+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2019. december 14. szombat, 17:43
És miért várja ezt hatalmas tömeg a bastogne-i városháza előtt a hidegben? A furcsa népszokásnak a második világháborúhoz van köze.

A hétvégén egy olyan évfordulót ünnepelnek Belgium déli részén, ami hazánkban nehezen értelmezhető. Szombat délután Bastogne városának polgármesteri hivatala előtt hatalmas tömeg várta, hogy a balkonról amerikai veteránok diókat szórjanak közéjük. A meglehetősen furcsa szokás a második világháború végének eseményeire vezethető vissza.

 

1944. december 16. és 1945. január 25. között zajlott az ún. ardenneki hadművelet, amit az angolszász világban leginkább „Battle of the Bulge”-ként emlegetnek. A kifejezés átültetése magyar nyelvre csak mosolygásra késztető megoldásokat szülne, hiszen a „dudor” vagy „kitüremkedés” csatája elég bénán hangzik. Az elnevezés onnan ered, hogy a hadművelet során a Wehrmacht és a Waffen-SS egységeinek áttörési kísérlete egy háromszögre emlékeztető kitüremkedést rajzolt a nyugati front térképére.

 

 

Az eseményeket valószínűleg a Halál ötven órája című (egyébként történelmileg nem túl pontos, moziélmény szempontjából pedig feledhető) filmklasszikus óta ismeri jobban a világ. A legtöbb történelemkönyvben ezt a hadműveletet egy-két mondattal elintézik, mondván, hogy ez volt Hitler utolsó dobása a háború irányának megváltoztatására.

 

Az amerikai emlékezetben azonban a normandiai partraszállás mellett alighanem ez az egyik leghangsúlyosabb második világháborús esemény.

 

Az összecsapás körülményei és veszteségei itt emlékeztettek a leginkább a keleti front atmoszférájára, és bár a német hadsereg ekkor már csak árnyéka volt önmagának, látszott, hogy még tud meglepetéseket okozni a nyugati szövetségeseknek. Ők körülbelül 90 000 katonát vesztettek (halottak és sebesültek itt mind a veszteséglistán szerepelnek), míg a német oldalon ez kb. 63 000-re tehető. A számok azonban minden könyvben másképpen szerepelnek, hiszen a veszteséget minden hadtörténész másképp számítja.

 

A hadművelet lényege az volt, hogy Hitler szerette volna visszaszerezni Antwerpen kikötőjét, hogy onnan V2-rakétákkal továbbra is támadhassa Londont. Ehhez a legrövidebb út az Ardenneken át vezetett volna. A német vezérkar két nagy öregje, Gerdt von Rundstedt és Walter Model dolgozta ki (ekkor már csak fél szívvel, a sikerben nem is reménykedve) az Unternehmen Wacht am Rhein (kb.: őrjárat a Rajnán) fedőnevű hadműveletet, ami a gyakorlatba átültetve már Herbstnebel (Őszi köd) néven indult meg.

 

Valóban az utolsó komoly erőiket mozgatták meg a németek: a csapatok kíméletlen parancsnokokat kaptak nyakukba (mint a hírhedt Joachim Peiper, Sepp Dietrich, vagy Otto Skorzeny) és a meglepetés erejét kihasználva az első pár napban valóban számottevő veszteséget tudtak okozni a főleg amerikaiak által ellenőrzött térségben. A Panzerekkel, Tigrisekkel és Királytigrisekkel felszerelt német hadsereg azonban nem rendelkezett elég üzemanyaggal, ráadásul a terepviszonyok és a mostoha januári időjárás nekik ugyanúgy nem kedvezett, mint a meglepett amerikaiaknak.

 

Az előrenyomulás során a Waffen-SS több háborús bűncselekményt is elkövetett.

 

Ilyen volt a mai napig nagy vitákat kiváltó Malmedy melletti mészárlás, ahol már elfogott, fegyvertelen amerikai katonákat végeztek ki. Kevéssé ismert, hogy hasonló atrocitás zajlott le Wereth mellett, itt azonban az elfogott afro-amerikaiakat először megkínozták, s csak ezután lőtték agyon őket.

 

A csata amerikai legendáriuma igen bőséges. Ilyen történet például Eric Fisher Wood érdekes, ám meglehetősen vitatott, magányos gerillaharca; a 101-es légideszant hadosztály tagjainak személyes történetei, akik Normadiától a Sasfészekig harcolták végig Európát, vagy a sebesült társainak a sisakjában sört hordó Vince Speranza alakja (Bastonge-ban a mai napig lehet sört inni a kizárólag erre a célra készített sisak formájú poharakból). 

 

A legnagyobb kultusza mégis Anthony McAuliffe-nek van, aki Bastogne városát védte egészen Patton tábornok felmentő seregének megérkeztéig. A szorongatott helyzetben lévő McAuliffe tábornokhoz

 

a németek követeket küldtek, akik a város feladását követelték. McAuliffe a követelésre csak egy indulatszóval felelt: „Nuts!”

 

Ez magyarul diót jelent, angolul viszont többletjelentéssel bír, ebben a szituációban kb. azt jelenti: „Őrültség” vagy „Hülyeség”. Állítólag titkára javasolta neki, hogy németeknek küldendő válaszlevélben is csak ennyi szerepeljen. A levél valóban elkészült, fejléccel, aláírással, a főszövegben pedig csupán ez az egy szó szerepelt – nem kis zavarodottságot okozva ezzel a német követeknek.

 

Bastogne ostroma tehát folytatódott, ám az ég kitisztultával a szövetségesek folytatni tudták csapataik ellátását, Patton tábornok segítő kezet tudott nyújtani kitartó bajtársainak. Nem véletlen tehát, hogy Bastogne-ban áll a Szabadság Útjának utolsó, 1145. számú jelzőköve, melynek példányaival Normandiától Belgiumig találkozhatunk.

 

Tehát amikor szombaton 16 órakor a Bastogne-i városháza balkonján megjelentek az amerikai veteránok és diplomaták, és diót dobtak az ott várakozó tömegnek, akkor ennek a 75 évvel ezelőtti csatának az áldozatai előtt tisztelegnek.

 

AZ IGAZÁN PROFIK NEM PUSZTA KÉZZEL, HANEM ESERNYŐVEL PRÓBÁLJÁK ELKAPNI A DIÓKAT.

 

Ez egy olyan jelenség, amivel Magyarországon nemigen tudunk azonosulni. Itt ugyanis a felszabadulás érzését a megszállás élménye árnyékolta be. Az Elbától nyugatra ez a történet kicsit egyszerűbb: ott a lakosság valóban felszabadulásként érte meg az angolszász hadsereg érkezését.

 

FOTÓK: Bárány Balázs / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Orbán budapesti meghívását sem elutasító tartományfőnök a kampányban eleve finoman elhatárolódott a pártvezetés progresszív irányvonalától.

Egy sokác népdallal mutatjuk meg, mennyire örülünk nektek!

Mind a hat alelnöki helyre
Jakab Péter emberei kerültek.

Tisztújítást tartanak 2020 első felében a legtöbb ellenzéki pártban. Tör-e babérokra a DK-ban Dobrev Klára? Várható-e verseny a Momentumban?
Az Azonnali utánajárt.

Nyerhet-e a vermonti szenátor, vagy 2016-hoz hasonlóan más lesz végül a demokrata elnökjelölt? Elmagyarázzuk!

Emily Ratajkowski nemcsak főállású vágy tárgya, hanem most például hivatalosan is beállt a Bernie-kampányba.

Szoros eredményre számít az ellenzék közös jelöltje, Pollreisz Balázs; eközben a Fidesz jelöltje mellett állt ki a pécsi zenész, Lovasi András.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Az ijesztő maszkos metálosok a We Are Not Your Kind című új lemezükkel térnek vissza Magyarországra február 4-én.

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás