+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. december 17. kedd, 08:03
Tizenhat éve nem volt ilyen alacsony a munkájuk miatt meggyilkolt újságírók száma: ez bár jó hír, az már kevésbé, hogy a bebörtönzötteké pedig folyamatosan növekszik.

Kevesebb újságírót öltek meg idén, viszont többet is tartóztattak le közülük – derül ki a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságírószervezet a Deutsche Welle által publikált éves jelentéséből.

 

Az idei év első tizenegy hónapjában 49 újságírót gyilkoltak meg: a tavalyi érték ennek csaknem a duplája, 87 fő volt, ez a szám már tizenhat éve nem volt ilyen alacsony.

 

Emellett pedig jelentősen lecsökkent azon médiamunkások száma, akik konfliktus- és háborús zónákban haltak meg munkájuk miatt.

 

Az újságírók számára mindenesetre a legveszélyesebb országok, Szíria, Afganisztán, Szomália és Pakisztán nagyrészt a Közel-Keleten találhatók Szíria, míg egyetlen kakukktojásként Mexikó került még fel a szégyenlistára, ahol tíz újságírót is meggyilkoltak idén.

 

Igaz, a kevesebb gyilkosság mögött álló okokat több dolog is árnyalja, világított rá Juliane Matthey, az RSF szóvivője a jelentéssel kapcsolatban: például idén sokkal kevesebb riporter tudósított háborús- és kríziszónákból mint tavaly, így kevesebb is volt az esély a meggyilkolásukra. Ráadásul először fordult elő, hogy ne legyen olyan újságíró, akit külföldön ölnek meg – idén mind a 49 gyilkosság az újságírók anyaországaiban történt.

 

A másik tényező pedig az, hogy a háborús- és krízisövezetekbe, különösen a Közel-Keletre hozzáértőbb és jobban felszerelt riportereket küldenek. A háború sújtotta Jemenben idén például csak két újságírót öltek meg a tavalyi tízhez képest, de ennek részben az az oka, hogy sokan elhagyják a szakmát a kiszámíthatatlan helyzet miatt. Az RSF jelentése szerint van olyan újságíró, aki pincérként, van, aki fagyiárusként kezdett dolgozni Jemenben.

 

A másik adat, ami árnyalja a képet, az a bebörtönzöttek száma: idén december elejéig összesen 389 újságírót börtönöztek be munkájuk miatt.

 

Ez tizenkét százalékkal több, mint az előző évben volt, az újságírók bebörtönzésében pedig (nem meglepő módon) Kína a leglelkesebb, a tavalyi 60-ról idénre 120-ra nőtt a Kínában a munkájuk miatt börtönbe zárt médiamunkások száma.

 

Ennek negyven százaléka képesítés nélküli szabadúszó újságíró, aki a saját forrásai alapján írt anyagokat osztja meg a közvéleménnyel. Őket, amennyiben a cenzúra ellenében független anyagokat próbálnak terjeszteni az interneten, Kína általában kémkedéssel és szeparatizmussal gyanúsítja meg. A legismertebb közülük az az Ilham Tohti, aki szeparatizmus vádjával már 2014 óta ül egy kínai börtönben: Tohti az ujgurok jogainak védelmét követelte oldalán, a muszlim vallású kisebbség óriási tömegeit ugyanis Kína egyre komolyabb bizonyítékok szerint átnevelőtáborokba zárja az ország északnyugati, Hszincsiang tartományában.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

11 órás zárás ide vagy oda, a partivonatot aligha tudja megfékezni a kormány. De akkor mégis mi értelme van a korai zárásnak? Videó!

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás