Kevesebb újságírót öltek meg, de többet tartóztattak le idén

Tizenhat éve nem volt ilyen alacsony a munkájuk miatt meggyilkolt újságírók száma: ez bár jó hír, az már kevésbé, hogy a bebörtönzötteké pedig folyamatosan növekszik.

Kevesebb újságírót öltek meg idén, viszont többet is tartóztattak le közülük – derül ki a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságírószervezet a Deutsche Welle által publikált éves jelentéséből.

Emellett pedig jelentősen lecsökkent azon médiamunkások száma, akik konfliktus- és háborús zónákban haltak meg munkájuk miatt.

Az újságírók számára mindenesetre a legveszélyesebb országok, Szíria, Afganisztán, Szomália és Pakisztán nagyrészt a Közel-Keleten találhatók Szíria, míg egyetlen kakukktojásként Mexikó került még fel a szégyenlistára, ahol tíz újságírót is meggyilkoltak idén.

Igaz, a kevesebb gyilkosság mögött álló okokat több dolog is árnyalja, világított rá Juliane Matthey, az RSF szóvivője a jelentéssel kapcsolatban: például idén sokkal kevesebb riporter tudósított háborús- és kríziszónákból mint tavaly, így kevesebb is volt az esély a meggyilkolásukra. Ráadásul először fordult elő, hogy ne legyen olyan újságíró, akit külföldön ölnek meg – idén mind a 49 gyilkosság az újságírók anyaországaiban történt.

A másik tényező pedig az, hogy a háborús- és krízisövezetekbe, különösen a Közel-Keletre hozzáértőbb és jobban felszerelt riportereket küldenek. A háború sújtotta Jemenben idén például csak két újságírót öltek meg a tavalyi tízhez képest, de ennek részben az az oka, hogy sokan elhagyják a szakmát a kiszámíthatatlan helyzet miatt. Az RSF jelentése szerint van olyan újságíró, aki pincérként, van, aki fagyiárusként kezdett dolgozni Jemenben.

Ez tizenkét százalékkal több, mint az előző évben volt, az újságírók bebörtönzésében pedig (nem meglepő módon) Kína a leglelkesebb, a tavalyi 60-ról idénre 120-ra nőtt a Kínában a munkájuk miatt börtönbe zárt médiamunkások száma.

Ennek negyven százaléka képesítés nélküli szabadúszó újságíró, aki a saját forrásai alapján írt anyagokat osztja meg a közvéleménnyel. Őket, amennyiben a cenzúra ellenében független anyagokat próbálnak terjeszteni az interneten, Kína általában kémkedéssel és szeparatizmussal gyanúsítja meg. A legismertebb közülük az az Ilham Tohti, aki szeparatizmus vádjával már 2014 óta ül egy kínai börtönben: Tohti az ujgurok jogainak védelmét követelte oldalán, a muszlim vallású kisebbség óriási tömegeit ugyanis Kína egyre komolyabb bizonyítékok szerint átnevelőtáborokba zárja az ország északnyugati, Hszincsiang tartományában.