni, pontosan mióta nem történt semmi a panasszal, és bár az ügyet vivő Hüttl Tivadar ügyvéd szerint sem normális, hogy ennyi ideig húzódik a dolog, konkrétumot ő sem tud mondani, mivel még csak hiánypótlást sem kértek tőle a panasszal kapcsolatban.

 

A Groupama Aréna vénaszkennere tulajdonképpen egy tenyérleolvasó: a magyar találmány akár ötmillió pontot is képes összehasonlítani és rögzíteni, tehát gyakorlatilag kijátszhatatlan. A Fradi stadionjában a tenyerünk adatainak a megadásához kötötték a 2014. augusztus 10-én lejátszott Chelsea elleni nyitómeccsel kezdve a belépést, a beléptetésnél pedig ezt a gépet kellett használniuk a szurkolóknak, illetve kell használnia egy részüknek a mai napig.

 

A korábban többezres szurkolói tüntetéseket kiváltó ügyben annyi haladás történt, hogy négy alkalommal tárgyalta az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülése, de 2017 februárja óta egyáltalán nem foglalkoztak vele.

 

Azt már összeszedte a TASZ a nyáron egy azóta is folyamatosan frissülő cikkben, hogy hány esetben használja ki az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányjogi panaszeljárásban nem köti határidő (csak annyi, hogy „ésszerű időn” belül kéne ezeket elbírálni), de most foglalkozzunk kifejezetten a vénaszkenner történetével!

 

Magyar arénába magyar biometrikus azonosítást!

 

A nevezett szkennert szupermodern azonosítási rendszerként vezettette be komoly közfelháborodásra a Fradi elnöke, mellesleg a Fidesz országos pártigazgatója és alelnöke, Kubatov Gábor annak ellenére, hogy a klubnál már akkor is mindenkinek kötelező volt a szurkolói kártya kiváltása a jegyvásárláshoz. A rendszert nagyjából bevallottan a keményebb szurkolók megregulázása miatt találták ki a könnyű azonosíthatóság érdekében, a vége mégiscsak az lett, hogy a biometrikus adatokkal a Groupama Arénába bejutni egy NB I-es meccsre kicsit több adat megadását igényelte, mint becsekkolni egy repülőtéren, hiszen a nevünk és a születési adataink mellett a tenyélenyomatunkat is „be kell diktálni”.

 

A Ferencváros keménymagja tüntetőleg kint is maradt 2017 októberéig, közben több tüntetést, de még egy tízezer nézős csepeli NB III-as focimeccset is megszerveztek, ahol többek közt Kubatov eltakarodását követelték a vénaszkenner eltörlése mellett.

 

 

Ezek után egészen furcsa kiegyezés történt: a fradista keménymag nagyrésze végül visszatérhetett a kapu mögé úgy, hogy

 

bár hivatalosan miattuk találták ki a szkenneres beléptetést, csak és kizárólag az ő szektoraikra érvényes B-típusú szurkolói kártyát bocsátott ki a klub, ezért az oda szóló jegyekhez nem kell beszkennelni a tenyerét senkinek.

 

Bár elsőre úgy tűnik, a probléma megoldódott, tulajdonképpen még diszkriminatívabb lett a végeredmény, hiszen az oldalsó lelátókon továbbra is olyan adatokat kell megadni, amikhez az FTC-nek semmi köze nem lenne. Ez azért volt meglepő, mert a „problémás szurkolók” hagyományosan a kapu mögötti szektorokban vannak, tehát ők mentesültek a tökéletes azonosítási lehetőség alól.

 

Ezt akkor sem állították vissza, amikor a szkenner ellenére sem távolmaradó ideiglenes vezérszurkoló kést vitt magával a Fradi-tábor visszatérésének első meccsére, hogy aztán egy kis hadonászás után gyakorlatilag meglincseljék, később pedig egy gyerek ujját vitte le egy hanggránát. 

 

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy azóta viszont tényleg nem csinált semmi különöset a tábor a stadionban, ahogy a klubelnököt szidó rigmusok is teljesen eltűntek.

 

Mivel alkotmányjogi panasszal csak törvényt vagy rendeletet lehet támadni, a szurkoló közvetlenül nem a Ferencváros beléptetési rendszerét, hanem a sporttörvényt támadta, hiszen az elő nem írja, de lehetőséget ad például a tenyéradatok begyűjtésére is a kluboknak. Ez a törvényi lehetőség épp 2014 júliusától lépett életbe, tehát alig egy hónappal a vénaszkenner első éles meccse előtt. Ráadásul a sporttörvény, ahhoz képest, hogy biometrikus adatokról van szó, elég szűkszavúan szól az adatvédelemről, különösebb adatkezelési garanciákról nem rendelkezik. Így aztán az FTC a sporttörvény betűjének megfelelően dönthetett úgy, hogy a vénalenyomatot nem a szurkolói kártyán, hanem egy minden szurkoló adatait tartalmazó adatbázisban kezeli, ezen a gyakorlaton pedig azóta sem változtatott a klub.

