A Trump elleni impeachment-döntés mutatta meg, milyen párhuzamos valóságokra szakadt Amerika

Miközben az elnököt éppen alkotmányos vád alá helyezték, az Michiganben kampányolt, és arról szónokolt, hogy mennyi új repülőt is kap majd a hadsereg. Két táborra szakadt az ország az impeachmenttel kapcsolatban.

Donald Trump a harmadik amerikai elnök, aki ellen megszavazza az Egyesült Államok képviselőháza az impeachmentet, azaz az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárását – tudósított szinte minden híroldal csütörtök reggel az impeachment-eljárás szavazás eredményéről.

Az elnököt azzal vádolják, hogy az az Ukrajnának folyósított segélyek visszatartásával zsarolta Vologyimir Zelenszkij ukrán elnököt – Trump a vádak szerint visszaélt hatalmával, hiszen

A második vádpont szerint pedig Trump az ellene folyó kongresszusi vizsgálatot is akadályozni próbálta. Nem meglepő módon mindkét pontot megszavazták, hiszen a washingtoni képviselőházban a demokratáknak van többségük – az új évben az impeachment-eljárás viszont a szenátusban folytatódik majd, ahol már jóval szűkebbek a Trumpot megbuktatni kívánók esélyei, hiszen itt a republikánusok bírnak többséggel.

Két egyforma tábor

Ennél viszont érdekesebb, hogy milyen komolyan is osztja meg az amerikaiakat a Trump-elleni impeachment-eljárás, amely már-már egy új törésvonalat hozott létre. A FiveThirtyEight amerikai közvélemény-kutatásokat összegző oldal publikált ugyanis egy nagyon érdekes ábrát az elnök alkotmányos felelősségre vonásának támogatottságáról. Az Ukrajna-botrány kirobbanása előtt bőven többségban voltak az impeachment-eljárást ellenzők (50-53 százalék), míg az azt támogatók 37-40 százalékon álltak. Zelenszkij állítólagos megzsarolása után viszont az eljárást támogatók aránya megugrott, míg az ellenzőké csökkent,

A közvélemény-kutatások december 18-i átlaga szerint 47,4 százalék támogatja, 46,5 százalék pedig ellenzi az eljárást. A pártok közötti lebontás még komolyabb törésvonalakat mutat: míg a republikánus szavazók jó tizede támogatja csak az impeachment-eljárás megindítását, a demokratáknál nyolcvan százalék fölötti ez az arány.

A felmérések azt is mutatják, hogy a Mueller-jelentés, vagyis Robert Mueller különleges ügyész négyszáz oldalas dokumentuma a 2016-os amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásról nem igazán mozgatta meg a közvéleményt. A dokumentumot áprilisban publikálták, de az arányok maradtak a régiek. Miután viszont az orosz beavatkozást közvetlenül nem sikerült rábizonyítani Trumpra, az áttörést az elnök Zelenszkij ukrán államfővel való telefonbeszélgetése hozta meg.

Nem érzem úgy, mintha impeacheltek volna

Ez persze nem azt jelenti, hogy az emberek akár a médiából, akár a politikusoktól ugyanazon információkat kapták volna meg, sőt,

mint arra a Reuters cikke is rávilágíty. Miközben a képviselőház épp az impeachmentet tárgyalta, Trump éppen Michiganben kampányolt, és azt mondta a tömegnek, „nem úgy érzem, mintha impeacheltek volna minket”. „Az ország jobban teljesít, mint valaha”, „semmi rosszat nem csináltunk” – szónokolt az elnök abban a pillanatban, mikor a demokraták éppen valósággá váltották az alkotmányos vád alá helyezést.

És mikor Washingtonban az eljárással kapcsolatban a képviselőházban érkeztek be a szavazatok, Trump arról beszélt, hogy mennyi új hajót és repülőgépet vesznek a hadseregnek, vagy mennyire nehéz is kimondani egyik demokrata ellenfele, Pete Buttigieg nevét. Majd még megszólalt az impeachmenttel kapcsolatban is, mondván, hogy elnöksége első napjától kezdve próbálkoznak ezzel az eljárással.

– mondta.

És míg a Trump-narratíva azt mutatja, hogy az elnök csupán egy politikai visszaélés ártatlan áldozata, sőt, a washingtoni deep state összeesküdött ellene, a demokraták és a másik tábor álláspontja szerint az Ukrajnával szembeni fellépés olyan komoly visszaélés volt, hogy Trumpnak azonnal mennie kell a Fehér Házból.

Blue feed, red feed

Erre csak ráerősít az erősen pártos amerikai média: az ottani újságok politikai orientációjuktól függően képesek akár egymással szöges ellentétben álló narratívákat is prezentálni, a közösségi média térnyerésével pedig párhuzamos valóságok alakultak ki az online térben.

az ellentétes narratívát pedig ellentétes beállítottságúaknak adják elő.

Ezzel véleménybuborékok, sőt, tulajdonképpen párhuzamos univerzumok alakulnak ki. A Wall Street Journal például két éve mutatta be az úgynevezett „kék és piros idővonalat” – a lap különböző témákban vizsgálja meg azt, hogy milyen híreket és információkat dob fel a Facebook republikánus, illetve demokrata szavazóknak, ezzel még tovább polarizálva a társadalmat.

BORÍTÓKÉP: Pixabay