+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 19. csütörtök, 08:56
Miközben az elnököt éppen alkotmányos vád alá helyezték, az Michiganben kampányolt, és arról szónokolt, hogy mennyi új repülőt is kap majd a hadsereg. Két táborra szakadt az ország az impeachmenttel kapcsolatban.

Donald Trump a harmadik amerikai elnök, aki ellen megszavazza az Egyesült Államok képviselőháza az impeachmentet, azaz az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárását – tudósított szinte minden híroldal csütörtök reggel az impeachment-eljárás szavazás eredményéről.

 

Az elnököt azzal vádolják, hogy az az Ukrajnának folyósított segélyek visszatartásával zsarolta Vologyimir Zelenszkij ukrán elnököt – Trump a vádak szerint visszaélt hatalmával, hiszen

 

Zelenszkijnél azt szerette volna elérni, hogy Ukrajnában történjen vádelemés az elnök legfőbb demokrata-párti ellenfele, Joe Biden fia ellen.

 

A második vádpont szerint pedig Trump az ellene folyó kongresszusi vizsgálatot is akadályozni próbálta. Nem meglepő módon mindkét pontot megszavazták, hiszen a washingtoni képviselőházban a demokratáknak van többségük – az új évben az impeachment-eljárás viszont a szenátusban folytatódik majd, ahol már jóval szűkebbek a Trumpot megbuktatni kívánók esélyei, hiszen itt a republikánusok bírnak többséggel.

 

Két egyforma tábor

 

Ennél viszont érdekesebb, hogy milyen komolyan is osztja meg az amerikaiakat a Trump-elleni impeachment-eljárás, amely már-már egy új törésvonalat hozott létre. A FiveThirtyEight amerikai közvélemény-kutatásokat összegző oldal publikált ugyanis egy nagyon érdekes ábrát az elnök alkotmányos felelősségre vonásának támogatottságáról. Az Ukrajna-botrány kirobbanása előtt bőven többségban voltak az impeachment-eljárást ellenzők (50-53 százalék), míg az azt támogatók 37-40 százalékon álltak. Zelenszkij állítólagos megzsarolása után viszont az eljárást támogatók aránya megugrott, míg az ellenzőké csökkent,

 

így az impeachment kérdése immár ténylegesen két, lényegében egyforma méretű táborra szakítja az amerikai társadalmat.

 

A közvélemény-kutatások december 18-i átlaga szerint 47,4 százalék támogatja, 46,5 százalék pedig ellenzi az eljárást. A pártok közötti lebontás még komolyabb törésvonalakat mutat: míg a republikánus szavazók jó tizede támogatja csak az impeachment-eljárás megindítását, a demokratáknál nyolcvan százalék fölötti ez az arány.

 

A felmérések azt is mutatják, hogy a Mueller-jelentés, vagyis Robert Mueller különleges ügyész négyszáz oldalas dokumentuma a 2016-os amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásról nem igazán mozgatta meg a közvéleményt. A dokumentumot áprilisban publikálták, de az arányok maradtak a régiek. Miután viszont az orosz beavatkozást közvetlenül nem sikerült rábizonyítani Trumpra, az áttörést az elnök Zelenszkij ukrán államfővel való telefonbeszélgetése hozta meg.

 

Nem érzem úgy, mintha impeacheltek volna

 

Ez persze nem azt jelenti, hogy az emberek akár a médiából, akár a politikusoktól ugyanazon információkat kapták volna meg, sőt,

 

egymással szöges ellentétben álló narratívák jelentek meg,

 

mint arra a Reuters cikke is rávilágíty. Miközben a képviselőház épp az impeachmentet tárgyalta, Trump éppen Michiganben kampányolt, és azt mondta a tömegnek, „nem úgy érzem, mintha impeacheltek volna minket”. „Az ország jobban teljesít, mint valaha”, „semmi rosszat nem csináltunk” – szónokolt az elnök abban a pillanatban, mikor a demokraták éppen valósággá váltották az alkotmányos vád alá helyezést.

 

És mikor Washingtonban az eljárással kapcsolatban a képviselőházban érkeztek be a szavazatok, Trump arról beszélt, hogy mennyi új hajót és repülőgépet vesznek a hadseregnek, vagy mennyire nehéz is kimondani egyik demokrata ellenfele, Pete Buttigieg nevét. Majd még megszólalt az impeachmenttel kapcsolatban is, mondván, hogy elnöksége első napjától kezdve próbálkoznak ezzel az eljárással.

 

„A washingtoni mocsárban azt gondolják, hogy megvétózhatják egy választás eredményeit”

 

– mondta.

 

És míg a Trump-narratíva azt mutatja, hogy az elnök csupán egy politikai visszaélés ártatlan áldozata, sőt, a washingtoni deep state összeesküdött ellene, a demokraták és a másik tábor álláspontja szerint az Ukrajnával szembeni fellépés olyan komoly visszaélés volt, hogy Trumpnak azonnal mennie kell a Fehér Házból.

 

Blue feed, red feed

 

Erre csak ráerősít az erősen pártos amerikai média: az ottani újságok politikai orientációjuktól függően képesek akár egymással szöges ellentétben álló narratívákat is prezentálni, a közösségi média térnyerésével pedig párhuzamos valóságok alakultak ki az online térben.

 

A közösségi oldalak algoritmusai ugyanis inkább olyan híreket és információkat dobálnak elénk, amelyekkel egyetértünk,

 

az ellentétes narratívát pedig ellentétes beállítottságúaknak adják elő.

 

Ezzel véleménybuborékok, sőt, tulajdonképpen párhuzamos univerzumok alakulnak ki. A Wall Street Journal például két éve mutatta be az úgynevezett „kék és piros idővonalat” – a lap különböző témákban vizsgálja meg azt, hogy milyen híreket és információkat dob fel a Facebook republikánus, illetve demokrata szavazóknak, ezzel még tovább polarizálva a társadalmat.

 

BORÍTÓKÉP: Pixabay

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás