+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. december 16. hétfő, 18:44
A szigetország szerint tisztességtelen a pálmaolajra vonatkozó EU-s direktíva, ezért indít jogi eljárást.

„A kormány ellenzi az EU azon döntését, hogy betiltsa a pálmaolaj-alapú bioüzemanyag használatát. Amellett, hogy ez negatívan befolyásolja Indonézia EU-ba irányuló pálmaolaj-exportját, pusztítja a pálmaolaj alapú termékek renoméját is a világkereskedelemben” – ezzel indokolta Indrasari Wisnu Wardhana, az indonéz Kereskedelmi Minisztérium külkereskedelemért felelős főigazgatója, hogy kormányuk miért indít jogi eljárást az EU ellen a WTO, azaz a Kereskedelmi Világszervezet előtt.

 

De miről is van szó pontosan?

 

Az Európai Bizottság még tavaly márciusban fogadta el a megújuló energiaforrásokról szóló második irányelvét (Renewable Energy Directive II, azaz RED II), ami a pálmaolajat nem fenntartható termékként kategorizálta, mert – későbbi indoklások szerint – a pálmaolaj előállítása túlzott mértékű erdőirtást eredményez, és így az nem illeszthető bele a megújuló energiával kapcsolatos EU-s célokba.

 

Éppen ezért az EU a RED II-ben elhatározta:

 

a pálmaolaj-felhasználás mértékét radikálisan csökkenteni kell, és ennek érdekében 2023 és 2030 között fokozatosan nullára kell csökkenteni a pálmaolaj alapú üzemanyagok felhasználását.

 

Jogilag ennek az ad keretet, hogy a tavalyi direktíva értelmében a pálmaolaj alapú üzemanyagok már nem minősülnek az EU-s megújuló energiacélokkal kompatibilis bioüzemanyagoknak.

 

(A bioüzemanyag a növényi vagy állati biomasszából előállított tüzelőanyag, aminek elégetése ugyanúgy szén-dioxidot termel, de ugyanezt a szén-dioxid-mennyiséget meg is köti a biomassza a keletkezése során, így nullszaldóval zárva a károsanyag-kibocsátást.)

 

Ez pedig nyilvánvalóan kellemetlenül érinti a világ legnagyobb pálmaolaj-előállítóját, Indonéziát. A szigetország idén már 43 millió tonna pálmaolajat állított elő csak egymaga, míg 2016-ban ez még mindössze 34.5 millió tonna volt, jövőre pedig elérheti a 44 millió tonnát. Ennek a mennyiségnek jelentős hányadát, mintegy 70 százalékát exportálja is Indonézia, ami a bolygó teljes pálmaolajexportjának több, mint felét adja.

 

Bár az EU Indonéziának biztosan nem olyan jelentős importőre, mint India, ami a 2008-2018 közötti időszakban 61,21 százalékát importálta a piacra dobott összes indonéz nyers pálmaolajnak, azért sokat elmond, hogy

 

a második legnagyobb importőr Hollandia ugyanezen időszakban a maga 9,39 százalékával.

 

Indonéziának már csak azért is rosszul eshet a RED II-vel hozott döntés, mert az ország gazdasága extrém módon függ a pálmaolajtól: a szén után ez a második termék, amit a legnagyobb mértékben exportálnak.

 

Mit akar elérni Indonézia?

 

Röviden azt, hogy az EU változtasson a RED II-n, és ne diszkriminálja a szigetországot a pálmaolaj alapú üzemanyag-kereskedelmben. Ehhez kézenfekvő eszköz a WTO, pontosabban annak vitarendezésre alkalmas felületei. A WTO-országok csatlakozásukkal vállalják, hogy a vitás, a kereskedelmet érintő szakpolitikai ügyekben (mint amilyen ez is) nem kezdenek el felelőtlenül vagdalkozni, és egyoldalúan szankciókat hozni a másik ellen, hanem a WTO segítségével multilaterális alapon próbálnak egymással tárgyalni és megoldást találni.

 

Amennyiben az egyeztetések nem zárulnak sikerrel, akkor a feleknek lehetőségük van az úgynevezett Vitarendezési Testülethez, a BSD-hez (Dispute Settlement Body) fordulniuk: ezt tette meg lényegében most Indonézia.

 

Ez az az intézmény, ami végső esetben igazságot tehet azon az alapon, hogy a kérdéses kereskedelmi szakpolitikai döntés (jelen esetben a RED II) megfelel-e a WTO-egyezményekben előírtaknak.

 

Amennyiben nem, a BDS utasíthatja arra a vesztes felet, hogy észszerű határidőn belül módosítson az előírásain. És ha ez nem történik meg, a BDS engedélyezheti a károsultnak, hogy egyoldalú, a másik felet büntető szakpolitikai intézkedésekkel próbálja őt rábírni a változtatásra. Erre viszont csak nagyon ritkán kerül sor, tekintve, hogy a BDS döntéseit általában a WTO-tagok önkéntes alapon teljesíteni szokták.

 

„Ezzel a perrel Indonézia reméli, hogy az EU fog tudni változtatni a RED II-n és az ahhoz rendelt szabályozásokon”

 

– részletezte az indonéz kereskedelmi miniszter, Agus Suparmanto, hogy mit várnak az eljárástól, amihez jó eséllyel csatlakozhat a pálmaolaj-kereskedelem második legnagyobb szereplője, az Indonéziával szomszédos Malájzia is.

 

NYITÓKÉP: Pálmafaültetvény Indonéziában. Achmad Rabin Taim / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás