+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. december 30. hétfő, 08:13
Lassan vége az évnek. Búcsúzzunk azon politikusoktól, akiknek kitelt mostanra az idejük! Az Azonnali megmutat kilenc olyan politikust, akikről joggal mondhatja mindenki: ennyik voltak.

 

1. Peter Pilz

 

Az osztrák Schiffer Andrásnak idén nem sikerült már a bravúr: a Zöldek ellenében gründolt saját listájával nem jutott be a parlamentbe. A kérlelhetetlen korrupcióellenességéről, baloldaliságáról, óvatos EU-kritikájáról, iszlamizmus-ellenességéről és a konzervatív nyári egyetem lánygyakornokai iránti közeledéseiről ismert politikus idén több, mint harminc évnyi parlamenti képviselősködés után elbúcsúzhatott a Ringstrasse-i épülettől.

 

De nem marad teljesen politika nélkül. Még a kampányban megcsinálta a baloldali bulvárt, a ZackZack online portált: ide ment át, azóta itt kommentál. Most például innen lövi egykori zöld párttársait, akik leállnak koalíciózni Sebastian Kurzékkal.

 

 

2. Jeremy Corbyn

 

A brit Munkáspárt vezetője hiába szerezte meg a pártot a pártelittel szemben (köszönhetően egy nagy tagbeléptetési és tagbelépési hullámnak), és tudta Therese May-t 2017-ben megszorongatni – idén tízmillió voks feletti eredményével is az angol választási rendszer sajátosságai miatt történelmi bukást szenvedett el. Nem is maradt más hátra neki: saját körzetének megnyerése után bejelentette azonnal, hogy soha nem fogja a Labourt már más választáson vezetni.

 

A radikális baloldali, pacifista, republikánus és Izrael-kritikus Corbyn felörlődött a brexitben. Ömaga – ahogy az angol munkásmozgalom hagyományosan – nem volt nagy híve az Európai Uniónak. De mivel végül a kilépés ügye egy jobboldali nacionalista téma lett, ami mögött neoliberális érdekek (egy még inkább szabályozatlan brit piac vágya) jelentek meg, a Labour és Corbyn se tehetett mást, mint ímmel-ámmal kicsit a maradás mellett maradt. Azaz nem is: hanem egy új népszavazást sürgetett. Ahol viszont nem tudni, mi lett volna a Labour álláspontja.

 

Ergo a brexitkérdésben Corbyn teljesen érthetetlenül beszélt. Ez a balliberálisok szerint azért van, mert Corbyn nem mert beleállni teljesen a remain-kampányba. A radbalosok szerint viszont éppen a brexitet kellett volna teljességgel támogatni, és akkor nem úszik el egész Észak-Anglia.

 

Ez mára hitvita. Corbyn, aki több mint harmincöt éve parlamenti képviselő, idén azonban a múlté már. Nagy kihívás ez a Labour számára: tovább radikalizálódik, akár a pártszakadás veszélyével; vagy elmegy az urbánus hipszterek pártjának (mint a nyugat-európai zöldek), feladva minden reményét egy országos győzelemre?

 

 

3. Evo Morales

 

Ami nem sikerült bő tíz éve Rózsa-Flores Eduardónak – azaz a fehér felsőközéposztály ügynökeként kinyírnia az indián őslakosok által kedvelt Moralest –, az idén politikailag összejött Washingtonnak és a fehér középosztály „titkos fővárosának”, Santa Cruznak La Paz ellenében.

 

Morales lemondott, miután választási vitába bonyolódott. A jobboldal veheti át az országot, Morales pedig írhatja (vagy szellemi képességei alapján: irathatja) emlékiratait Mexikóban. Csak meg ne találja egy jégcsákány!

 

 

4. Angelo Sodano

 

Lassan, de biztosan szorítja ki Ferenc pápa a régi vatikáni elitet.

 

Legelőször XVI. Benedek pápa embereivel kellett leszámolnia, így került le gyorsan a Hittani Kongregáció (azaz a katolikus egyház tanítóhivatala) éléről a regensburgi Gerhard Ludwig Müller, aki hálája jeléül a pápa teológiai dilettantizmusáról szokott nyilatkozgatni azóta.

 

Idén jött egy újabb skalp: a kilencvenkét éves (tehát vatikáni körökben még elég fitt és fiatal) Angelo Sodano visszalépett – természetesen önként és dalolva – a Kardinálisok Kollégiuma éléről. Ferenc pápa – értelemszerűen nagyon megdöbbenve és sajnálkozva, valamint érdemei elismerése mellett – a lehető leggyorsabban elfogadta a visszalépést, nehogy még Sodano meggondolhassa magát.

 

Sodano a vatikáni belpolitika (igen, van ilyen!) régi motorosa. Betöltötte ő már a pápai állam „külügyminiszteri“ és „miniszterelnöki“ posztjait is, ahogy jelentős diplomáciai karrierre is visszatekinthet. Ő volt a vatikáni nuncius Chilében Pinochet uralmának kezdetén, és sokan azzal vádolták, hogy támogatta a jobboldali katonai puccsot.

 

Az utóbbi időkben azért érték bírálatok, amiért a megrontási ügyek eltussolását támogatta – mondván: elég, ha az egyház ezt önmagán belül lerendezi. 2010-ben, amikor több pedofilbotrány is kiderült, Sodano XVI. Benedek pápa elleni támadást látott csak a leleplezésekben. Ferenc pápa sohasem kedvelte, az egyházon belüli nyitás egyik akadályának tartotta.

 

 

5. Petro Porosenko

 

A 2014-ben Ukrajna államfőjévé választott csokigyáros nem tudta megtartani idén a pozícióját, mert egy színész, Vologyimir Zelenszkij legyőzte. Zelenszkij teljesen új motoros az ukrán politikában, a szokásos kelet-nyugati törésvonalat is meghaladja (maga zsidó vallású és orosz anyanyelvű).

 

Porosenkónak aztán a pártja is elvérzett az idei parlamenti választásokon. Hogy teljesen eltűnik-e ezek után a politikából, vagy mint Julija Tyimosenkó, örök vesztesként, de letolhatatlan kavaróként ott marad-e, azt nem látni még. De fontos szerepet – gyárainak vezetésén kívül – már nem fog játszani.

 

 

6. Borkai Zsolt

 

Az Audi-várost 2006 óta irányító polgármester idén pár Aperolon és hölgyön elcsúszott egy adriai yacht fedélzetén. Hogy volt-e kokain, vagy prostituáltak voltak-e a lányok, ugyanúgy egyelőre mindenki csak találgatja, mint azt is, hogy a félrelépés, a szex volt-e az igazi botrány vagy a Borkai körüli ingatlanüzletek, amelyekről a HVG már hét éve eleve be is számolt.

 

Ha csak a szex lenne a középpontban, akkor azzal tényleg új fejezet nyílhat meg a magyar politikában: az amerikaihoz hasonlatosan válik a magánélet közüggyé.

 

Ez alapján viszont Gréczy Zsolt sajátos portréfotói – a magány szomorúságán túl – nem sokban különböznek Borkai homevideóitól. A lényeg: Borkai nyitotta a sort, de mára Gréczy se politikus. Wittinghof Tamás még az.

 

 

7. Joseph Muscat

 

A baloldali politikus 2013 óta állt Málta élén, és – mivel a szigetországban a másik szigetországgal ellentétben a helyi Labour elég erős még mindig – jó eséllyel maradhatott volna ott idén is.

 

Muscat 2013 óta – a Panama Papersből kikerült információk hatására – mindig meg lett vádolva korrupciós ügyekkel. A vádak akkor lettek elég komolyak, amikor az ügyeket felgöngyölítő Daphne Caruana Galizia újságírónővel 2017-ben egy autóba rejtett bomba végzett. Miután idén novemberben – a Galizia által feltárt ügyekkel összefüggésben – egy fontos máltai üzletember ellen vádat emeltek, aki vélhetően több Labour-politikust is megkent, Muscatnak nem maradt más választása: hiába népszerű politikus, vette a kalapját.

 

 

8. Michel Barnier

 

A brexitnek még nincs teljesen vége, de egy valami biztos: a brexittárgyalásokat az EU oldaláról vezető Michel Barnier nem lett idén az Európai Bizottság elnöke. Emmanuel Macronnak – a kelet-európaiakkal közösen – sikerült elkaszálnia a Spitzenkandidat-rendszert, de

 

Barnier-t nem tudta lenyomni új jelöltként a többi miniszterelnök torkán.

 

Az elegáns francia diplomata karrierje így vélhetően a brexit befejezésével véget ér.

 

 

9. Alessandra Mussolini

 

Az idei EP-választáson a Mussolini-család biztosra akart menni: nemcsak a diktátor unokája, Alessandra indult a Forza Italia színeiben, de dédunokája, Caio Iulio Cesare is – ő ráadásul eleve a neofasisztáknál. Ám egyik se jutott végül be az Európai Parlamentbe, így Mussolinik nélkül marad az EP.

 

Alessandra Mussolini is neofasisztáknál kezdte, de a kilencvenes években Silvio Berlusconi pártjába szelidült. Innen néha ki-, majd visszalépett, de ez már csak inkább amolyan római temperamentum, nem sok köze volt ideológiai kérdésekhez. Nagyapját mindig megvédte, de inkább csak mint rokon, noha nem is határolódott el sohasem a fasizmustól – amint azt az Azonnalinak idén márciusban, még EP-képviselőként adott interjújában is előadta.

 

Sophia Loren unokahúga a politikából kikerült, de rekedtes hangját és vérbő temperamentumát nem fogja teljesen pótolni tudni az olasz média, azaz néha-néha még előfordul ott.

 

Nemrég például egy olasz magántévé műsorában a szexizmusról nyilatkozott meg: szerinte a nők könnyebben elbújhatnak ez elől, de egy férfit már az is sérti, ha azt mondják neki, hogy „kicsije van”. A műsorvezető menteni akarta a helyzetet, mondván: Mussolini a férfiak testméretére utalt.

 

Mennyire jött be a tavalyi lista? Olvasd vissza!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

Hangörökség: Maurice, a kakas harca nem volt hiábavaló.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

Egy év kell legalább a szakértő szerint, hogy beindulhasson a tavaly decemberben alapított cégnél egy covid-vakcina tömeges gyártása.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás