+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. december 16. hétfő, 18:29
Hétfőn jelentette be Karácsony Gergely, hogy január elsejétől Jávor Benedek korábbi párbeszédes EP-képviselő fogja vezetni Budapest brüsszeli képviseletét. De hogyan lehet képviselete egy városnak az EU-ban, és mit csinálnak ott? Szól-e a pénzért való lobbizáson túl másról is az érdekképviselet? Versenyképes-e a fővárostól kapott fizetése Brüsszelben? Jávor Benedek ezeket is elmondta az Azonnalinak.

Amint arról az Azonnali elsőként beszámolt, Karácsony Gergely a V4-es fővárosok főpolgármestereivel közösen aláírt Szabad Városok Paktum aláírásakor jelentette be hétfőn, hogy Jávor Benedek, a Párbeszéd korábbi EP-képviselője fogja vezetni Budapest képviseletét Brüsszelben január elsejétől. De mit jelent ez a képviseletvezetés a gyakorlatban? Felhívtuk Jávor Benedeket, hogy megtudjuk.

 

Eddig is volt Budapestnek képviselete Brüsszelben, csak látszata nem volt

 

A képviselet kifejezés némileg megtévesztő lehet, hiszen általában országok diplomáciai képviseleteire, nagykövetségeire szokták ezt használni, Budapest viszont nem egy állam, hogy ilyen értelemben képviselete lehessen egy másik országban vagy nemzetközi szervezetnél. Elsőként tehát arról kérdeztük Jávort, hogy mennyire szokványos, hogy városok valamiképp mégis képviseltessék magukat az Európai Unió központjában.

 

Mint Jávor elmondta, ez teljesen bevett dolog, nagyvárosok, de egyes régiók is tartanak fenn állandó képviseletet Brüsszelben. Egyébként

 

Budapestnek eddig is volt egy képviselői irodája Brüsszelben, csak nem volt nagyon koncepciója, hogy mit akar, így sok látszatja se volt a tevékenységének

 

– mondta. Most viszont lett koncepció, hiszen érdekek vannak, amiket képviselni kell – tette hozzá.

 

Milyen érdekei vannak Budapestnek Brüsszelben?

 

Jávor erre a kérdésre csak másodikként mondta a pénzt, elsőként azt hozta fel, hogy számos olyan területe van az EU-s jogalkotásnak, ami a településeket érinti, például a közműszolgáltatások szabályozása, vagy a környezetvédelmi szabályok terén. Külön kiemelte von der Leyen bizottsági elnök Green Deal-jét, amivel az is járna, hogy a zöld intézkedések települési szinten valósuljanak meg. Példaként a kibocsátáscsökkentést említette, amit kifejezetten a nagyvárosokban kell megvalósítani.

 

Másrészt pedig még

 

zajlik a 2020 utáni hétéves EU-s költségvetési ciklus tárgyalása, aminek során azt akarják elérni, hogy növekedjen a települések számára elérhető források összege

 

a következő időszakban. A költségvetést az unió intézményei, a Bizottság, a Parlament és a tagállami kormányok képviselőit tömörítő Tanács tárgyalja ki, így a települések brüsszeli képviselői ebben a folyamatban leginkább csak lobbizni tudnak. 

 

Az EU-s források önkormányzatok által közvetlenül elérhetővé tétele forró téma volt az önkormányzati választási kampányban is, hiszen ezeket a pénzeket jórészt a tagállami kormányokon keresztül osztják el jelenleg (erről itt írtunk részletesen). Budapest ráadásul ország többi részéhez képest elég fejlett, így jóval kevesebb EU-s pénzre számíthat. 

 

Jávor az ezzel kapcsolatos felvetéseinkre azt mondta: ez a korlátozás csak bizonyos fajta forrásokat érint, számos EU-s támogatás van, amelyekre nem csak az elmaradottabb régiók pályázhatnak. A települések számára elérhető források növelése egy intenzív lobbifolyamat, és a Parlamentben és a Bizottságban értő fülekre is találtak, például Frans Timmermans (újabban a zöld ügyekért felelős biztos) részéről, mondta.

 

Azt elismerte, hogy a Tanácsban nehezebb dolguk lesz, hiszen a tagállami kormányok képviselői ellenállhatnak

 

ezen ötleteknek.

 

Segítene-e fideszes városoknak?

 

Mivel Karácsony Gergely a hétfő délutáni bejelentésekor azt is említette, hogy Budapest brüsszeli képviselete más magyarországi városoknak is segítséget nyújtana, arról is kérdeztük Jávort, hogy miben állna ez, és segítene-e fideszes vezetésű városoknak.

 

Jávor válaszából az derült ki, hogy elsősorban a budapesti kerületekről van itt szó, amiknek színezettől függetlenül segítene. Hozzátette, hogy a megyei jogú városoknak is joguk van Brüsszelben képviseletet nyitni, de lehet, hogy hatékonyabb, ha nem mindenki külön nyit egyet, hanem együttműködnek. 

 

A V4-es Szabad Városok Paktumával kapcsolatban Jávor az Azonnali kérdésére azt is elmondta: ez egy nyitott kezdeményezés, a V4-en kívülről is csatlakozhatnak városok, ahogy erre volt is már érdeklődés Bécs és Berlin részéről is.

 

Brüsszel jobban fizet, mint Budapest 

 

Végezetül arról kérdeztük Jávort, hogy a fővárostól kapott fizetése a brüsszeli munkájáért versenyképes-e a korábbi, EP-képviselői fizetésével.

 

„Nem, de nem is óhajtottam ezt kiszorongatni belőlük”

 

– mondta. Nyilván azért az összeg a brüsszeli árszínvonalhoz igazodni fog, tette hozzá. Egyelőre nem árulta el, mennyi lesz a fizetése, mint mondta, még nincs meg a végleges összeg.

 

FOTÓ: Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás