Az EP összekapott a tagállamokkal, befagyasztották a költségvetésről szóló tárgyalásokat

Nem elég ambiciózus az EU Tanácsa által javasolt, 2021 és 2027 közöttre szóló költségvetési javaslat, az Európai Parlament ezért addig nem tárgyal, míg a tagállamok nem adnak több pénzt.

Az Európai Parlament frakciói pénteken megállapodtak arról, hogy befagyasztják az Európai Unió Tanácsával az EU következő, hétéves költségvetéséről szóló tárgyalásokat, miután álláspontjuk szerint

Felelősségből több van, mint pénzből

Emiatt az EP sajtóközleményében leszögezte: a következő többéves költségvetésről szóló tárgyalások jelentős részét befagyasztják, valamint az ideiglenes és részleges megállapodásokról szóló egyeztetések is félbemaradtak. A frakciók többek között azt kritizálják, hogy habár a tagállamok egyre több feladatot szeretnének az EU-hoz delegálni, elegendő pénzt már nem adnak mindehhez, így az unió források híján nem is tudná teljesíteni az állampolgároktól jövő elvárásokat.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a döntéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „a tagállamok folyamatosan új feladatokat és felelősséget delegálnak az EU felé a határvédelemtől kezdve a klímaváltozás elleni harcig. Az új Európai Bizottság a múlt héten lépett elő egy ambiciózus programmal, például a múlt héten bemutatott Európai Zöld Megállapodással. Ezt az EU állampolgárai követelik tőlünk, de mi nem fogjuk tudni ezt megvalósítani, hacsak nem kapunk egy megfelelően finanszírozott EU-költségvetést.”

„A Tanácstól érkező legutóbbi javaslatok jóval alulmúlják a parlament frakciói által támasztott elvárásokat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy készek a tárgyalások konstruktívs szellemben való újrakezdésére, ugyanakkor egy olyan költségvetést nem hajlandóak elfogadni, amely nem lenne képes végrehajtani az uniós polgároknak tett ígéreteket. „Amíg a Tanács részéről nincs előrelépés, nem is folytathatjuk a tárgyalásokat” – szögezte le.

„Kaptunk pozitív jelzéseket a leendő horvát EU-tanácsi elnökségtől és az Európai Tanács elnökétől, Charles Micheltől, így reméljük, hogy hamarosan elindíthatjuk a következő többéves költségvetésről szóló, valós tárgyalásokat. Ugyanakkor ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a tagállami kormányoknak komolyan kell venniük azt, hogy egy olyan költségvetést készítsenek, amely képes az európaiak követeléseire válaszolni” – zárta Sassoli a közleményét.

De mi az a többéves költségvetés?

Az Európai Unióban hétévente fogadnak el egy úgynevezett többéves pénzügyi keretet – ebből fedezik az EU-val kapcsolatos felmerülő költségeket, például – a teljesség igénye nélkül – ebből működnek a kohéziós és strukturális alapok, a különféle felzárkóztatási, mobilitási és innovációs programok, vagy az EU közös agrárpolitikája. A mostani, 2014-2020-as keret 2020 végén lejár, addig pedig az intézményeknek meg kell állapodniuk egy új költségvetés létrehozásáról:

Egyes hangok szerint az integráció elmélyítése céljából jóval nagyobb GNI-arányt kellene elfogadniuk a feleknek, így az EU-nak lenne pénze egy valóban ambiciózus programot megvalósítani. Mások egy puritánabb költségvetést látnának szívesebben – ennek hívei például hagyományosan a skandináv államok –, szerintük ugyanis sok pénz megy el olyan politikaterületekre, amelyekből ők nem annyira profitálnak, például a főleg a francia gazdák érdekeit védő közös agrárpolitikára, vagy a főleg Közép- és Dél-Európa számára előnyös strukturális alapokra.

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament (2019)