+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. január 2. csütörtök, 15:00
Ludomir Różycki befejezetlen művét Lengyelország egyik legismertebb klasszikus hegedűművésze írta újra.
„Ő volt a 20. század első felének egyik legfontosabb zeneszerzője, mégis ismeretlen a legtöbb mai lengyel számára. Reméljük, ez most változni fog”

 

– így kommentálta Piotr Urbański, a Poznani Egyetem zenetudósa, hogy az 1883-ban született Ludomir Różycki lengyel zeneszerző elfeledett hegedűversenyét először rekonstruálták, majd újév alkalmából meg is hallgathatta a közönség.

 

De ki is Ludomir Różycki, és mi ez a mű?

 

A varsói születésű Ludomir Różycki korának egyik meghatározó lengyel zeneszerzője és karmestere volt, tanulmányait a varsói konzervatóriumban, később a berlini akadémián végezte, ahol olyan pályatársaival kötött barátságot, mint Richard Strauss vagy Giacomo Puccini.

 

A számos műve mellett (több, mint félszáz kézirata maradt fenn, és rengeteg műve pusztult el a második világháború alatt) Różycki alapítója volt a fiatal lengyel zenészeket és zeneszerzőket összefogó és promotáló Fiatal Lengyelország nevű kulturális kezdeményezésnek.

 

Różycki karrierjét a történelem hátráltatta: miután nem volt hajlandó együttműködni a náci megszálló hatalommal, és a varsói felkelés bukása után otthona, benne rengeteg zenei kéziratával is megsemmisült, menekülni kényszerült az országból, ahova csak a háborút követően tért vissza. 1953-ban, hetven éves korában érte a halál.

 

Ha a háborúnak köszönhetően Różycki életműve hiányosan is maradt fenn, a sors egy félbehagyott alkotását megkímélte:

 

a zeneszerző még hazája elhagyása előtt egy bőröndbe rejtette, és varsói kertjükben elásta egy befejezetlen hegedűversenyét, amit a háború forgataga alatt írt. A mű csak a világégés utáni rekonstrukciós munkálatok alatt, egy építkezés során került elő.

 

A fennmaradt kézirat ezt követően a Lengyel Nemzeti Könyvtár tulajdonába került megőrzésre, és ott is hevert elfeledetten mintegy tíz évvel ezelőttig.

 

Egy egész évtizednyi kutatói és alkotói munka után sikerült rekonstruálni a művet

 

Ekkor vette azt ugyanis elő Janusz Wawrowski, Lengyelország egyik legjelentősebb, kortárs klasszikus zenésze és hegedűművésze, a Fryderyk Chopin Zeneművészeti Egyetem adjunktusa. Wawrowski és a zenei szakértőkből álló csapata mintegy hetven évvel a mű születése után arra vállalkozott, hogy újraírja a hiányosan fennmaradt hegedűversenyt úgy, ahogy azt vélhetően maga a zeneszerző is szerette volna.

 

„Éveket töltöttem azzal kísérletezve, hogy közelebb kerüljek ahhoz a hangzáshoz, amit szerintem Różycki is akart volna. Úgy változtattam meg az anyagot, hogy az sokkal inkább hegedűre írt, technikailag bonyolultabb legyen

 

– hiszen ő is inkább [technikás] zongorista volt” – nyilatkozta Wawrowski a mintegy egy évtizedet felölelő kutatói és alkotói munkáról, amihez a legfőbb fogódzkodót a hegedűversenyből fennmaradt első száz ütem adta: mindenek előtt erre támaszkodva alkották újra a művet.

 

„Számomra ez a mű tele van Varsó háború előtti energiájával és életével, és úgy gondolom, ezzel [Różycki] megpróbálta megidézni és közvetíteni ezt a pozitív energiát, miközben ezt 1944-ben, egy nagyon sötét korban szerezte, amikor a náci tüzérség alatt elesett a város” – tette hozzá a hegedűművész.

 

Hasonló véleményen volt Piotr Urbański, a Poznani Egyetem zenetudósa is, miután meghallgatta az élőben, a Szczecini Szimfonikus Zenekar előadásában újévkor bemutatott művet, ahol a vezető hegedűszólamot maga Wawrowski játszotta. A zenetudós gazdag, tiszta, ragyogó műként jellemezte a hegedűversenyt, ami összeköti a hallgatót a lengyel történelem egy nagyon sötét korszakával. Ebben az időben próbált volna Różycki optimizmust sugározni a művével Urbański szerint.

 

„Olyan volt hallgatni, mintha most először ismertem volna meg a dédnagyapámat”

 

– mondta a koncertet követően Ewa Wyszogrodzka, a zeneszerző dédunokája, aki a beszámolók szerint könnyekben tört ki a mű alatt.

 

A zeneművet egyébként élőben most játszották először, de a londoni királyi filharmonikusok közreműködésével már felvétel is készült róla, amit 2020-ban fognak kiadni.

 

Addig meg kell elégednünk a Guardian másfél perces részletével.

 

 

NYITÓKÉP: Guardian News / Youtube

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Bizottság elnöke szerint az Unió a magyar és a lengyel embereknek is tartozik azzal a segítséggel, amit Magyarország és Lengyelország blokkol a vétóval. Ursula von der Leyen arról beszélt: ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás