+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. január 2. csütörtök, 15:00
Ludomir Różycki befejezetlen művét Lengyelország egyik legismertebb klasszikus hegedűművésze írta újra.
„Ő volt a 20. század első felének egyik legfontosabb zeneszerzője, mégis ismeretlen a legtöbb mai lengyel számára. Reméljük, ez most változni fog”

 

– így kommentálta Piotr Urbański, a Poznani Egyetem zenetudósa, hogy az 1883-ban született Ludomir Różycki lengyel zeneszerző elfeledett hegedűversenyét először rekonstruálták, majd újév alkalmából meg is hallgathatta a közönség.

 

De ki is Ludomir Różycki, és mi ez a mű?

 

A varsói születésű Ludomir Różycki korának egyik meghatározó lengyel zeneszerzője és karmestere volt, tanulmányait a varsói konzervatóriumban, később a berlini akadémián végezte, ahol olyan pályatársaival kötött barátságot, mint Richard Strauss vagy Giacomo Puccini.

 

A számos műve mellett (több, mint félszáz kézirata maradt fenn, és rengeteg műve pusztult el a második világháború alatt) Różycki alapítója volt a fiatal lengyel zenészeket és zeneszerzőket összefogó és promotáló Fiatal Lengyelország nevű kulturális kezdeményezésnek.

 

Różycki karrierjét a történelem hátráltatta: miután nem volt hajlandó együttműködni a náci megszálló hatalommal, és a varsói felkelés bukása után otthona, benne rengeteg zenei kéziratával is megsemmisült, menekülni kényszerült az országból, ahova csak a háborút követően tért vissza. 1953-ban, hetven éves korában érte a halál.

 

Ha a háborúnak köszönhetően Różycki életműve hiányosan is maradt fenn, a sors egy félbehagyott alkotását megkímélte:

 

a zeneszerző még hazája elhagyása előtt egy bőröndbe rejtette, és varsói kertjükben elásta egy befejezetlen hegedűversenyét, amit a háború forgataga alatt írt. A mű csak a világégés utáni rekonstrukciós munkálatok alatt, egy építkezés során került elő.

 

A fennmaradt kézirat ezt követően a Lengyel Nemzeti Könyvtár tulajdonába került megőrzésre, és ott is hevert elfeledetten mintegy tíz évvel ezelőttig.

 

Egy egész évtizednyi kutatói és alkotói munka után sikerült rekonstruálni a művet

 

Ekkor vette azt ugyanis elő Janusz Wawrowski, Lengyelország egyik legjelentősebb, kortárs klasszikus zenésze és hegedűművésze, a Fryderyk Chopin Zeneművészeti Egyetem adjunktusa. Wawrowski és a zenei szakértőkből álló csapata mintegy hetven évvel a mű születése után arra vállalkozott, hogy újraírja a hiányosan fennmaradt hegedűversenyt úgy, ahogy azt vélhetően maga a zeneszerző is szerette volna.

 

„Éveket töltöttem azzal kísérletezve, hogy közelebb kerüljek ahhoz a hangzáshoz, amit szerintem Różycki is akart volna. Úgy változtattam meg az anyagot, hogy az sokkal inkább hegedűre írt, technikailag bonyolultabb legyen

 

– hiszen ő is inkább [technikás] zongorista volt” – nyilatkozta Wawrowski a mintegy egy évtizedet felölelő kutatói és alkotói munkáról, amihez a legfőbb fogódzkodót a hegedűversenyből fennmaradt első száz ütem adta: mindenek előtt erre támaszkodva alkották újra a művet.

 

„Számomra ez a mű tele van Varsó háború előtti energiájával és életével, és úgy gondolom, ezzel [Różycki] megpróbálta megidézni és közvetíteni ezt a pozitív energiát, miközben ezt 1944-ben, egy nagyon sötét korban szerezte, amikor a náci tüzérség alatt elesett a város” – tette hozzá a hegedűművész.

 

Hasonló véleményen volt Piotr Urbański, a Poznani Egyetem zenetudósa is, miután meghallgatta az élőben, a Szczecini Szimfonikus Zenekar előadásában újévkor bemutatott művet, ahol a vezető hegedűszólamot maga Wawrowski játszotta. A zenetudós gazdag, tiszta, ragyogó műként jellemezte a hegedűversenyt, ami összeköti a hallgatót a lengyel történelem egy nagyon sötét korszakával. Ebben az időben próbált volna Różycki optimizmust sugározni a művével Urbański szerint.

 

„Olyan volt hallgatni, mintha most először ismertem volna meg a dédnagyapámat”

 

– mondta a koncertet követően Ewa Wyszogrodzka, a zeneszerző dédunokája, aki a beszámolók szerint könnyekben tört ki a mű alatt.

 

A zeneművet egyébként élőben most játszották először, de a londoni királyi filharmonikusok közreműködésével már felvétel is készült róla, amit 2020-ban fognak kiadni.

 

Addig meg kell elégednünk a Guardian másfél perces részletével.

 

 

NYITÓKÉP: Guardian News / Youtube

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tomislav Tomašević az exit poll szerint több, mint 48 százalékot kapott. Ez nem a végeredmény.

A CDU és több német város viszont az izraeli zászló kihelyezésével fejezte ki szolidaritását Izraellel.

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás