+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. december 17. kedd, 08:03
Tizenhat éve nem volt ilyen alacsony a munkájuk miatt meggyilkolt újságírók száma: ez bár jó hír, az már kevésbé, hogy a bebörtönzötteké pedig folyamatosan növekszik.

Kevesebb újságírót öltek meg idén, viszont többet is tartóztattak le közülük – derül ki a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságírószervezet a Deutsche Welle által publikált éves jelentéséből.

 

Az idei év első tizenegy hónapjában 49 újságírót gyilkoltak meg: a tavalyi érték ennek csaknem a duplája, 87 fő volt, ez a szám már tizenhat éve nem volt ilyen alacsony.

 

Emellett pedig jelentősen lecsökkent azon médiamunkások száma, akik konfliktus- és háborús zónákban haltak meg munkájuk miatt.

 

Az újságírók számára mindenesetre a legveszélyesebb országok, Szíria, Afganisztán, Szomália és Pakisztán nagyrészt a Közel-Keleten találhatók Szíria, míg egyetlen kakukktojásként Mexikó került még fel a szégyenlistára, ahol tíz újságírót is meggyilkoltak idén.

 

Igaz, a kevesebb gyilkosság mögött álló okokat több dolog is árnyalja, világított rá Juliane Matthey, az RSF szóvivője a jelentéssel kapcsolatban: például idén sokkal kevesebb riporter tudósított háborús- és kríziszónákból mint tavaly, így kevesebb is volt az esély a meggyilkolásukra. Ráadásul először fordult elő, hogy ne legyen olyan újságíró, akit külföldön ölnek meg – idén mind a 49 gyilkosság az újságírók anyaországaiban történt.

 

A másik tényező pedig az, hogy a háborús- és krízisövezetekbe, különösen a Közel-Keletre hozzáértőbb és jobban felszerelt riportereket küldenek. A háború sújtotta Jemenben idén például csak két újságírót öltek meg a tavalyi tízhez képest, de ennek részben az az oka, hogy sokan elhagyják a szakmát a kiszámíthatatlan helyzet miatt. Az RSF jelentése szerint van olyan újságíró, aki pincérként, van, aki fagyiárusként kezdett dolgozni Jemenben.

 

A másik adat, ami árnyalja a képet, az a bebörtönzöttek száma: idén december elejéig összesen 389 újságírót börtönöztek be munkájuk miatt.

 

Ez tizenkét százalékkal több, mint az előző évben volt, az újságírók bebörtönzésében pedig (nem meglepő módon) Kína a leglelkesebb, a tavalyi 60-ról idénre 120-ra nőtt a Kínában a munkájuk miatt börtönbe zárt médiamunkások száma.

 

Ennek negyven százaléka képesítés nélküli szabadúszó újságíró, aki a saját forrásai alapján írt anyagokat osztja meg a közvéleménnyel. Őket, amennyiben a cenzúra ellenében független anyagokat próbálnak terjeszteni az interneten, Kína általában kémkedéssel és szeparatizmussal gyanúsítja meg. A legismertebb közülük az az Ilham Tohti, aki szeparatizmus vádjával már 2014 óta ül egy kínai börtönben: Tohti az ujgurok jogainak védelmét követelte oldalán, a muszlim vallású kisebbség óriási tömegeit ugyanis Kína egyre komolyabb bizonyítékok szerint átnevelőtáborokba zárja az ország északnyugati, Hszincsiang tartományában.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás