+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Illés Gergő
2019. december 16. hétfő, 07:44
Nem fog-e még jobban elmérgesedni a Momentum viszonya a szocikkal? Mondták-e már neki, hogy OK, boomer? Hogyan nevezné el a NER utáni világot? Hogy tetszik az épülő Kossuth téri Trianon-emlékmű? Mi a jó abban, hogy a Momentumnak nincs parlamenti képviselete? Miért nem kéne patás ördögnek beállítani Orbánt? A momentumos Kerpel-Fronius Gábor okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes ezeket is elmondta az Azonnalinak.

Idén hányast érdemelne a Momentum egy egytől ötig terjedő skálán?

 

Ötöst.

 

Miért?

 

A tavalyi országgyűlési választáson olyan eredményt értünk el, hogy nem jutottunk be az Országgyűlésbe. A kudarc után elindult egy építkezési időszak, amikor újragondoltuk a stratégiát és a struktúrát is. Ezt a munkát elvégeztük mind tartalmilag, mind az eredmények oldaláról.

 

Milyen változtatás hozta meg az áttörést tavalyhoz képest?

 

Az első az EP-választás volt, ahol kihasználtuk, hogy listás szavazásról lévén szó, lehetett központi kampányt csinálni. Itt egyrészt erős üzeneteink voltak, másrészt volt egy kigondolt programunk, amelyet országosan tudtunk képviselni. És

 

mivel a pártok nem is kényszerültek bele az összefogásba, sokkal nagyobb tere maradt annak, hogy kinek mi a mondanivalója.

 

Ebben jól vizsgáztunk.

 

Önnek személy szerint mi az idei év legnagyobb tanulsága?

 

Az életem elég gyökeresen felfordult. XIII. kerületi Momentum-elnökként indultam, de meghatározó arcként korábban nem vettem részt a párt életében. A fordulópont az volt, amikor jelentkeztem az EP-választásra. Amit képviselek, az Momentum-kompatibilis, de generációs alapon nagyon más karakter: úgy gondoltam, hogy ezt meg kell jeleníteni. Ezzel kerültem bele a politika körforgásába, egy csomó helyen kellett képviselnem a Momentumot, és sokat dolgoztam azért, hogy Cseh Katka és Donáth Anna kijussanak az EP-be.

 

A mélyvíz ezután jött a főpolgármester-jelöltséggel az előválasztáson. Ez nekem személyesen, másrészt szerintem az ellenzéknek is en bloc hasznosnak bizonyult: az előválasztási procedúra bizonyította, hogy képes az ellenzék új, innovatív módon kiválasztani egy közös főpolgármester-jelöltet. Bebizonyítottuk, hogy lehet érdemben beszélni szakpolitikai, politikai különbségekről úgy, hogy tudjuk tartani magunkat az együttműködéshez. Az önkormányzati eredmény – Karácsony Gergely győzelme és a kerületek, városok ellenzéki polgármestereinek sikerei – abból a lendületből eredt, amit az előválasztás adott.

 

Nem furcsa 53 évesen Momentum-tagnak lenni? Mennyire sikerült beilleszkednie?

 

Nem furcsa. Alulról indultam, egyszerű tagként és aktivistaként a pártban.

 

Nem volt idegesítő, hogy önnél húsz-harminc évvel fiatalabbak mondták meg, hogy mit csináljon?

 

Nem, mert kortól függetlenül szeretek okos, munkabíró és kreatív emberekkel együtt dolgozni.

 

A tavalyi országgyűlési választás utáni letargiában nekem a Momentum közössége segített megőrizni az ép elmémet.

 

Itt otthonra találtam, és természetesnek tartom, hogy ahogy mások, úgy én is belerakom az élettapasztalatomat a közösségbe.

 

Megkapta bármelyik momentumostól is a mondatot, hogy „OK, boomer”?

 

Ha az a kérdés, hogy maradtam-e alul vitákban, akkor igen. Ha az a kérdés, hogy ebből volt-e generációs konfliktus, hogy én ezt úgysem érthetem, akkor ilyen nem volt.

 

 

Mit mond a tapasztalata, jó ötlet volt, hogy Rácz Zsófiát huszonkét évesen helyettes államtitkárrá nevezték ki?

 

Rácz Zsófiával nem a kora a probléma, hanem az, hogy személyre szabottan hoztak törvényt, hogy ő ezt a pozíciót betölthesse. Mi is indítottunk huszonegy-huszonkét éves TizenX-es jelölteket, akikről személyes kvalitásaik alapján úgy gondoltuk, be tudnák tölteni a pozíciót. Szóval én a személyre szabott törvényhozással nem értek egyet.

 

Akkor lehet még Rácz Zsófiából jó helyettes államtitkár.

 

Nem ismerem őt, nem tudom, milyenek a kvalitásai. Egyelőre nem láttam tőle olyat, ami ezt kizárná, és nem fogok beállni a szexista, ageista kórusba.

 

Akkor ez jó húzás volt a Fidesztől: megint azon megy a vita, hogy ki hány éves, és milyen nemű.

 

Ez a vita súlyosan félrement, és ez a Fidesz malmára hajtja a vizet. Nem tudom, ez mennyire volt szándékos.

 

Azt a törekvést értem, hogy kerestek egy olyan embert, aki Németh Szilárdnál jobban képes megszólítani a fiatalokat.

 

Miért kell öt főpolgármester-helyettes a korábbi három helyett?

 

Nem a főpolgármester-helyettesek száma a döntő, hanem hogy van-e értelmes portfóliójuk.

 

De azért mégis: nem hangzik rosszul, hogy Karácsony Gergelynek öt helyettese van, miközben Tarlós Istvánnak csak három volt?

 

Ehhez hozzá kell tenni, hogy a Tarlós-féle önkormányzat vélhetően egy csomó dologgal nem foglalkozott. Az előző városvezetés egy ügyintéző városvezetés volt. Ha csak a saját portfóliómból a részvételiséget vagy a smart city-t említem...

 

Mi az a részvételiség?

 

A részvételiségen mindazon technikák együttes alkalmazását értem, amelyekkel megfelelő időben be lehet vonni a város polgárait a döntés-előkészítési folyamatokba. Ezek jelenthetnek offline és online platformokat, közösségi gyűlést, petíciós jogot, társadalmi vitákat, lakógyűléseket, ahol a lakók szakértők segítségével több szempontból is megnézik a terveket.

 

Mi lesz az első ilyen részvételiséget célzó projekt?

 

Többféle dolog lesz. Felmerül majd, hogy a pesti rakpartot miként alakítsuk át, hogy használhatóbb legyen. De a következő éveket ebből a szempontból kicsit kísérletezésre is fogjuk szánni, hogy megtaláljuk, milyen típusú kérdésekre milyen részvételi formák a legalkalmasabbak.

 

Öt év elég kevés idő egy olyan világváros életében, mint Budapest. Ennek fényében nem drága mulatság, hogy kísérletezgessenek a részvételi demokrácia technikáival?

 

A város életében van egy kontinuitás. Most ki kell találnunk, hogy mik a leginkább sikerre vezető és hosszú távon alkalmazható dolgok. Nem hiszünk abban, hogy valaki zsebében ott van a bölcsek köve: rettentő sok ember tudásából állnak össze a megfelelő gyakorlatok. Nem szabad félnünk tanulni más városoktól, vagy megkérdezni az emberek véleményét.

 

Igen, öt év nagyon rövid idő, de mégiscsak öt év. Ez az öt év szakaszolható évekre, projektekre, hogy mondjuk, szánunk egy fél évet az emberek megkérdezésére, utána pár hónapot az eredmények kiértékelésére. De

 

ennyi erővel mindenre lehet azt mondani, hogy öt év rövid idő, és akkor bele se kezdjünk semmiféle kísérletezésbe.

 

Ez a részvételiség nem hangzik kicsit egy mondvacsinált portfóliónak?

 

Szerintem egyáltalán nem. Ezt majd az eredmények meg fogják mutatni.

 

Az ön portfóliójába tartozik még az okosváros-projekt is. Mitől lesz Budapest öt év múlva okosabb?

 

Az okos város alatt nem csak technológiai újításokat kell érteni, hogy mondjuk mindenféle appokat tudjunk használni. Az okos város a fenntarthatóságról is szól: egy sokkal holisztikusabb megközelítést kínálunk. Iszonyatosan nagy adatvagyon keletkezik akár Budapest, akár az önkormányzatok működése, akár az emberek mindennapi élete során. Ezt kell felhasználni arra, hogy megkönnyítsük az emberek életét. Például az okosparkolás bevezetésével vagy a tömegközlekedés integrációjával.

 

Ha már parkolás: az önkormányzatok vagy a főváros kezében egységesüljön a parkolási rendszer?

 

A fővárosi irányítás irányába fogunk elmozdulni, ugyanakkor a parkolásból keletkező bevételek a kerületeket fogják illetni.

 

Ez mikorra valósulhat meg?

 

Kis lépéseket tettünk eddig: elkezdtünk enyhíteni a parkolóautomatákra vonatkozó előírásokon. Például a novemberi közgyűlésen bevezettük, hogy nem kell hetvenöt méterenként automatákat telepíteni, és nem kell feltétlen pénzbedobós és kártyás technológiát is alkalmazó automatákat kihelyezni. Mert változnak a fogyasztói szokások. Probléma viszont, hogy a törvényi előírások miatt egy csomó dolgot nem lehet fővárosi kompetenciában elintézni. Így azt gondolom, legfeljebb két éven belül ez a projekt meg fog valósulni.

 

Akkor legfeljebb két éve van hátra a parkolási maffiának?

 

Annak jóval kevesebb ideje van hátra.

 

Mennyi?

 

Minden lépésünk abba az irányba mutat, hogy visszaszorítsuk. A legtöbb visszaélés a parkolások ellenőrzésénél fordul elő. A novemberben elfogadott határozatnak volt egy olyan eleme is, hogy az önkormányzatoknak hat hónapon belül már saját üzemeltetésben kell ellenőrizniük a parkolást.

 

És ehhez képest a VII. kerületben Niedermüller Péter kénytelen volt szerződést hosszabbítani Kupper András cégével.

 

Én erről nem tudok, ezt most passzolom.

 

 

Havas Szófia Karácsony Gergelytől is kapni fog fizetést az Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságában végzendő munkájáért. Önök meg pont azt az új politikai kultúrát akarják képviselni, ami ezzel leszámolna.

 

Azzal, hogy a fővárosi bizottságokba melyik párt kit delegált, sajnos együtt kell élni. A pártok közötti megállapodás része volt, hogy nagyjából arányosan küldjünk tagokat a bizottságokba. A Momentum olyan embereket delegált, akiket alkalmasnak tartunk, és akik egy új korszakot képviselnek. Bizonyos nevek esetében viszont kicsit több bölcsességre és előrelátásra számítottam a koalíciós partnereimtől.

 

Kialakulhat a ciklus során egy Momentum-MSZP, új kurzus-régi kurzus szembenállás? Az ön megüresedő kerületi képviselői helyével kapcsolatban mintha pont most formálódna egy ilyen konfliktus.

 

A vita arról szól, hogy ki állítson a helyemre jelöltet a XIII. kerületben. Az országos elnökség álláspontja szerint nem lehet, hogy a Momentum egyik legerősebb kerületében, ahol több, mint 21 százalékot értünk el az EP-választáson, ne legyen képviselőnk. Még akár annak árán sem, hogy felülbírálják a Tóth Józseffel kötött megállapodásomat.

 

Lehet, hogy önök erősek a XIII. kerületben, de az MSZP kerületi szinten még erősebb.

 

Az önkormányzat alakuló ülésekor volt egy erős nyomás, hogy a jelölés jogát adjam át az MSZP-nek, amire ott akkor igent mondtam.

 

Hogyan nézett ki ez a nyomásgyakorlás, mit csinált az MSZP, hogy végül igent mondott nekik?

 

A főpolgármester-helyettesi megválasztásommal kapcsolatban volt ez a nyomásgyakorlás. Ez egy kerületi ügy, amit az országos elnökségünk felülbírált. Szerintem ez viszonylag hamar rendeződni fog.

 

Ha már egy ilyen kicsi, kerületi ügyben is meghátrálásra tudta bírni a helyi MSZP, hogyan várhatjuk el, hogy a budapesti ügyekben ne történjen meg hasonló?

 

Meg fogjuk látni. Ez egy olyan helyzet volt, amiben nem döntöttem jól.

 

Akkor ma másképp döntene.

 

Ügyesebben tárgyalnék.

 

Mi a tanulság az ön számára?

 

Jobban kell használni az eszkalációs mechanizmusokat.

 

Ez mit jelent? A nyilvánosság elé kell állni a konfliktussal?

 

Egyáltalán nem. Mivel ez a pártok közötti együttműködést érinti, azt kellett volna mondanom, hogy én erről nem dönthetek.

 

Beszélhetünk még egyáltalán partneri viszonyról az MSZP és a Momentum között? Pesterzsébeten kiszálltak a momentumos képviselők az ellenzéki együttműködésből az MSZP és a DK hatalomgyakorlási stílusára hivatkozva, és Zuglóban is felszólalt a párt Horváth Csaba ellenében.

 

A zuglói ügy pont azt mutatja, hogy a nézeteltéréseinket meg lehet oldani. A zuglói SZMSZ-t a Momentum közreműködésével változtatták meg, a parkolási közbeszerzés lezárását a Momentum háttérmunkájának köszönhetően vették le a napirendről. Ennek eredménye lett, hogy novemberben a fővárosban megváltoztattuk a parkolási előírásokat. A lényeg, hogy megtaláljuk azokat a mechanizmusokat, amikkel ezek a nézeteltérések feloldhatók. Ebből a szempontból eddig jól vizsgáztak a városvezetések.

 

Ettől függetlenül még jogos a kérdés: milyen a viszony az MSZP és a Momentum között? Partneri, baráti? Vagy inkább egy hűvös távolságtartásról beszélhetünk?

 

Ez egy felelősségteljes, korrekt, nyíltságra törekvő viszony, ami arról szól, hogy az ellenzéknek be kell bizonyítani, hogy képes jobban vezetni a kerületeket, a fővárost és a többi várost, mint ahogy a kormánypárti polgármesterek tették.

 

Ezt a felelősséget átérzi mindenki, és ennek megfelelően kell dolgozni.

 

 

Mióta önök vannak hivatalban, milyen lépések történtek az átláthatóságért?

 

Elkezdtük felmérni a helyzetet. A főváros honlapja alapján az a benyomásom, hogy információszabadság tekintetében kifejezetten jó a helyzet, a szerződések tartalma látható. Ugyanakkor az áttekinthetőség tekintetében meg nagyon rosszul vizsgázik a rendszer. Ott vannak az információk, csak nagyon nehezen megtalálhatók.

 

Úgyhogy most elkezdtünk gondolkodni, hogyan lehetne az infotörvény kötelező előírásait kielégíteni, másrészt meg hogyan lehetne az információkat jóval áttekinthetőbben megjeleníteni. Ott van az asztalunkon az „Ez a minimum!” kezdeményezéshez kapcsolódó rendelettervezet is, amivel célunk, hogy közgyűlési határozat legyen belőle.

 

A közép-európai nagyvárosok közül melyik lehetne Budapest példaképe? Bécset nem ér mondani, csak az egykori vasfüggöny mögötti országok városai játszanak.

 

Akkor Prágát mondanám. De Pozsony is sok tekintetben hasonló problémákkal küzd, és hasonló lehetőségek állnak előtte, mint Budapest előtt. Az új városvezetésnek célja, hogy legalább a V4-ek szintjén szoros együttműködés legyen, és tanuljunk egymás hibáiból és jó elképzeléseiből is.

 

Karácsony Gergely fel is vetette, hogy a négy, jelenleg ellenzéki vezetésű V4-es főváros között szorosabb együttműködésre lenne szükség. Hogy áll ez most?

 

Egyelőre nem tudok erről részleteket.

 

Annyit tudunk, hogy Karácsony Gergely találkozott a varsói polgármesterrel.

 

És a prágai polgármesterrel is fog találkozni, ahogy említette a szabad kultúráért rendezett tüntetésen. Ezek alakulnak, de többet nem tudok.

 

Tarlós István még ellenzéki körökben is tiszta kezű főpolgármester hírében állt, aki nem tűri a lopást. Találtak valamit, ami ennek ellentmondana? Akárcsak annyit, hogy bizonyos körök bejelentkeztek bizonyos pénzekért?

 

Ez viszonylag egyértelmű, az egész működésmódból ez következik, de konkrétumokat nem mondanék.

 

Akkor nem volt olyan tiszta Tarlós István, mint azt a közvélemény gondolta?

 

Nem Tarlós István személyéről van szó, hanem arról, hogy a fővárosi szerződésekben látható: be voltak árazva a fideszes cégeknek fizetendő sápok.

 

Ennek fényében jó döntés volt, hogy Tarlós István díszpolgári címet és megemelt juttatást kapott önöktől?

 

A megemelt juttatást a Momentum nem szavazta meg, én sem értettem ezzel egyet. A díszpolgári cím – amelyet Demszky Gáborral egy időben kapott meg – viszont nem annyira Tarlós István személyének szólt, mint inkább annak a sok százezer embernek, akik rá szavaztak. A főpolgármestertől ez egy olyan gesztus volt, amivel kinyilvánította, hogy minden budapesti főpolgármestere akar lenni.

 

Ha Karácsony Gergely helyében lett volna, ezt ön is meglépte volna?

 

Azt hiszem, igen, elgondolkodtam volna hasonló gesztuson.

 

Ha már látnak túlárazott szerződéseket, feljelentéseket is fognak tenni?

 

Ha olyanok, akkor igen, ha nem, akkor kártérítés fizetését vagy egyszerűen a szerződések felmondását fogjuk kezdeményezni.

 

Ezek is az ön portfóliójába tartoznak?

 

Az átláthatóság miatt részben igen. De ezek jellemzően városüzemeltetési szerződések, amik a szakmai főpolgármester-helyettesek portfóliójába is ugyanannyira tartoznak, sőt.

 

Ha már okos város, mit kezdene az új közlekedési eszközökkel, mondjuk az e-rollerekkel, vagy a segwayekkel?

 

Sokan kifejezetten a tiltás pártján vannak, én inkább a szabályozásén. Sokszor van, hogy megijedek, amikor egy-egy e-roller hirtelen előbukkan a hátam mögül. Ki kéne találni, hogy ezekkel az eszközökkel hol és milyen sebességgel lehessen közlekedni. A másik idegesítő dolog, hogy az elektromos rollereket csak úgy ide-oda leteszik. És miközben vannak nagyon zavaró tényezők, azt gondolom, hogy ezek hasznos mikromobilitási eszközök, melyeknek – értelmes szabályozással – meg lehet találni a helyét a város életében.

 

Mi lehetne a megoldás, hogy se a járókelők, se az autósok ne őrüljenek meg?

 

Lehet, hogy a bicikliseknek kéne megőrülniük, mert az e-rollerek a sebességüket és a hangtalanságukat tekintve a bicikliutakra valók. És meg kéne azt is határozni, hogy ne lehessen az utca közepére lerakni őket, hanem csak egy kialakított területre.

 

Kipróbálta már az e-rollert?

 

Próbáltam, de inkább bringás vagyok.

 

Az okos városba beletartozik a jó közbringarendszer is. Ehhez képest ott van a BUBI, amit mára alig használ valaki, egyrészt a díjszabás miatt, másrészt, az alkalmazás hozzá legutóbb hat éve frissült.

 

Vannak projektek arra vonatkozóan, hogy legyen még több új BUBI-állomás még több BUBI-val. De ez egy olyan technológia, ami alapvető frissítésre szorul mind az alkalmazást, mind magát az eszközt tekintve. Kéne ennek egy jó formát találni.

 

Van bármi előrelépés ezügyben?

 

Még átgondolás alatt van, épp most függesztettünk fel egy BUBI-val kapcsolatban folyamatban lévő projektet, hogy átgondoljuk, merre menjen tovább a technológia.

 

 

A másik dolog a taxizás: az UBER is egy nagyon okos dolog, kényelmesen lehet használni. Visszahozná az UBER-t Budapestre?

 

Elgondolkodnék rajta. Visszahoznám a versenyt annak érdekében, hogy megszűnjön az a taxismonopólium, ami itt kialakult.

 

Ugyanakkor az UBER-nek van egy csomó szabályozási kérdése, az önkizsákmányolás kérdése: messze van attól a közösségiségtől, aminek definiálja magát.

 

Van konkrét terv arra vonatkozóan, hogy visszajöjjön az UBER?

 

Ez egyelőre nincs napirenden.

 

Rátérve a nagypolitikára: a Momentumnak feladata megszólítani a fideszes szavazókat is?

 

Határozottan.

 

Ez eddig mennyire sikerült?

 

A kelleténél kevésbé, de elindultunk a jó úton.

 

Mi az a lépés, amit már megtettek, és a fideszeseket majd mágnesként fogja vonzani?

 

Nem konkrét lépésekről, hanem attitűdökről beszélünk. Az előválasztási kampányban sokszor elmondtam, hogy nehéz lenne egy olyan országot csinálni, ahol az egyik oldal megint csak legyőzi a másikat. Azt gondolom, a Momentum részéről kifejezetten sok gesztusra van szükség, hogy valami értelmes párbeszéd meginduljon. Szerintem mi, és személy szerint én is teszek ilyen gesztusokat.

 

Például?

 

Verbális gesztusokról beszélek, például az emlékezetpolitikában.

 

Ilyen szempontból nem volt öngól, hogy a romániai elnökválasztáson nem a magyar, RMDSZ-es jelöltet, Kelemen Hunort, hanem az USR-s Dan Barnát támogatták?

 

Attól még, hogy valaki egy magyar párt képviselője, még nem lesz szükségképpen a magyar érdekek kizárólagos vagy akár a legjobb képviselője. Lehet arról vitatkozni, hogy ez jó vagy rossz döntés volt-e, de biztos, hogy a kizárólagosan etnikai alapú politizálás rossz. Nagyon helyes, hogy a Momentum együttműködést keres olyan pártokkal, akik olyanná akarják tenni az országukat, hogy az jó legyen a magyaroknak.

 

Csak ez az üzenet nem fog egykönnyen Fidesz-szavazókat hozni a Momentumnak.

 

Ez az üzenet biztos, hogy nem fog könnyen átmenni, ezt tudjuk. Ugyanakkor van egy csomó tabu a magyar politikai életben, amit meg kell törni. Igenis beszélni kell arról, hogy az etnikai politizálás kizárólagossága nem jó irány. De ezzel párhuzamosan arról is beszélni kell, hogy biztosan rossz irány, hogy a magyar politika megosztottságát próbáljuk átvinni a határainkon túlra.

 

Amilyen módon a Fidesz törekszik a hegemón pozícióra a határainkon túl, az annak a leképeződése, amire itthon is törekszik. Nekünk ezt el kell mondanunk függetlenül attól, hogy éppen népszerű-e a véleményünk. Időnként kell népszerűtlen véleményt képviselni, mert ha senki nem kérdőjelezi meg az éppen érvényben lévő igazságokat, akkor az emberek hajlamosak lesznek azt gondolni, hogy nincs is más reális vélemény. Azt elérjük ezzel, hogy elkezdünk ezekről beszélgetni.

 

Felvetette nemrég, hogy jobb lenne, ha az ellenzék kivonulna a parlamentből. Tartja ezt? Hiszen ez mégiscsak egy olyan fórum, ahol az ellenzék el tudja juttatni az üzeneteit a fideszes szavazóknak.

 

Ez abban a kontextusban merült föl, hogy tovább szűkítik a parlamenti képviselők jogait. Van az a pont, ahol azt kell mondani, hogy most már az ellenzéki politizálásnak csak egy rossz látszata van a parlamentben. Lehet, hogy ilyenkor már olyan radikális gesztusok kellenek, mint hogy az ellenzék kivonul a parlamentből.

 

Ez a pont már most eljött?

 

Elérkeztünk a képviselői jogfosztásnak arra a szintjére, amikor ez komolyan fölmerül. Nem csak a fölszólalások jogáról van szó, hanem a képviselői betekintési jogról, a közintézmények ellenőrzési jogáról is. Ahogy ezeket radikálisan megvágják, illuzórikussá válik az ellenzék parlamenti munkája.

 

Kifejezetten örülök viszont annak, hogy ezzel a kivonulási dilemmával a Momentum nem került szembe, hiszen nincsen a pártnak parlamenti képviselete.

 

Akkor ilyen szempontból akkor jó, hogy be sem jutott a Momentum a parlamentbe?

 

Igen.

 

Beszéljünk még az egyházak helyzetéről: soha nem látott összegeket nyomnak az egyházakba. Ön, mint gyakorló katolikus örül ennek?

 

Őszintén hiszek az állam és az egyház elválasztásában. Az egyházak fontos szerepet tudnak betölteni sok területen, ugyanakkor a kivételezettség, ahogy mondjuk az egyházi oktatást favorizálják a közoktatással szemben, sajnos komolyan felveti az indoktrináció kérdését. Az egyházi iskolákat egyébként sokan használják szegregációs célra is. Függetlenül attól, hogy hívő vagyok, ezt nagyon rossz iránynak gondolom, ahogy azt is, hogy ennek az egyházak alámennek.

 

Jobb lenne bevezetni a német modellt, ahol nem az összes adófizető, hanem csak az egyházak tagjaiként regisztráltak tartják el az egyházakat?

 

Ez sokkal jobb lenne, igen.

 

 

2022-ben ki legyen a Momentum miniszterelnök-jelöltje?

 

Egy alkalmas ember, akit még meg kell találnunk.

 

Momentum-tag legyen?

 

Nem feltétlen. Lesz verseny ezért a pozícióért, és fölmerülhet, hogy a Momentum egy integratív jelöltet állítson.

 

Például önt?

 

Úgy értem, hogy egy külsős, köztiszteletben álló, pártokon kívüli jelölt is jó megoldás lehet. Nekem most nincsenek ilyen céljaim.

 

Van még idő 2022-ig.

 

Őszintén szólva most nem nagyon tudok másra gondolni, mint arra, hogy megoldjam a Városházán lévő feladatokat. Soha nem dolgoztam államigazgatásban és közigazgatásban, emiatt sok tanulnivalóm van. Ezért most arra koncentrálok, hogy megértsem a rendszer működését, a szóba kerülő ügyeket, és hogy ezekkel hogyan harmonizálhatók a saját elképzeléseim.

 

Csak van valaki a Momentumból, akire azt mondaná, jó lenne miniszterelnök-jelöltnek.

 

Nagyon-nagyon komoly feladata a Momentumnak, hogy élni tudjon azzal a felelősséggel, amit ránk raktak a választók. Most tényleg minden erőmet ez köti le.

 

Akkor egyelőre egyáltalán nincs szó arról a pártban, hogy mi lesz 2022-ben?

 

Túl vagyunk egy európai parlamenti és egy önkormányzati választáson, ezzel lezárult egy ciklus, és elindult egy stratégiai gondolkodás, aminek természetes végpontja a 2022-es választás. Nem szeretném megelőlegezni, hogy ebben a stratégiai gondolkodásban hova fogunk jutni.

 

Önnek kik a tanácsadói a munkája során?

 

Akik hivatalosan nálam vannak, jellemzően a Momentumból érkeztek. Például a Budapest 2.0 programunk szerzői közül ketten, Pogonyi Csaba és Szaló Péter. Van egy kabinetfőnököm és egy személyi asszisztensem, a többi stábtagom még rekrutálás alatt van.

 

Az eddigi hivatali ideje alatt mi volt a legjobb tanács, amit kapott?

 

Nem tudom, tényleg. De sokat kaptam.

 

Mire tudna jól elkölteni a főváros 201 millió forintot?

 

Miért pont 201 milliót?

 

Ennyibe kerül ötéves távlatban, hogy háromról ötre emelkedett a főpolgármester-helyettesek száma.

 

Erre például tökéletesen el lehet költeni az összeget, ha ezek a helyettesek jól végzik a munkájukat. Akkor jó helyre megy az az összeg, és vissza is fog jönni a munkájuk eredményeképpen.

 

Kálmán Olga egymillió forintos fizetése is?

 

Ő Gy. Németh Erzsébet tanácsadója, nem tudom pontosan, mi a feladatköre, ezért erről inkább nem nyilatkoznék bővebben. Én a saját tanácsadóim megtalálásával vagyok elfoglalva.

 

Kritizálta, hogy kevés a női köztéri szobor Budapesten. Kiről látna szívesen szobrot?

 

Sokkal inkább emlékműveket szeretnék. Azt nem szeretném, ha tovább folyna az elmúlt években tapasztalt vizuális környezetszennyezés – ez túl nagy ár lenne azért, hogy számomra kedves emberekről is készüljenek szobrok. De Solt Ottiliáról feltétlenül szeretnék, ahogy Salkaházi Sáráról is. Olyan köztéri szobrokat szeretnék, olyan helyeken, ahol az emberek azt gondolják: jó, hogy ott vannak. Szeretnék olyan alkotásokat, amik a művészi színvonalukat tekintve méltóak azokhoz az emberekhez, akiket mintáznak.

 

Kinek, minek állítana emlékművet?

 

Nem közvetlenül Budapestet érinti, hiszen nem itt történtek, de a cigánygyilkosságok áldozatainak feltétlenül állítanék.

 

Mit szól az Alkotmány utcában épülő Trianon-emlékműhöz?

 

Amennyit eddig láttam belőle, megközelítésében, esztétikailag radikálisan jobb ötlet, mint amit a fideszes vezetés egyébként a Kossuth térrel csinált.

 

A koncepció maga tetszik, csak nagyon távol áll tőlem az a fajta sérelmi nacionalizmus, ami a kormányt általában jellemzi.

 

Ha hatáskörében állt volna, mi állna most a Vértanúk terén: a vörösterror áldozatainak vagy Nagy Imrének az emlékműve?

 

A Nagy Imre-szobrot nem vittem volna el. Szeretnék egy olyan világot, ahol Nagy Imre a maga végtelen ellentmondásosságával tud része lenni a magyar történetnek. Számomra Nagy Imre egyszerre a sztálinista terror moszkovita képviselője, a Nagy Imre-kör ellenállása, a forradalom, „akibe mégis / fölszivároghatott / düh, káprázat, országos vakremény, / mikor arra ébredt / a város: lövik szét”, ahogy a Petri-vers oly szépen mondja.

 

Azt szeretném, ha egy olyan emlékművet látnánk, ami figyelmeztet bennünket, hogy a magyar történelem egyetlen ponton sem fekete-fehér, és hogy sokrétűen kell látni Nagy Imrét is. Közelebb vinne ez ahhoz is, hogy a jelen közéletéről se csak erkölcsi ítéletek formájában beszéljünk. Nagyon ritkán látunk olyat nyilatkozatokban, hogy valaki azt mondja az ellenfeléről, téved. Helyette az csak feltétlen rossz szándékkal, hibás erkölcsi alapállásból mondhat bármit. Ez szükségképpen ütközéshez vezet, nem pedig az egymást megértő beszélgetéshez.

 

 

Akkor hiba Orbán Viktort patás ördögnek mondani?

 

Igen. Orbán Viktor elképesztően rossz rendszert épít ki, annak minden ízemben ellentmondok. Ugyanakkor sok ember sok kérdésére Orbán Viktor választ ad, mondjuk a családtámogatási rendszerével. Biztos vannak, akik úgy gondolják, a devizahitelesek problémáját is megoldotta, vagy hogy fejlődő pályára állította a magyar vállalkozókat. Sok részkérdésben még igaza is lehet Orbánnak. Az viszont biztos, hogy

 

nem fogjuk tudni megszólítani az Orbán Viktorra szavazókat, ha őt patás ördögnek állítjuk be.

 

Igenis szembe kell néznünk azzal, hogy ő milyen problémákat ismer fel, és el kell mondanunk, hogy miért ad rájuk rossz válaszokat.

 

A mai rendszer logikája szerint lehet még úgy politizálni, hogy ilyen árnyaltan tekintünk Orbán Viktorra?

 

Bizonyos értelemben sajnos fekete-fehér játék az, amit ebben a rendszerben játszani kell. Megengedhetetlen dolgok történnek a magyar demokráciával. Ugyanakkor, ha lemondunk arról, hogy árnyaltan értékeljünk, akkor lemondunk arról is, hogy árnyaltan beszéljünk, és akkor nem lesznek olyan üzeneteink sem, amik a valós helyzetre reagálnak. Az egyik legrémesebb dolog, hogy gyakorlatilag megszűntek a választási műsorok. Párhuzamos monológok vannak, viták nincsenek. Ezt a Fidesz erősen nyomja is, hogy a képviselői ne álljanak ki vitázni.

 

Ha már árnyalt látásmód: mi a legjobb dolog, amit Orbán Viktor az elmúlt kilenc évben tett?

 

Hadd ne én dicsérjem őt. Erre ott van neki a propagandamédia.

 

De hát pont ön beszélt az előbb árnyaltságról. Abba beletartozik az is, hogy elismerjük, amit a másik jól csinált.

 

Olyat nem feltétlenül tudok mondani, amiről azt gondolnám, hogy egyértelműen jól csinált.

 

És olyat sem tud mondani, amit csak egy kicsit jól csinált, aminek legalább az iránya jó?

 

A középosztálybeli családok megerősítése követendő cél. Az viszont egy borzalmas ár érte, hogy egy csomó gyerek kiszorul az oktatásból, hogy a szegény gyerekek mobilitási esélyei radikálisan csökkennek.

 

Hogyan lehet meggyőzni az orbáni intézkedések rossz mivoltáról a rendszer haszonélvezőit, ha csak annyit mondunk nekik, hogy „lehet, hogy neked jó, de mekkora árat fizetünk ezért”?

 

Arról lehet őt meggyőzni, hogy nem egymagában létezik a társadalomban, és hogy a hasznokért, amiket élvez, társadalmi árat kell fizetni. Ha ezt felismeri az ember, utána már józan erkölcsi belátással eljuthat oda, hogy erkölcsileg nem vállalható az ekkora kedvezmény.

 

Ilyen önzetlenek lennének az emberek?

 

Sok tekintetben szerintem igen.

 

Ez nem naivitás?

 

Nem. Az embereknek szerintem abból lett elegük, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan áldozatokat hoztak. Volt egy MDF-kormány, ami azt mondta, néhány évig nehéz lesz, bírjuk ki, hozzunk áldozatot, és majd jobb lesz. 1994-ben jöttek az MSZP-sek azzal, hogy az MDF micsoda pusztítást végzett, és ezért kell áldozatot hozni, jött is a Bokros-csomag. Ilyen áldozathozatalra az emberek igenis képesek, ha a közösségi érdekek jóságát, helyességét belátják.

 

És itt van egy kormány, ami kilenc évig tolta a sikerkommunikációt anélkül, hogy áldozathozatalt kért volna. Nem ez az oka a Fidesz sikerének?

 

Azoktól nem kért áldozatot, akik ennek a rendszernek a kedvezményezettjei. Ugyanakkor meg emberek százezreit, millióit kiszorította a politikából, és a társadalmi létezés alatti létbe taszította őket.

 

Nem ezt diktálja a demokrácia logikája? Hogy az embereket nem összetett üzenetekkel és nem a társadalmi haszonnal, hanem az egyéni érdekkövetés lehetőségével kell kecsegtetni?

 

Az orbáni centrális erőtér ígérete volt az, hogy kizárjuk a pepecselős vitát, mert van valaki, aki tudja, hogy merre van az előre, és hatékony kormányzással el is lehet jutni A-ból B-be. Szerintem egyre több ember ismeri fel, hogy azért, hogy ez a centrális erőtér kialakulhasson, lebontották a fékek és ellensúlyok rendszerét, és ennek hosszú távon negatív hatásai is vannak. Például kiiktatták a rendszerből az önkorrekció lehetőségét.

 

A Fidesz tényleg nem volt képes az önkorrekcióra? Végül is eléggé megengedő hangot ütöttek meg az ellenzékkel szemben az önkormányzati választás után. Sőt, éppen most helyeznek fiatalokat vezető pozíciókba, felismerve, hogy valamit nem csináltak jól.

 

Nem az történt, hogy néhány hétig tartott ez a barátságos hang, majd jöttek a színházakkal, az NKA tervezett átalakításával, a parlamenti képviselők jogainak további korlátozásával, az önkormányzatok hatókörének további szűkítésével? Nyilván vannak a Fidesznek is önkorrekciós mechanizmusai, de azok a Fidesz belső politikai döntéseire vannak hatással, nem pedig a társadalomra.

 

Tegyük fel, megnyerik a parlamenti választást, leváltják Orbánt. Milyen nevet adnának az új, poszt-NER-rendszernek?

 

Magyar Köztársaság.

 

A korábbi államnevet is visszaállítanák?

 

Én igen. Hiszek abban, hogy ez egy sokszínű ország, és valami társadalmi optimumot kell megtalálnunk, ahol az emberek beszélnek egymással. Ezért nem ragasztanék nevet az új rendszerre, és visszaállítanám a Magyar Köztársaságot.

 

INTERJÚFOTÓK: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a SME felvidéki magyar főszerkesztője, Beata Balogová egy héttel a szlovákiai választások előtt a Helyzetben!

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A lengyel politikus a legmagasabb szintű kitüntetést kapta a Románia Csillagán belül, Tőkéstől a legalacsonyabbat vették korábban el.

Mikor lesz így kormánya Írországnak? Vagy inkább jöhetnek az előrehozott választások? Elmagyarázzuk!

Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Miután Kiss László és Szaniszló Sándor III. és XVIII. kerületi polgármesterek átléptek a DK-ba, Gyurcsányéknak nagyobb lesz a frakciója a közgyűlésben, mint az MSZP-é.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás