+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2020. január 4. szombat, 19:12
A FIFA éves jelentése megint lehangoló képet fest: bár több profi focistánk van, mint Németországnak vagy Belgiumnak, ezekből a régiónk nagyrészével szemben egy fillér profitot sem termelünk.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elkészítette és közzétette a 2018/2019-es idényre vonatkozó általános riportját, jelentését a profi labdarúgás vonatkozásában, az adatokat mind a 211 tagországtól bekérték.

 

Mivel Magyarországon gyakorlatilag semmi nem lehet tudni a klubok valós gazdasági helyzetéről, ráadásul az átigazolási összegeket és játékosfizetések is hétpecsétes titoknak számítanak, csak ezekből a jelentésekből lehet következtetni, hol is áll focin infrastruktúrája a többiekhez képest.

 

Először is: Magyarországon több profi focista van, mint Németországban. A németeknél összesen 1066 hivatásos játszik, nálunk 1168.

 

Kicsit nyilván igazságtalanok vagyunk, hiszen a németek rendszerében világszinten is kevés profi focista van az ország méretéhez képest, (Olaszországban majdnem háromezer ez a szám), a velünk nagyjából méretben és lakosságban megegyező Ausztriában például 1375 ez a szám.

 

Bár persze az osztrákok egyenes ágon jutottak ki az Európa-bajnokságra, ahogy nincsenek hasonló problémái Belgiumnak sem: a végső győzelmekre állandóan esélyes belgák 798 igazolt játékossal futnak, a két évvel ezelőtt világbajnoki ezüstérmes, minket a velünk közös selejtezőcsoportjukat végül simán nyerő Horvátország pedig 826 játékossal dolgozik.

 

Az viszont sokkal többet mond a régióban elfoglalt helyünkről, hogy mit kezdünk ezzel a sok profi futbalistával: a közép- és kelet-európai foci feladata általában a fiatal tehetségek kitermelése, akiket aztán sok pénzért eladnak valamelyik nyugati bajnokságba. Erre gyakorlatilag mindenki a környékünkön, és ezért tud sikeres lenni az egyre csökkenő nézőszámok ellenére mondjuk a horvát Dinamo Zagreb, vagy több szlovák klub is.

 

Ehhez képest a horvát, ukrán, szlovák, lengyel, szlovén, román, cseh, szerb és magyar csoportból

 

összesen két ország van, aminek klubjai tavaly veszteségessé alakította bajnokságai átigazolásait: Szerbia és persze az összesen tizenöt futballakadémiával dolgozó Magyarország.

 

A magyar futballbajnokságok összesen 3,3 millió eurós mínuszban zártak átigazolásokból, a szerbek 2,6-ban. Véleményes még Csehország, ami profitot nem termelt összességében, de a nullszaldó kijött.

 

Ehhez képest Horvátország bajnokság 85 millió eurós pluszban zárt. Hogy mennyi pénzről beszélünk, azt jól jelti, hogy 2014-ben Luis Suárezért 82,3 millió eurót fizetett az FC Barcelona a Liverpoolnak, tehát a világ egyik legjobb focistájának az ára folyt be a horvát fociba úgy, hogy a Dinamo Zagreb közben a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott épp a magyar bajnok Fradin átgázolva, a horvát válogatott sikereiről pedig nem kell sokat mesélni.

 

Kiemelkedően teljesít még a hagyományosan jó, pedig épp háborúval sújtott Ukrajna is, az ő bajnokságik 49,2 milliós pluszban zárt, a focit csak másdik számú sportként kezelő Szlovákia 18,8, Lengyelország pedig 18,3 milliós plusz profittal zárt.

 

Sokatmondó adat, hogy még a szintén óriási válságban lévő román bajnokságba is 7,3 millió euró folyt be összességében, 

 

Amiben nem vagyunk se rosszak, se kiemelkedően jók, az a hazai játékosok: nagyjából a régiós átlagot hozza, hogy a profi focistáink 71 százaléka magyar, 29 százaléka légiós. Sajnos ez a statisztika viszont nem fedi különösebben a pontos helyzetet, hiszen légiósokat már a másodosztályú klubok sem foglalkoztathatnak, tehát a 29 százaléknyi külföldi mind az első osztályba kerül.

 

FOTÓ: Disney

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Páran összeáltak egy Facebook-csoportban, hogy önkéntesen pajzsokat gyártsanak kórházaknak a 3D-s nyomtatóikkal. Azóta több cég, iskola és egyetem is beszállt a védőfelszerelések gyártásába.

Kérdés, hogy mekkora sikerrel: a különösen befolyásos, német, spanyol, francia vagy olasz néppárti tagpártok továbbra is hallgatnak a Fideszről.

Orbán arra panaszkodik a Néppárt prominenseinek, például a német CDU és CSU elnökeinek, hogy a pártcsalád elnöke, Donald Tusk a Néppárt hitelességét kockáztatja.

Mekkora tartalékkal rendelkeznek a kórházak védőfelszerelések tekintetében, és van-e valamiből hiány? Mit csináljon az a házi karanténra ítélt ember, akit baleset ér?

Az elmúlt 24 órában 950-en haltak bele a fertőzésbe. A terjedés viszont lassul, a kormány is bizakodó.

A Stacy's Mom című alterrock himnusz szerzője, Adam Schlesinger 52 éves volt.

Hatvannal vannak többen, mint tegnap. Egy hetvenéves férfi belehalt a fertőzésbe, a felgyógyultak száma pedig 42-re emelkedett.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás