+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. december 14. szombat, 08:02
Az Eszmélet minden elemében nagyszerű sorozat, amit először csak még jobbá tesz, hogy ennyire ismerős a környezet, de később csak elszomorít, ha jobban belegondolunk, mint mond ez rólunk.

Novemberben jelent meg az HBO Europe legújabb minisorozata, az Eszmélet. A hatrészes cseh kémtörténetről már akkor sejteni lehetett, hogy erős darab lesz, amikor az HBO előzetes őszi ígéretei közt simán a legnagyobb dobások közt emlegette, némileg talán rájátszva arra is, hogy a Csernobil óta elég sokan jöttek rá, mennyire sok van a kelet-európai diktatúrák feldolgozásában. A másik ígéret a cseh filmipar minősége volt, hiszen Ivan Zacharias már a három évvel ezelőtti Pusztasággal is bizonyította, mennyire profin mutatja be úgy egy térség jellemzőit, hogy az bárhol a világon fogyaszthatóvá válik, de ott van az Olthatatlan is példának csak a közelmúltból.

 

Az Eszmélet a rendszerváltás előtt álló Csehszlovákiában játszódik, és bár minden apró részlete hiteles, kezdve a szürke utcáktól az utcán járó autókon át egészen a fürdőkád mellett lévő samponokig, nem történelmi filmről van szó, hanem egy klasszikus kémtörténetről. A bársonyos forradalom idején látogat haza a 12 évvel korábban emigrált Marie és Viktor, ahol egy gyors baleset után Viktor egyszerűen eltűnik, Marie-nak pedig azt próbálják bemagyarázni a kórházban az orvosok, hogy nem is ott és nem is úgy találtak rá, mint ahogy ő arra emlékszik. Értelemszerűen gyorsan megjelenik a történetben a csehszlovák titkosrendőrség (StB), a brit titkosszolgálat (MI6), illetve a KGB is, hogy aztán hat részen keresztül változó felállásban tisztuljon a kép Viktor egyre gyanúsabb eltűnése körül.

 

Nem is a tökéletesen bemutatott szocialista blokktól, vagy az amúgy remekül kibontott történettől különleges az Eszmélet,

 

hanem attól, hogy végre nem valamelyik oldal emlékezetpolitikai céljai érvényesülnek, hanem az a kissé lehangoló valóság, ami mára azért elég tisztán látszik.

 

Az, hogy a kommunisták ellen küzdő nyugati országok épp úgy nem különösebben világnézeti okokból tevékenykedtek Közép-Európában, mint ahogy a szovjeteket sem a kommunista eszme vitte előre. Egyszerű hatalmi harcok folynak a háttérben, miközben mindenki próbál a lehető legtöbb hasznot kihúzni abból, hogy már látni a diktatúra végét.

 

 

Sőt, odáig is elmennek, hogy még az StB-nél sem egydimenziós gonoszok dolgoztak, hanem élő emberek, akiknek van valamiféle motivációjuk. Az egész nyomozásból azért lesz valami, mert a nyomozóként dolgozó Jannak gyanússá válik, hogy ennyire nem akar senki foglalkozni azzal, hogy két brit állampolgár eltűnik Csehszlovákiában. Jan karaktere amúgy is talán a legérdekesebb része a sorozatnak, hiszen annak ellenére sem tűnik akkora köcsögnek, amilyennek elképzeli az ember a helyi ÁVH-sokat, hogy azért ha úgy van, kihasználja a még élő teljhatalmát a prágai utcákon.

 

Ettől a megközelítéstől válik egészen lenyűgözővé a végeredmény:

 

itt nem demokráciáért vagy világforradalomért aggódó hősök és antihősök közdenek, hanem van egy rettenetesen betegen működő rendszer, aminek a betegségei nagyban befolyásolják a szereplők sorsát.

 

A fő betegség persze a teljes bizalmatlanság az állammal szemben: Csehszlovákiában még 1989-ben is jóval erősebbnek tűnt az állam, mint amilyen valójában, épp ezért a szereplőknek eszébe sem jut az az eshetőség, hogy bizonyos dolgok csak úgy véletlenül történtek meg.

 

 

Ez utóbbi az Eszmélet másik nagyon fontos jellemvonása, és ez az, amit például egy amerikai filmtől szerintem soha nem kaphatnánk meg: a három képben lévő szervezet sokszor a saját balfaszkodásának köszönheti az újabb bajokat, amivel kicsit életszerűbbé is teszik a történetet, mintha csupa tudatos és vérprofi ember mozgatna minden szálat.

 

A stílus miatt el is marad a végső nagy üzenet: a hitehagyott szereplők már előre látják, hogy a rendszerváltásból azért nem lesz olyan őrült gyorsan boldog világ, a nagyobb emberek aktáit szépen alaposan elégették,

 

a rendszer kiszolgálói pedig ahogy csak tudják, próbálják bizonygatni, hogy tulajdonképpen ők belülről bomlasztották a rendszert, a rátermettebbek pedig azért ott is tudnak maradni a hatalom környékén.

 

Az egy dolog, hogy ez egy jó sorozat, de mivel a csehek csinálták, ráadásul a történetet tulajdonképpen nyugodtan le lehetett volna forgatni Magyarországon is, azért érdemes elgondolkozni rajta, hol tart a közelmúlttal való szembenézés ott, és hol tart nálunk. Itt a filmipar még csak el sem kezdte feldolgozni a modernkori történelmének legérdekesebb és legsúlyosabb részét, de a közbeszédbe is nagyjából annyi szokott bekerülni, hogy azon veszekszünk, ki szerepel valójában egy ikonikus fotón 1956-ból.

 

 

Sajnos azt hiába várjuk, hogy a magyar filmesek ilyen őszinteséggel foglalkozzanak a saját közelmúltjukkal, és ez nem csak azért van, mert a két nagy streamingszolgáltató nem aktív különösebben az ország helyi tartalmaival kapcsolatban, hanem kifejezett érdek is fűződik hozzá, hogy ez ne történjen meg.

 

Nálunk ugyanis a történelem az nem ismeretterjesztés, hanem politika, aminek az alapja a hős fiatal párt, ami elűzte innen a kommunistákat, ahogy az elmúlt 1000 évben mindig voltak hős magyarok, akik felvették a kesztyűt az elnyomók ellen. Ezen a képen csak rondítana, ha bármilyen formában beszélnénk arról, hogy azért a rendszerváltás legalább annyira szólt a legpiszkosabb tolvajok előretöréséről, mint a szabadság iránti vágyról, és ezeknek az embereknek a komoly része még ma is rendelkezik hatalommal.

 

Persze még akkor is csak beszélhetnénk erről találgatva, hiszen az ügynökaktákat valószínűleg az életben nem hozza már nyilvánosságra a magyar kormány, hiszen

 

még a végén bizonyosságot nyerne az, amiről az Eszmélet is mesél a maga módján: az, hogy ezek pont ugyanazok a bűnözők, mint régen, csak most más zászlót lengetnek a fejük felett.

 

 

FOTÓK: HBO

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A demokrata elnökjelölt kampánycsapata szerint a kérdés eleve abszurd volt, amire abszurd választ kellett adni.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás