Aki belenyúl a közösbe, annak levágjuk a kezét! Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes az Azonnalinak

Amerikában Hillary Clintonnak kampányolt, majd hazatérve Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányát vezette a párbeszédes Dorosz Dávid, aki most klímaügyi főpolgármester-helyettes lett. Jelent-e bármit a gyakorlatban, hogy Budapesten klímavészhelyzetet hirdettek? Örült-e, mikor előkerült Draskovics Tibor? Mit fog átvenni Puzsér Sétáló Budapest-programjából? Ezeket is megkérdeztük tőle.

Először is menjünk vissza a múltba: öt éve visszavonult a politikától. Miért?

Ez tudatos döntés volt. Szerettem volna máshol is kipróbálni magam, illetve tanulni, fejlődni. Szerencsére sok jó dolog ért menet közben: hosszabb időt töltöttem Amerikában, szereztem egy újabb diplomát, építettem egy céget, írtam egy könyvet, fantasztikus emberekkel dolgoztam együtt. Ezeket tudtam a kampányban, és remélem, hogy tudom most a munkámban is hasznosítani.

Miért pont az Egyesült Államokat választotta?

Az üzleti MBA-képzések ott a legjobbak.

Ha ennyire jó volt ott, miért jött haza?

Diplomáért mentem oda, és hogy tanuljak, illetve részben a cégemmel is ott építettem piacot. De Magyarországhoz kötődöm: itt van a családom, itt vannak a barátaim.

Milyen cégről beszélünk?

IT-cégem volt.

Mit csinált ez a cég?

Főleg felhasználóiélmény-tervezéssel foglalkoztunk.

Mi az, amit kint tanult, és itthon jól tudja hasznosítani?

Rengeteg amerikai cégnél voltam, dolgoztunk együtt, ráláttunk a működésükre. Például az ott látott, agilis, mátrix szervezeti formát jól tudtuk hasznosítani a kampányban. Nyilván az, hogy az IT-szektorban dolgoztam, ad rálátást arra – amiről írok is a könyvemben –, hogy a negyedik ipari forradalom hogyan változtatja meg az életünk minden területét. Az elmúlt évek botrányai kapcsán látjuk, hogy ez a politikára is hatással van.

Ha ennyire távol került Magyarországtól, mégis hogyan jött, hogy önt kérte fel Karácsony Gergely kampányfőnökének?

Gergővel sokat dolgoztunk együtt, 2010-ben együtt csináltuk az LMP országgyűlési kampányát. Akkor ő volt a kampányfőnök, én meg lényegében a kampánymenedzser – egy szobában vittünk végig több hónapot. Nagyon eredményes kampány volt, így volt egy közös, jó tapasztalatunk arról, hogy hogyan tudunk együtt dolgozni. Utána négy évig a parlamentben is együtt dolgoztunk. Tavaly már Szabó Tímea III. kerületi kampányában is dolgoztam – még nem kampányfőnökként, hanem stratégiai tanácsadóként. Amellett, hogy Timi nagyon jó jelölt volt, sok ötletet vittem be én is a kampányba. Akkor az országban a második legjobb ellenzéki eredményt értük el. Gergő ezek tapasztalata meg a baráti viszony alapján – a politikán kívül is tartottuk a kapcsolatot, eljártunk kávézni – talált meg az idei kampányra.

Igaz, hogy ön benne volt Hillary Clinton 2016-os kampányában?

Sokat tanultam arról, hogy hogyan lehet fölépíteni és elrontani egy modern politikai kampányt.

Mit rontottak el?

Borzalmasan sok dolgot, kezdve azzal, hogy szerintem nem ő volt a legmegfelelőbb jelölt. De nekem nyilván akkor már nem volt választásom: vagy neki, vagy Trumpnak kampányolok. Ez a döntés viszonylag egyértelmű és egyszerű volt. De személyesen is sokat adott, hogy lecsúszó, alsó-középosztálybeli, volt ipari központokat jelentő városokban és megyékben jártam az utcákat.

Azok a történetek, amik ott szembejöttek velem, nagyon élesen megmutatták, hogy milyen problémák vannak a mai modern társadalomban. Mondjuk hogy az iparosodás visszaszorulása, vagy az offshore alapon működő vállalatok hogyan sorvasztanak el közösségeket. Sokszor hasonló mondatokat hallottam az ottani kisvárosokban és falvakban, mint amiket a magyar vidéken is. A világban vannak globális folyamatok, amik Dél-Iowában és a magyarországi vidéken is sokszor hasonló reakciókat váltanak ki az emberekből.

Az MSZP-Párbeszéd kampányában mi ment félre az idei EP-választáson?

Nem dolgoztam az EP-kampányban, abban az időszakban Karácsony Gergely második körös előválasztási kampányára készültünk.

Azért csak látott valamit kívülről is, hogy mit szúrtak el.

Ezt nem az én tisztem megítélni. Az eredmények ismertek. Személyesen sajnálom, hogy Jávor Benedek, akit az egyik legjobb magyar EP-képviselőnek tartok, nem jutott be. Annak viszont örülök, hogy most már brüsszeli irodavezetőként együtt tudunk dolgozni.

Miért sikerült annyira jól a 2019-es Karácsony-kampány?

Mert volt egy nagyon jó jelölt. Ráadásul Karácsony Gergő nagyon hosszú ideig, majdnem tíz és fél hónapig volt jelölt, ami a magyar politikatörténetben viszonylag egyedülálló.

Azért Orbán Viktor 1990 óta folyamatosan kampányüzemmódban van.

Igen, de akkor úgy fogalmazok: a két előválasztási fordulóval vegyített tíz és fél hónapos kampány azért a magyar politikában újdonság. Amerikában azt mondják, hogy egy jövendőbeli politikus vezetői képességét részben az is méri, hogy egy kampányt hogyan tud végigcsinálni, hogyan tudja azt fölépíteni, menedzselni, vezetni, és hogyan tudja kezelni a fokozatosan erősödő nyomást. Ebben Gergő csillagos ötösre vizsgázott.

Mi volt a legnehezebb a Karácsonnyal való közös munkában?

Fárasztó és stresszes volt egy ilyen hosszú kampány neki és nekünk is. Az volt a legfontosabb, hogy tartsunk kisebb megállókat, leüljünk és értékeljük, hogy az addigi folyamatok hogyan mentek, illetve kijavítsuk a hibákat.

Mi volt a legnagyobb hibájuk?

Azért a zuglói parkolási ügyeknél is izzadhattak.

Nem mondanám ezt izzadásnak. Karácsony Gergő ott is bebizonyította, hogy megfelelő erővel és kezdeményezőképességgel tud fellépni.

Amikor Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt volt 2018-ban, akkor még hiányzott az a fajta munkabírás, amit az imént említett?

Nem vettem részt a miniszterelnök-jelölti kampányban, nem volt arra közvetlen rálátásom. De ha az eredményeket nézzük: a választást három-négy hónappal megelőző közvélemény-kutatásokhoz képest Karácsony Gergely személye, a belerakott munkája rövid idő alatt is megmozgatta a szavazókat.

Lenne legközelebb is a kampányfőnöke?

Szeretek kampányokat csinálni, és talán nem is vagyok benne eredménytelen. Egy jó jelöltnek, egy jó ügyért mindig, de szeretem a mostani munkám is.

Klímaügyekért felelős főpolgármester-helyettes lett önből az új városvezetésben, rögtön ki is hirdették a klímavészhelyzetet. Miben érezhetik a lakosok, hogy ettől jobb lett nekik, és nem csak egy üres szlogen a klímavészhelyzet?

A klímavészhelyzet arról is szól, hogy Budapest kilenc év tétlenség után csatlakozik a városoknak ahhoz a nemzetközi szövetségéhez, ahol kimondják: ez a világ egyik legdurvább, leggyorsabban eszkalálódó problémája. Ezen felül elkezdtük áttekinteni a fővárosi cégek működését, e tekintetben be fogunk vezetni elég vad és jelentős változásokat. Elkezdtük felépíteni a zöld civilszervezetekkel való folyamatos együttműködést: létrehoztunk egy nagy kerekasztalt, és most kisebb szekciókban fogunk velük együtt dolgozni.

A fideszesek részt vesznek ezekben a folyamatokban?

Ők is megszavazták a klímavészhelyzetet.

Ennyi?

Érzik, hogy nem tudják már kikerülni: Orbán Viktor is elmondta pár hete, hogy aki nem tekinti kiemelt ügynek a klímakatasztrófát, az valamit nagyon félrenéz. Ehhez képest Hoppál Péter láthatóan nem kapta meg ezt a memót, mert néhány nappal később valami egészen penetráns, bődületes őrültséget sikerült kiírnia a Facebookjára.

Értik a fideszesek is, hogy az embereknek, főleg a városokban élő szavazóknak ez napi valóság. Fontos elmondani, hogy a klímakatasztrófa nem csak rólunk és a gyerekeinkről szól, hanem már a szüleinket, nagyszüleinket is érinti. A statisztikákban megugrott azoknak a száma, akik a nyári hőségben haláloznak el. A fővárosi önkormányzat el is kezdte tervezni jövő nyárra azt a nagy tájékoztató kampányt, amiben elmondjuk előzetesen az embereknek, hogy mi várható, mit tehetnek, és abban is tervezünk, hogy ebben mi, fővárosi önkormányzatként és az önkormányzati cégek hogyan tudunk majd segíteni. Több nemzetközi ötletet gyűjtöttünk már össze ennek kapcsán. Ez bőven nem csak arról szól, hogy meleg lesz, hanem arról, hogy az a környezeti keretrendszer, amiben a modern civilizációnk az elmúlt 250-300 évben felépült, radikálisan át fog alakulni. Még akkor is, ha meg tudjuk fogni a folyamatot időben – nem hiába könyvem címe az Idő szorításában.

A Greta Thunberg-jelenség segíti ezt az ügyet vagy inkább már hátráltatja?

Szerintem segíti.

A személyes baráti és ismeretségi körömben a főleg a Gretához kapcsolható áttörés hatására sokkal többen kezdtek el tudatos életmódot folytatni, és bekapcsolódni a valódi változást elérni képes, nyomásgyakorlási eszközökbe. Abban, hogy Karácsony Gergely egy kifejezetten progresszív, zöld programmal egyértelműen győzött, ez is benne volt. Vagyis az, hogy 2019-ben egy ilyen nagyvárosban már nem lehet nem zöldpolitikát folytatni.

Ha a 16 éves Greta Thunberg lehet példaértékű mozgalmár, az is helyes, hogy 22 éves helyettes államtitkárt nevezett ki a Fidesz?

Az ő esetében nem a kor a meghatározó: életem során nagyon sok, tehetséges, nálam fiatalabb emberrel dolgoztam együtt, akiktől élmény volt tanulni. A baj az, hogy személyre szabott jogalkotás történt már megint.

A könyvében említi az eurózóna válságát is. A Párbeszédnek volt is egy határozati javaslata, ami bevezette volna Magyarországon az eurót, aztán visszavonták. Miért? Egyetért ezzel?

Az euró története mutatja, hogy van egy alapvető konstrukciós hiba az európai gazdasági övezet és az Európai Unió felépítésében. Az ilyen mértékű gazdasági integráció – ha nincs hozzákapcsolva a megfelelő intézményrendszer – szétfeszíti az EU-t. Ezért ha valaki azt mondja, itt és most vezessük be az eurót, biztos azt fogom mondani, hogy nem. De ha valaki azt mondja, az euró a világ legrosszabb dolga, és soha ne vezessék be, arra is azt fogom mondani, hogy nem. Ezt megfelelően át kell gondolni. Tanulságos volt látni a válság idején, hogy az akkori eurózóna-tagok hatvan százalékának ha nem is akkora mértékű, de hasonló jellegű problémái voltak, mint a portugáloknak vagy a görögöknek. Ez egy olyan, konstrukciós hibákra rámutató jel volt, amiből érdemes tanulni.

Reálisan akkor mikor csatlakozhatnánk?

Nem akarok számokkal dobálózni. Erről azután tudunk majd beszélni, ha látjuk, hogy az EU valójában merre fog továbbhaladni. Ha az EU nem megy el egy erősebb, integráltabb, szociálisabb, társadalmilag igazságosabb, kiegyenlítő irányba...

Ez lenne az Európai Egyesült Államok?

Ez egy túlzó kifejezés, ami nem jól fogja meg a lényeget. Egy szociális, erős Európára van szükség – vagy ebbe az irányba mozdulunk el, vagy jobban a nemzetállami szintekre koncentrálva elindul az együttműködés leépítése. Valamerre el kell mozdulnunk, mert ahol most vagyunk, az se nem elefánt, se nem zsiráf, hanem a kettő közötti szörnyszülött.

Jó a von der Leyen-féle Európai Bizottság?

Nem háttér, nem ideológia és nem kezdőmondatok alapján akarok megítélni politikai projekteket és politikusokat, hanem az elvégzett munka alapján. Az alapján, hogy a következő hétéves ciklus költségvetésében hol lesznek a hangsúlyok, hogy például a Green New Deal for Europe valóság lesz-e, vagy megint csak egy szép, papírra írt kívánsághalmaz.

A szociális Európára visszatérve: hogyan lehetne rávenni a német munkáltatókat és a német gazdaságot, hogy még több pénzt küldjenek keletnek és délnek? Mert lényegében az ezt jelentené.

Hiszek abban, hogy megfelelő, kemény politikai munkával ki lehet alakítani nagyobb társadalmi többségeket minden európai országban az európai integráció erősítése mellett. Az más kérdés, hogy ez az elitista hozzáállással, technokrata-neoliberális, lekezelő politikai kommunikációval nem működik. Ez már megmutatkozott régebben az európai alkotmányról szóló népszavazáson is. Ott ugyanez volt: az elitek elkezdtek lefele beszélni, hogy „gyerekek, ha ezt nem szavazzátok meg, földbe áll az európai projekt”. Megspórolták a munkát.

Az a politikai irányzat és politikus, aki nem rakja bele a hard work-öt, az nem fogja tudni elérni ezeket a célokat. Az persze más kérdés, hogy mit gondolok arról, hogy bizonyos neoliberális eliteknek valójában érdeke a jelenlegi uniós konstrució, amiben a cégeknek szinte szabályozatlan játéktere van, miközben a dolgozók ügyei háttérbe szorulnak és valójában nem segítik a leszakadó régiók felzárkózását.

Mészáros Lőrinc tagja ezeknek a neoliberális erőknek?

Igen. Mészáros Lőrinc és egy egy-kétezer családból álló fideszes elit nemcsak Magyarországon hajtott végre egy hatalmas vagyoni átrendeződést, hanem nemzetközi szinten is értelmezhető vagyont raktak össze, egy nagyon szűk globális elit tagjai lettek.

Ennyi ember, ha összeraknánk, már elférne egy nagyobb Puskás-stadionbeli VIP-páholyban, és ott fog csücsülni köztük Mészáros Lőrinc is.

Összességében az azért valahol mégiscsak jó, hogy a top kétezer leggazdagabb ember között van magyar is, nem?