 

Hasonlóan érvelt a Zoomnak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság-hatóság elnöke, Péterfalvi Attila is 2017-ben: az alapjogok érvényesülését azonban szerinte a leginkább az szolgálná, ha a vénaszkennerrel rögzített referenciaadatokat nem vinnék be egy központi adatbázisba, hanem csak a szurkolók klubkártyáján tárolnák őket. Péterfalvi nyilatkozata szerint a sporttörvény nem felel meg az adatminimalizálás elvének sem, hiszen ha az érintettnek van azonosító okirata, minden további azonosítási mód fölösleges.

 

A döntés hiánya már akkor is furcsának tűnt, főleg mivel az Alkotmánybíróságon már rég beszereztek hozzá mindent: az FTC észrevételeit, az illetékes minisztérium és az adatvédelmi hatóság állásfoglalásait, és Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakértői véleményét is.

 

Az Alkotmánybíróságnak persze nem ez az egyetlen évek óta tologatott panasza: a tavalyi ügyforgalmi adatok szerint a vénaszkennereshez hasonló alkotmányjogi panaszokból – amik kifejezetten egy törvényi rendelkezést támadnak – jóval több (26) maradt folyamatban az előző évekből, mint amennyi a tavalyi évben egyáltalán elindult (15). Ebben az ügycsoportban az előző évben összesen 19 ügyet fejeztek be, de ebből csak öt olyan van, amit érdemi határozattal zártak le, a maradék tizennégyet visszautasították vagy megszüntették.

 

Az ésszerű határidő nyomában

 

Nyilván felmerül a kérdés, hogy

 

miért lehet ezeket a döntéseket ennyi ideig húzni?

 

Hát azért, mert jelenleg igazából semmiféle határidő nem köti őket: „Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszról ésszerű határidőn belül hoz döntést” – áll az erre vonatkozó törvényszövegben, de arról nincs szó, hogy az ésszerű pontosan mit takar, azt pedig elég nehéz megállapítani, mi számít ésszerű döntésnek például a Fradi stadionjában alkalmazott vénaszkennerrel kapcsolatban.

 

Hogy az normális-e például, hogy az AB négy teljes ülésen is tárgyalta már ezt az ügyet, de még mindig nem döntött, nem tudható, ugyanis a már említett TASZ-os Hüttl Tivadar szerint teljesen átláthatatlan az Alkotmánybíróság működése jelenleg: „Erről volt már egy perünk is, akkor kértük az Alkotmánybíróság üléséről a jegyzőkönyvet, és akkor kimondta a bíróság, hogy ezek titkosak. Arra, hogy hogyan formálódnak a döntések, és milyen viták előzik azokat meg, csak a határozatból lehet visszakövetkeztetni.

 

Nem tudni, mi az indoka annak, hogy már négy teljes ülés is volt, akár annyi is lehet, hogy rosszul érezte magát a bíró, és időt kért”

 

– mondta Hüttl.

 

Nyilván ezért is fér bele az, hogy már több, mint 1800 napja nem született döntés a vénaszkenner ügyében, de a TASZ házirekordját egy tüntetés előzetes betiltásával kapcsolatos alkotmányjogi panasz tartja, amiről 2100 napnál is régebb óta nincs döntés, ami pont egy tüntetéssel kapcsolatban nem éppen tűnik valami ésszerű határidőnek.

 

A cikkben a TASZ felhívja arra is a figyelmet, miért lenne fontos, hogy ez az ésszerű határidő valóban ésszerű legyen: azért, mert az Alkotmánybíróság csak megszüntetni tudja a jogsértő helyzetet, ellentételezni nem tudja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a panasszal élő fradista neki kedvező döntés esetén sem kap ettől még automatikusan kárpótlást azért, hogy négy évig nem tudott bemenni a kedvenc klubjának meccseire.

 

Megkérdeztük az Alkotmánybíróságot is, hogy pontosan mi alapján határozzák meg az ésszerű határidőt, illetve mi az alkotmányjogi panaszok átlagos elbírálási ideje, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a sajtóosztálytól – annak ellenére, hogy az érdeklődő levelünkben ésszerű határidőt, 2019. december 20-át jelöltük meg a válaszadásra.

 

FOTÓ: FradiMédia / Youtube

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Ők is behódolnak az antigénteszteknek, a miniszterelnöknek pedig jelenleg az a nagy álma, hogy azokhoz még karácsony ingyenesen hozzá lehessen férni

Térjünk vissza mielőbb a schengeni zónán belüli szabad mozgáshoz, sürgeti az Európai Parlament. Mindezt a fideszesek is megszavazták, pedig Orbán már szeptember óta zárva tartja a magyar határokat.

A gyógyszergyártó szerint azonban nem verseny, hogy kinek milyen hatékonyságú vakcinája van az előzetes tesztek alapján, mert a világnak úgyis sokféle vakcinára lesz szüksége.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás