+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. január 2. csütörtök, 17:43
Az izraeli miniszterelnök biztos nyert pár hónapot, amíg nem kell bíróság elé állnia, de azt nem fogja megúszni, hogy a március választáson ne ez legyen a legforróbb téma.

Kicentizte Benjámín Netanjáhú, Izrael ügyvezető miniszterelnöke, hogy mentelmi jogának elbírálását kérve egyelőre ne kelljen bíróság elé állnia. Mint ismeretes, december elején érkezett meg az izraeli parlament, a Knesszet asztalára Avichai Mandelblit főügyész vádirata, miután a főügyész még november 21-én bejelentette: csalás, vesztegetés és hivatali visszaélés vádjával eljárást indít Netanjáhú ellen. Ezzel Netanjáhú lett az első hivatalban lévő miniszterelnök Izrael történetében, aki ellen büntetőjogi eljárás indult, és akinek bíróság előtt kellhet majd bizonyítania ártatlanságát.

 

Ha egyáltalán megindulna az eljárás bírósági szakasza, könnyen lehet, az hosszú éveket venne igénybe, tekintve, hogy csak a vád 333 tanút hívna be meghallgatásra. De még ez sem fog bekövetkezni egy ideig, ugyanis a miniszterelnöknek a vádirat parlamenti megérkezésétől számítva harminc nap áll rendelkezésére, hogy kérje mentelmi joga elbírálását. Ez a határidő telt le január elsején, amikor is

 

Netanjáhú jelezte: annak érdekében, hogy Izraelt továbbra is a nagy eredmények felé vezethessék, hogy betölthesse hivatalát és elvégezhesse kötelességeit, kéri mentelmi jogának elbírálását az úgyszint Likud-tag Yuli Edelsteintól, a Knesszet elnökétől.

 

Változik-e ettől bármi is? Jogilag aligha...

 

A trükk az egészben az, hogy mivel jelenleg a kormányzó többséget nélkülöző Knesszet béna kacsaként hápog gyakorlatilag tavaly április óta, ezért a parlament nem tud dönteni Netanjáhú mentelmi jogi kéréséről.

 

Ellentétben az MTI híradásával, ez nem egy mentelmi bizottság feladata lenne, hanem azé a Házbizottságé, ami a törvényhozás más szerveivel együtt működésképtelen.

 

Ebből a csapdahelyzetből jelenthetne kiutat egy korlátozott jogkörű, ideiglenes bizottság létrehozása, ami a Házbizottság helyett dönthetne arról is, hogy megadják-e a lehetőséget a miniszterelnöknek, hogy mentelmi joga mögé bújva elkerülje a bírósági szakaszt. Ezt a lehetőséget egyébként december elején még Eyal Yinon parlamenti jogtanácsos sem támogatta, aki szerint egy ilyen bizottság nem vehetné át a Házbizottság szerepét, és mindenképp a Házbizottságnak kéne döntenie a kérdésben. És ha ez még meg is történne,

 

jogerőre a döntés csak akkor emelkedhetne, ha a parlamenti plénum is rábólintana – miközben a Knesszetet a megbukott kormányalakítási kísérletek után, decemberben feloszlatták.

 

Így egyelőre az tűnik több, mint valószínűnek, hogy ha még meg is vonják Netanjahutól a mentelmi jogot, azt csak egy új kormány – már ha lesz – alatt felálló Házbizottság és Knesszet fogja megtenni.

 

...politikailag viszont nagyon is!

 

Erre márpedig az elvi lehetőség megvan. Ugyanis a képletet bonyolítja, hogy a kormány nélkül maradt országban március másodikán ismét az urnák elé kell járuljanak a lakosok, remélve, hogy a lassan egy éve tartó bénultságot követően sikerül vagy a Netanjáhú-féle Likudnak és a velük kormányozni kész jobboldali blokknak, vagy a magyar származású Benny Gantz vezette, baloldali és centrista ellenzékieket magába tömörítő Kékfehér szövetségnek megerősödnie annyira, hogy kormányt lehessen alakítani.

 

Így garantálható, hogy a márciusi választás kampányának egyik, ha nem a legforróbb témája lesz a miniszterelnök mentelmi joga, amiből Netanjahu sehogy sem jöhet ki jól:

 

ha mentelmi jogával élhetne ebben az ügyben, azt kapná meg, hogy visszaélve hivatalával kijátssza az igazságszolgáltatást. Ha pedig nem, és jogerősen is bíróság elé citálható lenne a miniszterelnök, annál erősebb ütőkártyát senki sem adhatna Benny Gantzék kezébe egy választási kampányban.

 

A Kékfehér szövetség egyértelműen arra játszik, hogy valamilyen döntés szülessen még a márciusi választás előtt:

 

már jelezték is, hogy kezdeményezni fogják a Házbizottság összehívását ennek érdekében, aminek viszont a Likud-tag házelnök aligha fog eleget tenni a márciusi választás előtt. Ha nem születne döntés, Netanjáhú azzal minimalizálhatná a károkat a kampányban.

 

Az ellenzéki pártszövetség ki is jelentette, hogy amennyiben Yuli Edelstein nem hívja össze a Házbizottságot, meg fogják keresni a módját, hogy leváltsák az őket akadályozó házelnököt.

 

Benny Gantz egyébként  szomorú napként hivatkozott január elsejére és Netanjahu mentelmi jogi kérésére. Mint elmondta: soha nem gondolta volna, hogy egy nap Izrael miniszterelnöke el akarja majd kerülni, hogy az igazságszolgáltatás előtt kelljen felelnie a cselekedeteiért.

 

„Világossá vált, hogy miért harcolunk. Netanjahu tudja, hogy bűnös!”

 

– jelezte Benny Gantz egyértelműen, hogy vezető kampánytémává kívánja emelni az ügyet.

 

„Bíróság elé kívánok állni, hogy összetörjem az ellenem felhozott, összetákolt meséket!” – válaszolt Netanjáhú azokra a vádakra, hogy a mentelmi joga mögé kíván bújni. A miniszterelnök ugyanis – túl azon, hogy megismételte korábban állításait, miszerint puccskísérlet áldozatának tekinti magát – azzal érvel, hogy mentelmi jogi védelme ideiglenes lenne csupán: az semmissé válna, amint megszűnik az a Knesszet, ami erről határozott. Így

 

a választás után is bíróság elé lehetne vinni Netanjáhú ügyét, még akkor is, ha egy, a választás előtt felálló Házbizottság és Knesszet el is fogadná a miniszterelnök mentelmi jogi kérelmét – érvel a Likud-vezér.

 

Az izraeliek amúgy az iPanel és Midgam közvélemény-kutató cég felmérése szerint inkább afelé hajlanak, hogy Netanjáhú álljon bíróság elé: a lakosság csak 33 százaléka támogatja, hogy a miniszterelnök élhessen mentelmi jogával, míg 51 százalék ellenzi ezt.

 

NYITÓKÉP: Wikimedia Commons 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Fókuszban a születésnapos, de azt sem hallgatjuk el, hogy közben Soros György már a HBO-ba is bevásárolta magát!

Indiában növekszik ugyan a koronavírus-fertőzések száma, mégis a szigorú intézkedések enyhítése mellett döntöttek.

Az aktív esetek és az új fertőzöttek száma pedig lényegében stagnál.

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás