+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. december 31. kedd, 08:51
Oriol Junquerast tizenhárom évre ítélték, de még a jogerős ítélet előtt mandátumot nyert az EP-be. Most ő lehet a spanyol kormányválság megoldásának kulcsa.

Engedélyezni kellene a katalán Oriol Junquerasnak, a zendülés miatt tizenhárom év letöltendő börtönbüntetésre ítélt EP-képviselőnek azt, hogy Brüsszelbe utazva felvegye a mandátumát – szólította fel a spanyol legfelsőbb bíróságot az ország állami jogtanácsosa hétfőn az El País közlése szerint.

 

Rá is vonatkozott a mentelmi jog

 

Így megoldódhat az a helyzet, hogy három katalán függetlenségpárti politikus eddig nem ülhetett be az Európai Parlamentbe: a fentebb is említett Junquerason felül ugyanis Carles Puigdemont volt katalán elnök és Toni Comín, a volt katalán kormány egészségügyi minisztere sem tudta eddig felvenni a mandátumát: Junqueras a katalán népszavazás megszervezése (zendülés) és hűtlen kezelés miatt ugyanis börtönben ült, Puigdemont és Comín pedig elhagyták Spanyolországot. Ahogy arról az Azonnali is beszámolt, a Belgiumban menedéket kapó politikusok az Európai Bíróság decemberi ítélete értelmében végül felvehették mandátumukat, így hivatalosan is EP-képviselők lettek, míg Junqueras esetében a megoldás csak most kezd körvonalazódni.

 

A spanyol szabályok szerint ahhoz ugyanis, hogy valakiből EP-képviselő válhasson, Spanyolország területén fel kell esküdnie az alkotmányra. Ezt a három függetlenségpárti ha akarta, sem tudta volna megtenni: az akkor még előzetesben ülő Junquerast nem engedték ki, Puigdemontot és Comínt pedig minden bizonnyal letartóztatás várta volna hazatérésük esetén. A helyzetet végül az Európai Bíróság ítélete oldotta meg.

 

A döntés értelmében ugyanis

 

a parlamenti képviselőkre vonatkozó mentelmi jog az EP-választások eredményének véglegesítésétől fogva vonatkozik a képviselőkre.

 

Ekkor Junqueras még csak előzetesben ült, de a spanyol hatóságoknak el kellett volna engedniük, hogy felvehesse mandátumát. Ugyanis az Európai Bíróság kimondta, hogyha a spanyol bíróságok szükségesnek tartják az előzetes letartóztatás fenntartását Junquerassal kapcsolatban, akkor a lehető leghamarabb kell kérvényezniük az Európai Parlamentnél a mentelmi jog felfüggesztését.

 

Kelleni fognak a katalán szavazatok

 

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a spanyol állami jogtanácsos hétfőn nem szólított fel Junqueras szabadon bocsájtására, csupán arra, hogy a politikus Brüsszelbe utazhasson, és felvehesse mandátumát. Ezt követően pedig

 

Junquerasnak vissza kell térnie a börtönbe, a spanyol fél pedig „minél hamarabb” kérvényezni fogja mentelmi jogának felfüggesztését az EP-től,

 

nyilatkozott az állami jogtanácsos.

 

A döntés ugyanakkor mégis egy politikai gesztus lehet a katalánok felé, ennek pedig a spanyol kormányalakítás szempontjából van nagy jelentősége. Pedro Sánchez, a spanyol szocialista PSOE elnöke ugyanis egyelőre csak ügyvivő miniszterelnökként vezeti az országot április óta, hiszen mivel nem volt parlamenti többsége, a kormányalakításról egészen eddig nem tudott megállapodni. Immár koalíciós megállapodást is kötött a szélsőbaloldali Podemossal, de parlamenti többségük még így sincsen, a koalíción kívül is szüksége lesz az igenlő szavazatokra.

 

A megoldás kulcsa pedig a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC) pártja lehet, mely, ha tartózkodna az új kormányról szóló bizalmi szavazáson, akkor már épp felállhatna az új kormány.

 

Egy gond van csupán: a börtönben ülő Junqueras is az ERC politikusa.

 

A tartózkodást az ERC már Junqueras októberi elítélése előtt is felajánlotta a szocialistáknak, csak akkor még nem kért semmit cserébe. A függetlenségpárti politikusok bebörtönzése ugyanakkor megváltoztatta a katalán közhangulatot, így az ERC már egy sor követeléssel lépett elő a szocialisták elé, többek között azt kérte, hogy legyen koalíciós tárgyalás Barcelonában is, Sánchez használja a „politikai válság” kifejezést a katalán helyzettel kapcsolatban, míg az utolsó követelés az állami jogtanácsos a legfelsőbb bíróságnak küldött mostani levele volt.

 

Adóemelés a gazdagoknak az új kormányprogramban

 

Sánchez minden követelést teljesített, most pedig már az El País azt jósolja, hogy nagyon valószínű az ERC tartózkodása a szavazáson, mellyel felállhat az új Sánchez-kormány. Amely egyébként

 

egy markánsan baloldali programot tervez majd megvalósítani hivatalba lépése esetén, hiszen:

 

+ Az évi 130 ezer euró (43 millió forint) felett keresők jövedelemadója két százalékponttal nő majd, az évi 300 ezret (99 millió forintot) keresőké pedig négy százalékponttal;

 

+ A tőkenyereség-adó 27 százalékra nő majd a jelenlegi 23-ról 140 ezer euró felett;

 

+ A társasági adó minimumértéke 15 százalékos lesz, míg a bankok és energiacégek 18 százalékot fizetnek majd;

 

+ A koalíciós pártok pedig eltörölnék azt a törvényt, mely a munkáltatóknak lehetővé teszi, hogy a betegszabadságukat töltő munkavállalókat kirúgják

 

+ A minimálbér akár hatvan százalékkal is emelkedhet, így 1200 euróra nőhet.

 

A PSOE, a Podemos és az ERC közötti együttműködés a jövő év első napjaiban megszülethet, vagyis az újév új kormányt is hozhat Spanyolországnak.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali. Középen Carles Puigdemont katalán exelnök, balra tőle Toni Comín volt egészségügyi miniszter, jobbra pedig Oriol Junqueras korábbi alelnök.

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás