+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 13. péntek, 17:21
Hatalmas győzelmet aratott a brit Konzervatív Párt Boris Johnson miniszterelnök vezetésével a csütörtöki választáson azzal az ígérettel, hogy véghezviszi a brexitet. De mit szól ehhez a Brexit Párt? Nigel Farage pártjának baloldali (igen, ilyen is van!) EP-képviselőjét, Claire Foxot kérdeztük az eredményekről, a Brexit Párt szerepéről, és arról, hogy szétesik-e az ország.

Hogyan foglalná össze röviden a csütörtöki választásokat? Elégedett az eredménnyel?

 

Mindenki, aki 2016-ban az EU-ból való kilépésre szavazott, el lehet ragadtatva az eredményektől.

 

A választók pedig megerősítették, hogy mindenképp el akarják hagyni az Európai Uniót. Ezt a választást is arra használták, hogy ezt világossá tegyék mindazzal, hogy a Konzervatív Pártra szavaztak.

 

Mondhatjuk akkor azt is, hogy a tegnapi választás egy amolyan második népszavazás volt a brexitről?

 

Már-már így érezni. Azok közül, akiket az újságírók az utcán megkérdeztek arról, hogy miért szavaztak úgy, ahogyan, szinte mindenki az Európai Unióból való kilépést hozta fel – bárhogyan is vélekedjen arról. Persze volt egy belpolitikai tényező is, az ellenzék vezetőjének, Jeremy Corbynnak az alacsony népszerűségi mutatói, mondjuk részben ez is abból ered, hogy a választók úgy érezték, Corbyn elárulta őket brexitügyben.

 

Sőt, különösképp a munkásosztály úgy érezte, hogy nagyon rosszul kezelték őket a népszavazás óta, kihasználták és sértegették őket. Most pedig lehetőségük volt arra, hogy visszajöjjenek a képbe és elmondják: „a népszavazás idején pontosan tudtuk, mit csinálunk, és azóta sem változott a véleményünk”. Szóval meg akarták büntetni azokat a politikusokat, akik elárulták őket: mindazok, akik egy új népszavazás vagy az EU-ban maradás mellett kampányoltak, hasraestek.

 

Ami még nagyon érdekes az eredményekkel kapcsolatban, az az észak-angliai „vörös fal” leomlása: ez egy sor olyan választókörzetet takar, ahol a Munkáspárt hagyományosan legyőzhetetlen volt, most viszont a toryk ezek közül sok választókörzetet megszereztek. Lehet ennek egy olyan végkifejlete, hogy a Konzervatívok válnak az Egyesült Királyság új „munkáspártjává”?

 

A „vörös fal” leomlása történelmileg is fontos esemény, mivel ezekben a választókörzetekben legalább száz éve csak munkáspárti képviselők ülnek, egyszerűen ezek munkáspárti körzetek. Ez a törés egyszerűen azt jelzi, hogy

 

a Munkáspárt a középosztály technokrata pártjává vált, amely teljesen belefeledkezett az identitáspolitikába és az olyan kérdésekbe, amelyek egyáltalán nem rezonálnak a saját bázisukban.

 

És a brit politikát teljesen domináló nagy kérdés, a brexit jelentőségét a Munkáspárt nem értette meg. Ehelyett hátat fordított a saját, munkásosztálybeli szavazóbázisának, rasszistának és visszamaradottnak nevezte őket. Nem tudom, hogy egyáltalán fel tudnak-e állni ezután az eredmény után: akár Munkáspárt mérsékeltebb szárnya kerül hatalomra, akár Corbyn gazdaságilag baloldalibb támogatói, ugyanaz a végeredmény: a szavazók nem igazán tudják, mire is ikszelnek.

 

A VÖRÖS FAL ÖSSZEOMLÁSA (KÖZÉPEN PIROSSAL KARIKÁZVA). BALRA AZ IDEI VÁLASZTÁS, JOBBRA A KÉT ÉVVEL EZELŐTTI.

 

És mi a Brexit Párt szerepe ebben az eredményben? Egyáltalán volt-e szerepe a pártjának ebben? A csütörtöki választásokon ugyebár egy képviselői helyet sem szereztek.

 

Nem gondolom, hogy a tegnapi választás egyáltalán megtörtént volna, ha a Brexit Párt nem alakul meg nyolc hónapja. Szóval helyezzük kontextusba a tegnapi eredményeket: az EP-választáson, amelyet eleve azért kellett megtartani az Egyesült Királyságban, mert nem tudtunk kilépni, amikor ki kellett volna, a Brexit Párt megalázta és szinte el is pusztította a Konzervatívokat. A toryk ezután ismerték fel, hogy sokkal keményebb irányvonalat kell felvenniük a brexit kérdésében, szóval

 

Boris Johnson is eleve a Brexit Párt miatt válhatott a Konzervatívok vezetőjévé. Teljesen megváltoztattuk tehát a politikai teret.

 

Más kérdés az, hogy ezt mandátumokra is váltsuk: a „győztes mindent visz”-típusú választási rendszerben nagyon nehéz ezt megvalósítani (az Egyesült Királyságban eszerint a rendszer szerint szavaznak, ami azt jelenti, hogy nincsen listás szavazat, csupán egyéni jelöltekre lehet szavazni, aki akár egy szavazattal is kikap a körzetében, nem ülhet a parlamentbe – a szerk.). De nagyon jó volt a kampányunk, remek tapasztalat volt a politikában új emberekkel együtt dolgozni. Belpolitikailag rettentő nehéz lett volna a választásokon áttörést elérnünk, de a Brexit Párt nélkül most nem is beszélgetnénk a toryk által megszerzett északi körzetekről, mivel ezeket a körzeteket állítottuk fókuszba. Ezzel kapcsolatban mi formáltuk a napirendet.

 

Gondolja, hogy az északi, kilépéspárti és munkásosztály által dominált szavazókörzetekben az emberek a Brexit Pártra szavaztak a Munkáspárt helyett?

 

Sokan közülük ránk szavaztak, sokan pedig a Konzervatívokra. Valóságos sokk volt a politikai rendszernek, hogy olyan emberek szavaztak le a Konzervatívokra, akik eddig világéletükben munkáspárti szavazók voltak és gyűlölték a torykat. Szóval lényegében az emberek „kölcsönadták” a szavazataikat a Konzervatívoknak annak érdekében, hogy a Munkáspártot büntessék, és világossá tegyék a brexittel kapcsolatos álláspontjukat. És akkor még nem is beszéltünk azokról a százezrekről, akik inkább a Brexit Pártra szavaztak: mi sokkal kritikusabbak voltunk Boris Johnson kilépési megállapodásával kapcsolatban. A szavazók oldaláról viszont egy szélesebb kiállás történt a brexit mellett, ez pedig jó hír a kilépéspártiaknak.

 

Boris Johnson a saját dealje mellett kampányolt, de a Brexit Párt inkább megállapodás nélkül akart volna szakítani az EU-val. Úgy tűnik, ez a választóknak már nem volt annyira vonzó, hiszen csak két százalékot szereztek országosan, miért történt ez?

 

Először is, a választókörzetek körülbelül felében el sem indultunk, mivel számunkra az volt a prioritás, hogy megakadályozzuk, hogy a parlamentet a maradáspártiak dominálják. Boris Johnson megállapodásával kapcsolatban pedig azt mondtuk, hogyha garanciákat vállal arra, hogy a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) feltételei szerint lép ki és jövő év végéig a az átmeneti időszakot is lezárja, akkor visszaléptetjük a jelöltjeinket. Boris Johnson pedig ezeknek eleget tett a választási programjában, habár nem akarom azt sugallni, hogy emellett ki is fog tartani, de legalább mondott valamit erről.

 

Johnson kilépési megállapodása sem tökéletes, hiszen nagyrészt Theresa May deal-jén alapul, ami továbbra is beleszólást engedne az Európai Bíróságnak a szuverén belügyeinkbe,

 

de mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a brexit visszakerüljön a napirendre.

 

Egy kérdés Skóciáról: a Skót Nemzeti Párt aratott földcsuszamlásszerű győzelmet a választókerületekben. Ennek fényében lát arra esélyt, hogy széteshet az Egyesült Királyság, és abból akár a skótok, akár az északírek kiválhatnának?

 

Skócia érdekes ügy, mert az Skót Nemzeti Párt (SNP) egy brexitellenes programmal és egy második EU-népszavazással kampányolt, és nem pedig egy Skócia függetlenségéről szóló második népszavazással. Ez pedig be is jött nekik, hiszen az eredmények azt mutatják, hogy a skót függetlenség támogatottsága nem növekedett, az SNP pedig leginkább az ottani Munkáspárt összeomlásából tudott profitálni, no meg abból, hogy a skót Konzervatívok nem épültek még fel az előző összeomlásuk után. Az SNP ezzel az egyetlen alternatívává vált, de ez még nem jelenti azt, hogy a függetlenség támogatottsága növekedett volna. Persze ez érdekes alkotmányos kihívás lesz: főleg, ha a 2021-es skót parlamenti választásokon az SNP a skót függetlenséggel kampányol majd, és ennek ellenére is jól teljesít, akkor az kényelmetlenné válhat Westminster számára.

 

És mi a helyzet Észak-Írországgal?

 

Nagyon érdekes változások történtek ott csütörtökön. Az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP, ők Észak-Írországnak az Egyesült Királyságban való maradását és a brexitet favorizálják – a szerk.) eddig a brit Konzervatívokkal szövetségben kormányozott. Most viszont két mandátumot is veszítettek, köztük a pártelnök Nigel Dodds sem tudott bekerülni a brit parlamentbe. Az ő körzetét, Belfast Északot a megszállottan maradáspárti (emellett pedig ír republikánus – a szerk.) Sinn Féin szerezte meg, ez pedig komoly szimbolikus eredmény, hogy a Sinn Féin legyőzte ott az unionistákat. A legnagyobb probléma Észak-Írországgal kapcsolatban viszont az, hogy Boris Johnson dealje az országrészt elkülöníti az Egyesült Királyság többi részétől.

 

Ott az a helyzet, hogy az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közti határellenőrzések elkerülése végett a gazdasági határt a tengeren húznák meg, igaz?

 

Igen, így pedig Észak-Írország más elbírálás alá esne kereskedelmileg. Ez pedig azt fogja előidézni, hogy az emberek megkérdezik, mi egyáltalán annak a mesterséges határnak az értelme Írország és Észak-Írország között. A helyzet tehát nem ugyanolyan, mint Skócia esetében, hiszen Írország hosszú ideig gyarmat volt, így mindig lesznek ott ebből eredő feszültségek. És lesznek olyanok is, akik egy egyesült Írországot akarnak majd megvalósítani.

 

Mindezen dolgok jelentős kihívást állítanak majd a brit politika elé a következő öt évben, de egyik sem elkerülhetetlen. Skóciában például a 2016-os brexit-népszavazáson többen szavaztak az EU-ból való kilépésre, mint ahányan a 2017-es parlamenti választásokon az SNP-re, szóval nem arról van szó, hogy Skóciában nincs, aki ki akarna lépni az EU-ból, 38 százalék a kilépésre szavazott ott is.

 

NYITÓKÉP: Claire Fox Londonban nagyinterjút ad az Azonnalinak 2019 májusában. Fotó: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Várj ki, amíg meg nem találod az igazit: ezzel kampányol hamarosan a brazil kormány, a cél a nem kívánt tiniterhességek számának csökkentése.

Egy jótékony célú árverésen ennyiért vette meg az elődje arcára formált tésztaszaggatót a főpolgármester. Ott voltunk.

A salgótarjáni Turcsány László lemondott, majd ezt visszavonta, de közölte: frakcióvezető semmiképp sem marad.

75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.

Olyasvalakit keresünk, aki tud szerkeszteni és újságot is írni, és ami legalább ennyire fontos: hogy az Azonnalit is jól ismeri.

Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük nem a szankcionálás a lényeg.

Az igazi baj az a főpolgármester szerint, hogy a kormány nem tárgyal Budapesttel a fővárost érintő uniós források elosztásával kapcsolatban.

A hét kérdése

Még mindig nem tudja túltenni magát az ország Győr egykori polgármesterének horvátországi nyaralásán, úgyhogy biztos nem csak a mi fantáziánkat mozgatja Borkai sorsa. Itt a hét kérdése!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án, hétfőn este a belvárosi Rába hotelben. Regisztráljatok!

Szakértők beszélik ki a helyzetet január 21-én Budapesten.

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás