+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2019. december 17. kedd, 07:20
Az autókat kiváltó környezetbarát csodaeszköz, vagy egy idegesítő és veszélyes közlekedési forma? Bárki bármit is gondoljon az e-rollerekről, egyben egyetérthet: egyre sürgetőbb, hogy szabályozzák használatukat. Mit gondolnak a döntéshozók a kérdésről, és melyik politikusok azok, akik egyáltalán már kipróbálták az e-rollert? Az Azonnali körképéből ezek is kiderülnek!

Nemcsak az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tervezi a KRESZ módosítását az elektromos rollerek miatt, hanem a főpolgármesteri hivatal is ki fog dolgozni a használatukra egy egységes szabályozást a BKK-val közösen –  közölték az érintettek az Azonnali kérdésére.

 

Az Azonnali nemcsak a döntéshozókat, de a pártokat is kérdezte az e-rollerrel kapcsolatban, hiszen az új közlekedési forma sok konfliktust tud generálni. Elég csak arra gondolni: sokakat bosszant, hogy szanaszét hevernek az utcákon az e-rollerek, amikor viszont közlekednek, könnyen balesetet tudnak okozni, hiszen gyorsak és csendesek, így sem a gyalogosok, sem az autósok sem szívesen kerülgetik őket. Nem véletlen, hogy más országokban is küzdenek az e-rollerekkel,

 

egy katalán városban például egy 18 év alatti elektromos rollerező – miután az út helyett a telefonját nézte – elütött egy 92 éves nőt, aki később meg is halt ennek következtében.

 

Eközben az e-roller hívei azzal érvelnek: a technika fejlődését nem lehet megállítani, az e-roller egy praktikus eszköz arra, hogy kiváltsa az autókat vagy akár a tömegközlekedést – és még környezetbarát is.

 

MINDEN EURÓPAI NAGYVÁROSBAN VANNAK MÁR E-ROLLEREK, LISSZABONBAN IS. AZ EX-BKK VEZÉR VITÉZY DÁVID SZERINT PÉLDÁUL ITT SIKERÜLT JÓL RENDEZNI A PARKOLÁST. FOTÓ: HUTTER MARIANNA / AZONNALI

 

Míg a 2,1 millió lakosú Párizsban tizenötezer e-roller bérelhető, a majd 1,2 milliós Brüsszelben hozzávetőlegesen hétezer, a kevesebb mint 2 milliós Budapesten jelenleg még csak legfeljebb pár száz lehet. A pontos számot az e-rollereket üzemeltető Lime nem árulta el a kérdésünkre. Az Azonnali arra volt kíváncsi, a döntéshozók, illetve a pártok szerint kellene-e szabályozni ezeket a közlekedési eszközöket, és ha igen, hogyan.

 

Egyáltalán hol közlekedjenek?

 

Sokáig az sem volt tisztázott, hol közlekedjenek az e-rollerek a budapesti utakon: a járdán, a bicikliúton vagy az úttesten. Ennek a vitának a végére Pintér Sándor belügyminiszter tett pontot. Ugyanis ő azt válaszolta a DK-s Vadai Ágnes kérdésére november végén: „Az elektromos rollert a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, a használatukhoz jogosítvány és bukósisak is kötelező lenne, ráadásul csak az úttesten szabad közelekedniük lakott területen belül. Ezzel szemben ha kerékpárnak minősülnének, akkor a kerékpársávban legálisan közlekedhetnének lakott területen belül is.

 

Ugyanakkor mikor az Azonnali a belügy részletesebb álláspontját kérte a kérdésben, a tárca egyszerűen a Palkovics László vezette ITM-hez továbbította kérdéseinket.

 

Utóbbi arról írt: a „közúti járműnek nem minősülő motorikus eszközök”– vagyis aminek az e-roller is számít az egyéb más újszerű járművek mellett – tömeges megjelenése viszonylag új fejlemény, közúti forgalomban való használatuk részletes szabályait más uniós tagállamok is jelenleg dolgozzák ki. Ráadásul a közúti közlekedés alapvető szabályai szempontjából nemzetközi szinten irányadó 1968-ban kelt, Közúti Közlekedési Egyezmény a járművek használati feltételei kapcsán nem tartalmaz egyértelmű eligazítást.

 

Ezért az ITM szerint a szükséges előírások megalkotásáig „az átmeneti időszakban más államok gyakorlata szerint a kérdéses eszközökre – azok típusától függően – a kerékpárok vagy a segédmotoros kerékpárok közlekedési szabályai alkalmazhatóak” – írta az ITM.

 

Az ITM azt is közölte: a hazai rendelkezések – vagyis a KRESZ – kiegészítését tervezik úgy, hogy elkülönítve határozza meg az e-rollerekkel való közlekedésre vonatkozó előírásokat. 

 

Ami a Karácsony Gergely vezette Budapestet illeti, a fővárostól azt a szűkszavúbb választ kapta az Azonnali,

 

„a főpolgármesteri hivatal a BKK-val közösen ki fog dolgozni egy egységes szabályozást az e-rollerek használatával kapcsolatban.”

 

A KRESZ-be egy önkormányzat nem  nyúlhat bele, de arra egyébként már volt példa, hogy egy önkormányzat rendeletet adjon ki az e-rollerek kapcsán, méghozzá azok parkoltatásával kapcsolatban. Mint az Index megírta, Budapesten az ötödik kerület rendelkezett arról: az elektromos közroller felvétele az utcán közterületi értékesítésnek minősül, erre pedig nincs engedélye a Lime rollermegosztó cégnek. Emiatt cég több rollerét begyűjtötték, és csak közigazgatási eljárás után adták vissza. Ezzel a Belváros elérte, hogy a Lime kivonuljon a kerületből. 

 

A kormánypártok alapvetően örülnek az e-rollereknek

 

Az Azonnalinak válaszoló pártokban közös, hogy egyik sem tervezi betiltani az e-rollereket, alapvetően pozitívan tekintenek az akár az autós közlekedést helyettesíteni képes közlekedési eszközre. Például még a Fidesz frakciójától is ezt a választ kaptuk: „A Fidesz-frakció támogat minden olyan közlekedési formát, amely alternatívája lehet az autós közlekedésnek.

 

Az elektromos roller egy ilyen eszköz szerintük, de felelőtlen használata veszélyezteti a gyalogosok biztonságát. A közlekedés résztvevői közül a gyalogosok a legkiszolgáltatottabbak, ezért számunkra az ő biztonságuk az első.”

 

Ugyanakkor a Fidesz arra egyáltalán nem válaszolt, kell-e bármilyen szabályozást módosítani szerintük az e-rollerek megjelenése miatt.

 

A KNDP frakciószóvivője, Nacsa Lőrinc úgy nyilatkozott a kérdésben az Azonnalinak: „A városi közlekedés ezen új formáit szinte kivétel nélkül én is kipróbáltam, sokszor nagyon előnyös, gyors, költséghatékony, egyszerű tud lenni, ezért alapvetően pozitív a véleményem.” Ugyanakkor hozzátette: ebben a vitában elsődleges szempontként mindig az emberek biztonságát kell említeni. Vagyis azt Nacsától sem tudtuk meg, szeretnének-e konkrét módosításokat az e-rollerek miatt.

 

NEM MINDENKI KEDVELI AZ E-ROLLEREKET BUDAPESTEN, VAN OLYAN INSTAGRAM-OLDAL, AMINEK EGYENESEN AZ A NEVE: ÖLD A LIME-OT, OTT POSZTOLTÁK EZT A FOTÓT IS.

 

Maximálják az e-rollerek sebességét!

 

Az Azonnali kereste az ellenzéki pártokat, ám választ csak a Momentumtól, Jobbiktól, LMP-től és Mi Hazánktól kaptunk.

 

Abban minden párt egyetértett: teljesen betiltani hiba lenne az e-rollereket, de szabályozásra szükség van. A legtöbben közülük azt említették: leginkább a bicikliutakon látnák szívesen az e-rollereket,

 

ezért szükség lenne a kerékpár-infrastruktúra fejlesztésére, továbbá az e-rollereknek kijelölt parkolók létesítésére. 

 

Ami az e-rollerek sebességét illeti, a Momentum a német példát tartja követendőnek: náluk minden 14 éven felülinek meg van engedve az e-roller használata, és maximum 20 km/órával lehet velük haladni. Hangsúlyozták: az életveszélyes, ami Pintér Sándor válaszából következik, vagyis az, hogy az e-rollereket az úttesten lehessen csak használni.

 

Az LMP szerint az e-rollerek sebességét 20-25 km/órában kellene maximalizálni. Ehhez hasonlóan a Jobbik is ennyit engedne, míg – ahogy azt a kerékpárosoknak is lehet ott, ahol az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan – a rollereseknek is lehetővé tennék, hogy a járdán közlekedjenek a gyalogos forgalom zavarása nélkül legfeljebb 10 km/óra sebességgel. Azt a Jobbik is hozzátette: nagyon veszélyesnek tartanák, hogy ezeket az eszközöket beküldjék a gépkocsiforgalomba. 

 

A Mi Hazánk pedig úgy látta: járdán és főútvonalon ne közlekedjenek, a sebességüket pedig maximálni kell 10 km/órában. Szerintük az e-rollerek nem lehetnek közlekedési járművek, a szabadidős tevékenységet azonban szolgálhatják. Így olyan helyeken jöhetne szóba a használatuk megítélésük szerint, mint a kijelölt idegenforgalmi körzetek, vagyis például a Budai vár, Margitsziget, Városliget vagy a Népliget.

 

Több ellenzéki párt kitért a sebességkorlátozáson túli lehetséges szabályozási pontokra is.

 

A Momentum például megfontolandónak tartja, hogy minden e-rollerrel közlekedőnek kötelező legyen felelősségbiztosítást kötnie,

 

ahogy azt például ma a Kerékpárosklubnál megteheti egy kerékpáros, azonban ez nekik nem kötelező. Az LMP úgy látta, a fő probléma az, hogy túl sok az autó a belvárosban, ezért , hogy csökkenteni kellene a közlekedő és a parkoló autók számát, és ezzel annyi terület szabadulna fel, „hogy vígan elfér gyalogos, biciklis és rolleres”.

 

Mit akarna a Lime?

 

Az Azonnali kereste az egyik legnagyobb, e-rollereket kölcsönző céget, a Lime-ot is. Szerettük volna megtudni, hogy jelenleg hány rollert lehet tőlük kölcsönzöni, és bővítenék-e közel jövőben a flottájukat, ám konkrét adatokat nem közöltek válaszukban.

 

Mint írták, Budapesten is a felhasználói igényeknek és az időjárásnak megfelelő méretű flottát üzemeltetetnek. Eddigi tapasztalataik alapján Budapesten rendkívül magas a rollerhasználati kedv, ám utóbbit sem támasztották alá számokkal. Az Index egyébként több cikkben is úgy utalt a Lime-ra, mint ami háromszáz e-rollert kölcsönöz.

 

Az e-rollerek szabályozásának kérdése kapcsán hangsúlyozták: minden esetben a felelősségteljes használatra buzdítják felhasználóikat, vagyis  a közlekedési rendszabályok betartására és az arra kijelölt közlekedési felületek használatára. Ennek része, hogy a rollerezés megkezdése előtt a felhasználók mindig útmutatót kapnak az applikáción belül a helyes rollerhasználatról. Az applikáción belül pirossal jelölik a működési zónán kívül eső területeket, a megfelelő parkolásról pedig kötelező feltölteni fotót minden egyes rollerhasználat után.

 

„A feltöltött fényképek elemzésével be tudjuk azonosítani a rollerrel helytelenül parkoló felhasználókat, visszajelzést küldünk számukra, és további segítséget kínálunk részükre a járművekkel történő szabályos parkolás elsajátításához.” 

 

Egyébként a Lime által működtetett rollerek végsebessége eleve 25 km/órára korlátozott annak érdekében, hogy biztonságos legyen felhasználói számára.

 

A Momentum válaszához hasonlóan a Lime is a német szabályozást említette a jó példák között, amely már országos szinten szabályozza az e-roller használatát. A cég egyébként Berlint külön is kiemelte, miután ott „a parkolóhelyek újragondolásával teret biztosítanak” az e-rollereknek. Ugyanis Berlinben novemberben jelentették be: az eddig az utakon az autók számára fenntartott helyeket is akár át lehetne alakítani e-rolleres vagy biciklis parkolóhelyekké.

 

Végül a kérdésre, hogy az ITM vagy más döntéshozók kérték-e már a Lime segítségét az e-rollerek szabályozása kapcsán, úgy válaszoltak konkrétumok említése nélkül: „Az elmúlt pár hónap során igen kedvező egyeztetéseket folytattunk Budapest önkormányzatával és a hatóságokkal, s ezt a továbbiakban is folytatjuk.”

 

E-rollereztek-e már egyáltalán a politikusok?

 

A Jobbik válasza szerint Farkas Gergely képviselőjük például már használt elektromos rollert. Ő sokszor balesetveszélyesnek találta a használatát, hiszen a személyes tapasztalatok mutatják meg legjobban, hogy a kis kerekek milyen nehezen nyelik el az utak egyenlőtlenségét,

 

például egy kerékpárútra felfestett jelzés is komoly rázkódást okoz, hát még az olyan utak, ahol rengeteg a csatornafedél, kátyú. 

 

A politikus szerint az eszköz öt kilométeren belüli ügyintézéshez kiváló megoldás lehet, azonban ő is úgy látta, hogy Budapesten kevés helyen lehet biztonságosan használni az e-rollereket, így ő is az infrastruktúra azonnali fejlesztését emelte ki előremutató lépésként.

 

A KORMÁNYPÁRTI EXMINISZTER, LÁZÁR JÁNOS IS POSZTOLT MÁR E-ROLLEREZÉSRŐL. FOTÓ: LÁZÁR JÁNOS HIVATALOS OLDALA / FACEBOOK

 

„A vezetőségünk tagjai közül többen is rendszeres használói az e-rollereknek” – írta a Momentum ezt azzal indokolva, valamennyien egy praktikus, környezetbarát közlekedési módszernek tartják azt. A Momentum politikusai közül Berg Dániel kifejezetten szereti és sokat használja az e-rollert, Fekete-Győr András is gyakran közlekedett vele, de egy a környezetében történt baleset miatt lerakta egy időre.

 

Hajnal Miklós inkább a szkeptikus álláspontot képviseli a témában, és a szabályozottság hiányát szemléltetve úgy fogalmazott:

 

„még jó, hogy nem találták még fel az elektromos jetpacket”.

 

Az LMP válasza szerint frakció tagjai a hagyományos rollert és kerékpárt részesítik előnyben. A társelnökük, Kendernay János viszont kipróbálta, használja és lehetőség szerint a bicikliúton közlekedik vele. Egyébként Heltai László, az LMP budapesti elnöke azt mondta, ő nem próbálta még ki az e-rollert, de nem is nagyon vágyik rá. „Én inkább gyalogolok, buszozok és villamozok inkább” – mondta. Hozzátette: egyébként sem szívesen használ olyasmit, amiről tudja, hogy idegesíti az embereket, hiszen sokan úgy érzik, a széthajigált rollerek elvesznek az ő tereikből, miközben azok, akik ezért a rendetlenségért felelősek, profitot csinálnak ebből. 


Az Azonnali kereste még Hollik István kormányszóvivőt, az MSZP-t, a Párbeszédet és a DK-t is az e-rollerek ügyében, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőlük választ.

 

NYITÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás