Jugoszláv zászlók lengtek egy zágrábi koncerten, négy horvát tábornok nagyon kiakadt

Szerző: Illés Gergő
2019.12.17. 09:00

A legendás jugoszláv énekesnő, Lepa Brena horvátországi koncertjeinek betiltását követelik a horvát extábornokok.

Jugoszláv zászlók lengtek egy zágrábi koncerten, négy horvát tábornok nagyon kiakadt

Nagy visszhangot generált a 80-as évek Jugoszláviájának legendás popdívája, Lepa Brena decemberi zágrábi koncertje, ahol az énekesnő egyik száma alatt rajongói jugoszláv zászlókat kezdtek lengetni: az incidens ugyanis négy, már visszavonult horvát tábornok szerint „nemzeti szégyent” jelent – tudósít a Balkan Insight.

Lepa Brena dalaiban tudatosan erősít rá a jugó nosztalgiára: nem csoda, hiszen az énekesnő a boszniai Brčkóban nőtt fel, majd Belgrádba költözve vált híressé a 80-as évek végére. Ő volt közvetlenül a Jugoszlávia felbomlása előtti időszak leghíresebb énekese, azóta több, mint negyvenmillió lemezt adott már el, magát pedig „jugó-nosztalgikusként” jellemzi.

„Ha valakinek joga van magát horvátnak vagy szerbnek nevezni, akkor nekem is jogom van magamat jugoszlávnak vallani”

– elmélkedett, hozzátéve, hogy az azóta már erőszakos módon felbomlott államszervezetben kényelmesek voltak a nyitott határok, a vízummentesség, az egységes elnök, no meg a stabil valuta is. Brena egyik leghíresebb, 1989-es dala, a Jugoslovenka (Jugoszláv lány) is ezt idézi fel.

Brena bizonyos értelemben valóban maga a megtestesült jugoszlavizmus, hiszen mindegy, hogy éppen Belgrádban vagy Zágrábban koncertezik, lényegében bármilyen arénát képes megtölteni. Múlt hét szombaton például a horvát főváros óriási arénájában adott teltházas koncertet,

mikor pedig felcsendült a Jugoslovenka, több rajongója a korábbi Jugoszlávia zászlaját kezdte el lengetni a levegőben.

Ez az a pont, ami a négy horvát extábornokot, Ivan Toljt, Ivan Kapulart, Marinko Krešićet és Mile Ćukot felháborította, hiszen a horvátokban a jugó-nosztalgia nem feltétlenül a békét és a jólétet idézi fel, hanem a délszláv háború borzalmait. Azzal ugyanis a 90-es években többek között Horvátország is kilépett Jugoszláviából, az államszervezet még nem szűnt meg létezni. Bár abból addigra Macedónia (már Észak-Macedóniának hívják), Szlovénia, majd később rettentő véres konfliktust előidézve Bosznia-Hercegovina is kilépett a horvátok mellett, a mai Szerbia, Montenegró és Koszovó területét továbbra is Jugoszláviának hívták, csak éppen az államnévből kivették a szocialista-jelzőt. Így hivatalosan 1991-ben a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) támadott a horvátokra, erre céloznak a tábornokok nyílt levelükben, mikor úgy fogalmaznak:

„ezen zászlók alatt a második világháborútól kezdve a Domovinski rat-ig (a 90-es évek háborúját nevezik így a horvátok) bűntetteket követtek el Horvátország ellen.”

A négy volt hadvezető amellett is érvel, hogy a nagy port kavaró énekesnőt (hiába nem ő lengette a zászlókat) nem is szabadna engedni fellépni Horvátországban, mivel szerintük Brena még a 90-es években a boszniai szerbek hadseregének egyenruhájában fotózkodott. „Ez ugyanaz a Lepa Brena lenne, akit a brčkói szerb agresszió idején annak az ellenségnek az egyenruhájában fotóztak le, amely városokat, falvakat semmisített meg, és ártatlanokat gyilkolt Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában?” – kérdezték.

Mikor először jelentek meg róla a képek, amint egyenruhában pózol, az eredetileg Fahreta Živojinović néven született énekesnő úgy védekezett, hogy az általa klipekben viselt egyenruha hamis volt, és szereplésével csak a bosnyák származású apját szerette volna kijuttatni Brčkóból.

BORÍTÓKÉP: Lepa Brena / Facebook

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek