A világ mozinézői tulajdonképpen eladták a lelküket a csak és kizárólag biztos pénzre hajtó Disneynek. De nem csak nekik köszönhető, hogy a 2019-ben legtöbb pénzt hozó húsz film közül összesen két előzmény nélküli forgatókönyv van.
Az nem kifejezetten új jelenség, hogy Hollywoodban lassan egy aranybányánál is többet ér egy eredeti ötlet, viszont a probléma soha nem kapott akkora figyelmet, mint 2019-ben: főleg a rendezőlegenda Martin Scorsese egészen váratlan kirohanása miatt a fél világ kezdett el rajta vitázni, hogy értékes filmek-e a Marvel-filmek például, vagy igaza van Scorsesének, aki a vidámparki szórakozáshoz hasonlítja az egészet a moziélmény helyett, de beszállt a vitába. Francis Ford Coppola is, akinek a neve szintén van annyira erős brand filmes körökben, mint a Vasemberé. Coppola szerint Scorsese még finoman is fogalmazott a Marvel-filmekről.
Az érintett filmekhez tartozó stábtagok persze próbáltak védekezni, de azért valljuk be, elég nehéz a filmtörténelem két legnagyobb alakjának kijelentéseivel vitázni úgy, hogy mögötted csak egy Galaxis őrzői vagy Bosszúállók van, mint nagy produkció.
A tavaly Az ír című filmjét már a Netflixre vitt rendező második kirohanásában viszont már nem is csak a Marvel-filmek minőségét becsmérelte, hanem úgy általában a filmipart, kezdve a stúdiókkal egészen a mozitulajdonosokig:
„Ez nem mozi, ez valami más, és nem kéne, hogy ilyenekkel árasszanak el bennünket. Ez egy komoly kérdés, és a mozitulajdonosoknak kéne lépniük, hogy a mozikban olyan filmeket vetítsenek, amik a történetre épülnek” – mondta Scorsese, hozzátéve, hogy az ő csupa színészlegendával ellátott produkciója iránt a hagyományos stúdiók nem is igazán mutattak már túl nagy érdeklődést, a Netflixnél viszont szabad kezet kapott.
Történetek nélkül nehéz is filmet csinálni
2019-ben persze kicsit megmosolyogtató azt várni, hogy művészi alapon döntenek a nagy stúdiók a tuti pénz helyett, az viszont vitathatatlan, hogy Scorsese egy számok alapján is simán kimutatható jelenségre hívta fel a figyelmet:
Illetve a Jokeren itt is lehet vitázni, mivel Batman legnagyobb ellenfelének eredettörténetét még senki nem mesélte el így, de az is egy képregényes univerzumhoz kapcsolódik, még ha szerencsére csak kevés szállal is. Így a legjobb húszba is összesen kettő bármiféle előzmény nélküli film jutott be, az Us című horror, és a Volt egyszer egy Hollywood. Mutatom a Wikipedia összegzését:
2019 a moziban: szuperképességek, beszélő állatok
A listából nem is igazán a Marvel egyeduralma rajzolódik ki, hiszen igazából összesen három Marvel-szuperhős került rá (persze az igazsághoz tartozik, hogy az idei év első felében cserébe minden a harmadik Bosszúállók-filmről szólt), de még csak nem is feltétlenül a képregények egyeduralma (a három Marvel-film mellett két DC-film, a Shazam és a Joker tudott beférni), hanem ahogy már említettem, a folytatásoké, és még annál is erősebben a fantasztikumé.
Ezek azok a filmek, amikben egy főhősnek sincs szuperképessége, nem egy alternatív valóságban játszódik, nem egy félelemből élő bohóc akar unalmában megölni mindenkit, vagy mondjuk nem beszélő oroszlánok szerzik vissza a királyságukat. Illetve nyilván ott van még a Joker, akinek végül is nincs szuperképessége, de hát mégis csak Batman későbbi főellenségéről beszélünk.
Disney, Disney, Disney
A valóságtól teljesen elszakadt filmek uralkodása persze maximum Scorsese gondolatait igazolja a történetmesélés fontosságáról a vidámparki villogás helyett, de persze az évnek nem is egy műfaj volt a nyertese, hanem egy cég. Igen, a Disney.
Ráadásul november óta létezik a Disney+ streamingszolgáltató is, és bár még csak tizenkét országban érhető el, a cég kapacitásait ismerve rövid időn belül az egész világ hozzáférhet, hogy havidíjért cserébe ott nézze mondjuk a céghez tartozó Star Wars-sorozatot.
A cég nem csak azért hoz össze ennyi pénzt, mert kis túlzással minden értékes és örökké folytatható franchise-t megvásárolt, hanem azért is, mert igyekszik a legbiztosabbra menni: az előrejelzések szerint idén is érkezik a kötelező élőszereplős rajzfilmadaptáció (Mulan), a szokásos X-Men mellett, de lesz sztárokkal teletűzdelt szuperhős film is (Örökkévalók), rajzfilmek, és persze régi történetek leporolása (Halál a Níluson), és bár a sormintába nem illik teljesen, azért az is kijelenthető, hogy a West Side Story leforgatásával sem a zavarosban halászik az óriáscég.
Külön érdemes kiemelni, hogy rendes multiként a Disneyt a legkevésbé sem érdekli a például Scorsese által képviselt szakma: az Oroszlánkirály számítógépesített, egyébként az eredeti 1994-es rajzfilmhez képest nulla eltérést tartalmazó változata, vagy az Aladdin élőszereplős tragédiája úgy hozott felfoghatatlan pénzeket, hogy kis túlzással mindenki utálta az egészet. Mármint azok, akik cikket írtak róla, ugyanis a többség jól láthatóan mégis elment inkább a moziba nosztalgiázni kicsit a fiatalságán.
Nagyon úgy tűnik, hogy
Kérdés, hogy mit lehet ezzel kezdeni: a Netflix és pláne a szerencsére Európában is kimagaslóan jó tartalmakban utazó HBO miatt nem lehet azt mondani, hogy vége lenne a minőségi filmek idejének, de a monopolhelyzetben lévő multiplexek miatt a klasszikus moziélményt már jóval nehezebb megszerezni. És ezt nem is én mondtam, hanem Martin Scorsese:
„Az új technika elhozza nekünk, ami eddig elképzelhetetlennek tűnt, és ez nem csak a történeteket elbeszélő filmek számára hihetetlenül jó, de újra megmutatja, valójában mit is jelent a mozizás, ami olyannyira megváltozott az idők során. Az egyetlen, amit mindenképpen meg kell óvni, az a közösségi élmény, amit a legjobb azért egy moziban átélni.”
FOTÓ: Disney
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.