Egymilliárd forintot bukott a magyar foci átigazolásokon tavaly

A FIFA éves jelentése megint lehangoló képet fest: bár több profi focistánk van, mint Németországnak vagy Belgiumnak, ezekből a régiónk nagyrészével szemben egy fillér profitot sem termelünk.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elkészítette és közzétette a 2018/2019-es idényre vonatkozó általános riportját, jelentését a profi labdarúgás vonatkozásában, az adatokat mind a 211 tagországtól bekérték.

Mivel Magyarországon gyakorlatilag semmi nem lehet tudni a klubok valós gazdasági helyzetéről, ráadásul az átigazolási összegeket és játékosfizetések is hétpecsétes titoknak számítanak, csak ezekből a jelentésekből lehet következtetni, hol is áll focin infrastruktúrája a többiekhez képest.

Kicsit nyilván igazságtalanok vagyunk, hiszen a németek rendszerében világszinten is kevés profi focista van az ország méretéhez képest, (Olaszországban majdnem háromezer ez a szám), a velünk nagyjából méretben és lakosságban megegyező Ausztriában például 1375 ez a szám.

Bár persze az osztrákok egyenes ágon jutottak ki az Európa-bajnokságra, ahogy nincsenek hasonló problémái Belgiumnak sem: a végső győzelmekre állandóan esélyes belgák 798 igazolt játékossal futnak, a két évvel ezelőtt világbajnoki ezüstérmes, minket a velünk közös selejtezőcsoportjukat végül simán nyerő Horvátország pedig 826 játékossal dolgozik.

Az viszont sokkal többet mond a régióban elfoglalt helyünkről, hogy mit kezdünk ezzel a sok profi futbalistával: a közép- és kelet-európai foci feladata általában a fiatal tehetségek kitermelése, akiket aztán sok pénzért eladnak valamelyik nyugati bajnokságba. Erre gyakorlatilag mindenki a környékünkön, és ezért tud sikeres lenni az egyre csökkenő nézőszámok ellenére mondjuk a horvát Dinamo Zagreb, vagy több szlovák klub is.

Ehhez képest a horvát, ukrán, szlovák, lengyel, szlovén, román, cseh, szerb és magyar csoportból

A magyar futballbajnokságok összesen 3,3 millió eurós mínuszban zártak átigazolásokból, a szerbek 2,6-ban. Véleményes még Csehország, ami profitot nem termelt összességében, de a nullszaldó kijött.

Ehhez képest Horvátország bajnokság 85 millió eurós pluszban zárt. Hogy mennyi pénzről beszélünk, azt jól jelti, hogy 2014-ben Luis Suárezért 82,3 millió eurót fizetett az FC Barcelona a Liverpoolnak, tehát a világ egyik legjobb focistájának az ára folyt be a horvát fociba úgy, hogy a Dinamo Zagreb közben a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott épp a magyar bajnok Fradin átgázolva, a horvát válogatott sikereiről pedig nem kell sokat mesélni.

Sokatmondó adat, hogy még a szintén óriási válságban lévő román bajnokságba is 7,3 millió euró folyt be összességében, 

Amiben nem vagyunk se rosszak, se kiemelkedően jók, az a hazai játékosok: nagyjából a régiós átlagot hozza, hogy a profi focistáink 71 százaléka magyar, 29 százaléka légiós. Sajnos ez a statisztika viszont nem fedi különösebben a pontos helyzetet, hiszen légiósokat már a másodosztályú klubok sem foglalkoztathatnak, tehát a 29 százaléknyi külföldi mind az első osztályba kerül.

FOTÓ: Disney