Nem, mert ennek az árát azok fizetik meg, akiknek hó végén nem telik arra, hogy vegyenek egy pici ajándékot a gyerekeiknek vagy a nagyszüleiknek, vagy akár csak elmenjenek egy párnapos utazásra a Balatonra. A közös erőforrásainkat, a közösen megtermelt gazdasági javainkat nagy mértékben nyúlja le ezer, kétezer család. Ez történik.

Akkor jól értjük, hogy a magyar nemzeti tőkésosztály megteremtése nem fontos, hanem ehelyett hagyná a más országokból jövő szintúgy „neoliberális eliteket” itt tevékenykedni?

Az, hogy legyenek versenyképes magyar cégek, akik megállják a helyüket a nemzetközi piacon, létszükséglet. Ezeket támogatnia kell a magyar államnak. Döntsük el, hogy ezekben hiszünk-e, vagy Mészáros Lőrincben, aki életében nem csinált semmit a határon túl, és egy másodpercig nem tudna életben maradni semmilyen nemzetközi versenyben! Az első a „LogMeIn”, a másik felcsúti minta – a különbség egyértelmű.

Zöldpolitikusként hogy tetszett önnek a Puzsér-féle Sétáló Budapest programja?

Van benne sok olyan kezdeményezés és szakpolitikai javaslat, amivel lehet dolgozni. Sok átfedés is volt Puzsér Róbert és Karácsony Gergely programja között.

Mint klímaügyekért felelős főpolgármester-helyettes, mit fog megvalósítani a Sétáló Budapestből?

Hogyan?

Ebben bátornak kell lenni.

Ez a belvárosi sétálózónát jelenti?

Valamilyen formában, az emberekkel egyeztetve, a szociális érzékenységet figyelembe véve csökkenteni kell a belvárosi forgalmat, akár a dugódíj bevezetésével is.

Lesz még más is ezen kívül?

A közösségi közlekedés megfelelő alternatíva kell, hogy legyen mindenki számára, beleértve az autósokat is. Ezért célunk, hogy a BKK-t megerősítsük mind a szakembereket, mind a hatásköröket tekintve. Tarlós István az elmúlt években a BKK-t folyamatosan támadás alatt tartotta, és meg is üzente, hogy ha nyer, azt lényegében be fogja szántani. Nekünk az a célunk, hogy a BKK egy integrált mobilitási eszközrendszernek legyen a vezető ereje.

Hiszen nem úgy kell elképzelni az embereket, hogy azok csak autósok, gyalogosok vagy biciklisek. Az emberek általában a különböző közlekedési eszközöket váltogatják – így kell rendszerben szemlélni a dolgokat. Ezért kell, hogy sokkal több legyen az átszállás nélküli közösségi közlekedési lehetőség, hogy az elavult buszokat, villamosokat, trolikat, HÉV-eket lecseréljük, hogy jobb tájékozódást és akár örömöt kínáló kommunikációt alkalmazzanak a budapesti közlekedési vállalatok, és hogy épüljenek P+R parkolók. Egy regionális közösségi közlekedési egységet kell létrehozni a MÁV, a Volán, a HÉV-ek és a fővárosi közösségi közlekedés között. Ha ezeket legalább részleteiben el tudjuk kezdeni megvalósítani, akkor nem fog évente iszonytató mértékben növekedni az autók száma.

Nem fogják elkergetni önöket az autósok a dugódíj miatt?

Az autósokat senki nem akarja támadni. Azt akarjuk, hogy az autósok se dugóban üljenek. Hiszen hiába vesz valaki egy nagy, drága autót, ha huszonöt percen keresztül ül a Károly körúti dugóban minden nap, nem fogja megtapasztalni a kocsireklámokban sokat emlegetett „vezetés élményét”. Úgy kell átalakítani a rendszert, hogy az autó is benne legyen a mixben, de a belvárosban és a lehető legtöbb helyen az embereknek biztosítani kell a közösségi közlekedést vagy más megoldásokat.

Említette a HÉV-cserét. Várható belátható időn belül, hogy akadálymentes legyen a HÉV, és ne olyan borzasztó módon lehessen felszállni, mint most?

Nagyon szeretem Fürjes úr kedves szavakkal előadott nyilatkozatait. A napokban egy pont arról szólt a következő, hétéves költségvetési ciklushoz kapcsolódóan, hogy megújuljanak a HÉV-ek. Ha ez megtörténik,

Fel fogják hívni Fürjes Balázst, hogy „oké, akkor csináljuk”? Van egyáltalán kommunikáció önök között?

Van, erre szolgál a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa. Az FKT következő ülésén szeretném napirendre venni a HÉV-ek kérdését. De nyilván ezen kívül is vannak különböző szakmai egyeztetések.

Eddig konstruktív az együttműködés a kormánnyal?

Azt látom, Orbán Viktor még nem döntötte el, hogy mit akar kezdeni a fővárossal. Nem számítottak arra, ami október 13-án történt. A magam részéről

Engem az érdekel, hogy mit fog tenni a fővárossal a kormány. Még el kell telnie egy kis időnek, hogy erről pontos ítéletet tudjunk alkotni.

Volt olyan lépés, amire azt mondta, egy picit azért meg lehet érte dicsérni a kormányt?

Általánosságban véve jó mondatuknak tartom, hogy nem lesz olyan nagy projekt Budapesten, amihez nem járul hozzá a budapestieket képviselő fővárosi vezetés. Egyelőre úgy tűnik, hogy ezt valamennyire be is akarják tartani. Az idő lesz ennek a próbája. Mi a budapestiek érdekében konstruktív, egyenrangú együttműködést szeretnénk. Nem azért, mert annyira szeretjük Orbán Viktort, hanem mert ennek a városnak fejlődnie kell, és hatalmas kihívásokkal megküzdenie. De fel vagyunk készülve arra is, ha Orbán Viktor háborút akar, ahhoz fogunk alkalmazkodni. Szerintem nekik nem érdekük a háború: 1998 és 2002 között ezt megpróbálták, bele is törött a bicskájuk.

Mi lesz, ha a szövetségesekkel kell majd háborúzni: az MSZP-vel, a DK-val vagy bárki mással?

Nekem az ellenfelem Orbán Viktor és a Fidesz.

De mégis csak a Párbeszéd tagja, és vannak saját érdekei a pártjának is.

Egy olyan kampányt vezettem majdnem egy egész éven keresztül, ahol fantasztikusan jó volt az abban résztvevők együttműködése.

Kálmán Olga és Karácsony Gergely között is?

Kálmán Olga ígéretéhez híven kivette a részét a kampány utolsó részében: több megjelenésük is volt közösen Karácsony Gergellyel. Kálmán Olga segített abban, hogy a DK szavazóit részben mozgósítsa.

És amikor előkerül Draskovics Tibor, akkor is örül? Vagy mindegy?

Én a budapestiekért akarok tenni, a közösségi közlekedést és a zöldügyeket akarom előrébb mozdítani abban a csapatban, aminek része vagyok. Ha ebben a csapatban vannak mások is, velük együtt fogok dolgozni.

Akkor félre lehet nézni?

Ezzel kapcsolatban zéró tolerancia van. Ha a kérdés a fővárosi igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokra vonatkozik, akkor meg kell nézni egyben azt az ötven-hatvan embert, akik ezekre a posztokra kerültek. Nagy többségük nagyon jó szakmai háttérrel, megfelelő piaci tapasztalatokkal érkezik ebbe a rendszerbe. Ez egy jó csapat, amiben van sok fiatal is.

Visszatérve még a Párbeszédre: kis túlzással a párt egyik fele a parlamentben van, a másik fele meg a Városházán és a kerületekben. Nem félnek attól, hogy mindez a pártépítés rovására fog menni?

A Párbeszédnek pont a sikerét jelzi, hogy van egy olyan parlamenti frakciója, amiben mind Szabó Tímea, mind Tordai Bence, mind Kocsis-Cake Olivio a maguk területén kiemelkedőt alkotnak. Nem hiába támadják őket. Kocsis-Cake Olivióval szemben borzalmas, gusztustalan hecckampány indult el, és Szabó Tímeát is folyamatosan érik kemény inzultusok. Egyébként büszke vagyok arra, hogy például Budapesten sok párbeszédes képviselő, akik ültek már önkormányzatban kilenc évet, most megmutathatják, hogy egy kerület vezetésében hogyan lehet a zöld és baloldali értékeket érvényesíteni.

Ebbe beletartozik Tordai Bence felesége is, aki kapott egy külsős szakértői helyet a II. kerületi önkormányzat városfejlesztési bizottságában?

De azért felvetődik a kérdés, hogy nem ugyanaz lesz-e a gyakorlat, mint korábban, hogy haverok, barátok, családtagok, vejek kerülnek pozícióba.

A Párbeszéd politikusai a budapestiekért, és az adott kerületben élő emberekért dolgoznak kőkeményen.

A Párbeszéd számára előny vagy hátrány, hogy lényegében budapesti párt lett?

Nagyon jó párttársaim dolgoznak vidéki nagyvárosokban, akár Szegeden, Tatabányán vagy Dunaújvárosban is. Így a Párbeszédnek van egy országos önkormányzati képviselői hálózata. Ha a kistelepüléseket nézzük, abban van házi feladata a Párbeszédnek, ahogy az egész ellenzéknek is.

Ma egy fiatal miért csatlakozzon a Párbeszédhez a Momentum vagy a megerősödő DK helyett?

Mert a Párbeszéd egy valódi zöld és 21. századi, baloldali párt. És egy nagyon jó közösség is.

Mit jelent ma Magyarországon az újbaloldal, mik a fórumai? A Mérce mondjuk egy olyan fórum, amire rányomhatjuk az újbalos pecsétet?

A független sajtónak semmi szüksége arra, hogy bármilyen pecsétet rájuk nyomjak. Sokat publikáltam a Mércére, és rendszeresen olvasója vagyok, maradjunk ennyiben. Sőt, az adóm egy százalékát is a Mércének adom.

A Mérce magáról kifejezetten kommunikálja, hogy baloldali lap. És azt azért lehet érezni, hogy ez a körülötte lévő újbalos kör a pártoktól kifejezetten ódzkodik, és rendre előjön náluk, hogy most már tényleg kéne egy újbalos párt. Mi az oka, hogy ez a párt nem a Párbeszéd?

A Párbeszéd olyan szempontból korlátozott lehetőségekkel rendelkezik, hogy egy kis párt, és van abban házi feladata, hogy megmutassa a parlamenti és az önkormányzati munkáján keresztül, hogy a zöld és a baloldali értékek hogyan kapcsolódnak össze. Ezért is mondom mindig, hogy a klímakatasztrófa elleni harc egy szociális katasztrófa elleni harc is. A Rózsadombon légkondicionált luxuslakásokban, hatalmas dízelterepjárókon közlekedve persze, hogy könnyű azt mondani, hogy a klímakatasztrófa nem létezik.

Ez már nem egy olyan ideológiai megközelítés, ami távol tarthatja mondjuk azokat a fideszeseket a témától, akik amúgy érzik, hogy gond van, és kéne a klímával foglalkozni?

Rengeteg kutatást láttam, amiben kimutatták, hogy tízből kilenc magyar érzi a saját életében, hogy történik valami a klímával. Magyarországon Budapest a leginkább kitett a klímakatasztrófa hatásainak. Nekünk politikusoknak az a feladatunk, hogy a lehető legjobban bemutassuk, hogy valójában ez milyen következményekkel jár.

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali