Kihirdették a vádpontokat Trump ellen, de mi lesz most? Elmagyarázzuk!

Szerző: Techet Péter
2019.12.10. 15:39

Hatalommal való visszaélés és a kongresszus obstrukciója lesz a két vádpont a Donald Trump elleni impeachment eljárásban, jelentették be a demokraták kedden. Hogyan jutottunk ide? Mivel vádolják az elnököt? Mennyi esély van az elmozdítására? És lesz-e jövőre polgárháború az USA-ban? Elmagyarázunk mindent, amit az impeachment eljárásról tudni kell.

Kihirdették a vádpontokat Trump ellen, de mi lesz most? Elmagyarázzuk!

Júliusban Donald Trump egy tévés interjúban arról beszélt, hogy ha kell, igénybe venne külföldről is segítséget az elnökválasztásban esetleges ellenfele ellen. Nyáron Trump erre vélhetően kisérletet is tett: amikor Vologyimir Zelenszkij új ukrán elnökkel folytatott hivatalos telefonbeszélgetést, felhozta neki Joe Biden demokrata elnökjelölt-aspiráns fiának ukrajnai ügyeit, és jelezte neki:

katonai támogatásért és Zelenszkij washingtoni meghívásáért cserébe „szívességet” szeretne kérni, mégpedig a Biden-fiú ügyeinek kivizsgálását.

Hogy ez a beszélgetés lezajlott, az augusztusban derült ki, amikor egy szivárogtató bejelentést tett. A Trump-adminisztráció először nem akarta kiadni a telefonbeszélgetés teljes leiratát, de miután ez megtörtént szeptemberben – és ott Trump tényleg szívességet kér Biden kapcsán Zelenszkijtől –, a demokrata képviselőházi többség vezetője, Nancy Pelosi bejelentette: ez hivatallal való visszaélés, azaz el kell kezdeni az impeachmentet.

Pelosi amúgy minden korábbi ügyben az impeachment ellen volt, most azonban úgy látta: amennyiben a hivatalban lévő elnök egy külföldi államtól kér segítséget egy belföldi ellenfelével szemben, az kimeríti az impeachmenthez szükséges tényállást. És megindultak a meghallgatások ősszel.

Kedden a demokraták bejelentették a két vádpontot, ami miatt felelnie kell az elnöknek.

+ Az egyik a hatalommal való visszaélés, mivel a közhivatalát arra használta, hogy a magánérdekét szolgálja az említett ukrajnai szívességgel.

+ A másik a kongresszus obstrukciója, mivel Trump a kongresszus, és így az amerikai nép felett állónak és a törvények felett állónak is tekinti magát azzal, hogy megkérdőjelezi a kongresszus jogát az impeachment megindítására.

Az Azonnali megpróbálja most nektek összefoglalni, mi is ez az egész eljárás, és mik az esélyek.

1. Mi az impeachment?

A Donald Trump elleni eljárás 1776-ra megy vissza. Azaz az Amerikai Egyesült Államok alkotmányára, amely egyrészről jelentős hatalommal (egyben immunitással) ruházza fel az elnököt, másrészről viszont – főleg George Washington javaslatára – az elnök elmozdíthatóságát lehetővé teszi bizonyos súlyos esetekben.

Washington számára amúgy az egyik legsúlyosabb eset, amivel szemben az USA megvédendő, és aminek fennállása esetén egy elnök elmozdítandó, éppen nem más, mint amivel jelenleg vádolják Donald Trumpot: azaz külföldi hatalom igénybe vétele belpolitikai célokra. Az USA Alkotmányának 2. cikkének 4. szakasza így hangzik:

„Az Egyesült Államok Elnökét, Alelnökét, és valamennyi polgári tisztségviselőjét közjogi felelősségre vonás útján hivatalukból el kell távolítani, amennyiben árulás, vesztegetés vagy egyéb súlyos bűncselekmény és vétség miatt elítélik őket.”

A gond az, hogy az árulás és a vesztegetés kivételével – noha az Alkotmány elfogadásakor a vesztegetés még nem is volt egyébként büntetőjogi tényállás – a „high crimes and misdemeanors” nincsenek pontosan meghatározva.

2. Mi lehet „egyéb súlyos bűncselekmény és vétség”, ami miatt egy elnök elmozdítandó?

A bűncselekmény és a vétség bűntetőjogi tényállások. Eszerint akkor az elnök bármiért, amit a büntőjog büntetni rendel, elmozdítható? Ha tilosban parkol, szintén indítható lenne ellene impeachment eljárás?

Ezt az amerikai közjogi irodalom cáfolja. Két irányból is. Egyrészről az amerikai elnök nem minden büntetőjogi tényállásért mozdítandó el. Azaz elnökként megvalósíthat büntetőjogi tényállásokat, de ettől még nem lehet vele szemben impeachmentet kezdeményezni. Ugyanis a bűncselekménynek súlyosnak kell lennie – ezt a jogirodalom úgy érti, hogy a hatalmával összefüggésben, az amerikai demokráciára veszélyes magatartások miatt lehet elmozdítani az elnököt. És itt jön a másik kiegészítés:

Miközben nem minden büntetőjogi tényállás miatt lehet impeachment eljárást kezdeményezni, az elnök akár olyan tettért is elmozdítható, ami viszont nem is büntetőjogi tényállás.

Fontos látni ugyanis, hogy nem egy büntetőeljárásról van szó az impeachment esetében – hanem az elnök elmozdításáról. Ezt nem minden büntetőjogi tényállás alapozhatja meg, de megalapozhatja akár olyan cselekmény, ami nem is büntetőjogi tényállás; a Szenátus – amely gyakorlatilag a bíróság szerepét veszi át az eljárásban – mégis hatalommal való visszaélésnek, azaz az elmozdíthatóságot megalapozó tettnek tekintheti.

3. Ez akkor nem is egy büntetőjogi eljárás?

Pontosan. Ez egy közjogi eljárás, nem véletlen, hogy az Alkotmány (és nem a Büntető törvénykönyv) alapján járnak el. A tényállások körét, amiért az elnök elmozdítható, sem a büntetőjog határozza csak meg. Azaz egy elnök elmozdítható akár akkor is, ha amúgy büntetőjogi értelemben nem követett el semmit, de az eljárásban az ügyészi feladatokat ellátó Képviselőház vádirata után az eljárásban bírósági feladatokat ellátó Szenátus úgy ítéli meg, hogy az elnök visszaélt a hatalmával, veszélyeztette az amerikai demokráciát.

Büntetőjogi értelemben az elnök végig immunitással rendelkezik. Az impeachment ez alól nem kivétel, mert ez nem egy büntetőeljárás. Az egyetlen büntetés, hogy elmozdítják az elnököt az elnöki posztról (esetleg minden további tisztvégvállalástól is eltiltva). Persze ha egyébként a tetteinek tényleges büntetőjogi relevanciája is van, akkor azokért – ha már nem elnök – elővehető. De ez már független az impeachmenttől.

4. Az impeachment akkor egy politikai eljárás?

Ez eleve egy távolra vezető vita. A jog és a politika akár a legegyszerűbb bírósági ítéletekben sem elválasztható, a politika mindig ott van a jogban. Különösen ott van a politika egy olyan eljárásban, aminek az a tétje, hogy elmozdítják-e az amerikai elnököt vagy sem.

Ha viszont szűken nézzük, akkor egyértelmű: ez egy jogi eljárás. Azaz ha valakinek politikai céljai is vannak, azokat igen jó jogi érvekbe kell csomagolnia, mert politikai érvekkel nem mozdítható el egyetlen elnök sem.

5. Mivel vádolják Donald Trumpot?

A vádiratot az impeachment eljárásban a Képviselőház állítja össze. Amint az a keddi bejelentésből kiderül, két vádpont lesz: a hatalommal való visszaélés és a kongresszus obstrukciója. 

A fő ügy, amiért egyáltalán megindultak a meghallgatások, a következő: a vád szerint Donald Trump egy nyári telefonbeszélgetése alkalmával Vologyimir Zelenszkij ukrán elnöktől azt kérte volna, hogy az ukrán állam kezdjen vizsgálódni Joe Biden demokrata elnökjelölt-aspiráns fiának ukrajnai vitatott üzletei kapcsán. Sokak szerint már ez önmagában elegendő lenne az elmozdításhoz, mert

külföldi hatalom bevonása belpolitikai vitákba kimeríti azt, amit az alkotmányozó atyák súlyos bűncselekménynek tartottak.

George Washington eleve éppen az ilyen eseteket említette egykoron a vitákban példaként, amikor egy elnök mindenképp elmozdítható, ugyanis ha egy elnök szívességet kér egy külföldi hatalomról, akkor – ha nem is történik meg a kért beavatkozás – lekötelezetté válik, ami sérti az amerikai nép érdekeit. Ugyanis egy olyan elnök állna ekkor az állam élén, akit egy külföldi állam zsarolhatna – azaz nem is az amerikai nép, hanem egy külföldi állam felé lenne lekötelezett.

Trump azonban nemcsak szívességet kért a telefonbeszélgetés értelmében, de ígért is ellenszolgáltatást: egyrészről egy nyáron meglepő módon visszatartott katonai segítség folyósítását (a vád szerint Trump ezt éppen azért tartatta vissza, hogy kérhessen aztán azért cserébe valamit Kijevtől), másrészről felajánlotta Zelenszkijnek, hogy meglátogathatja Washingtonban. A jogi nyelv ezt hívja „quid pro quo”-nak, azaz „valamit valamiért”-nek. Ennek lényege, hogy valaki szívességet kér, és cserébe ígér valamit ő is.

A vád szerint itt ez történt: Trump kért szívességet Biden fia ügyében Zelenszkijtől (már ez elég lehetne az impeachmentre), majd maga is tett egy ígéretet – azaz az amerikai elnök hatalmában álló eszközöket, eljárásokat saját céljai érdekében vetette be. Nem az amerikai nép érdeke, hogy Trump információkat szerezhessen Biden fiáról, ahogy az sem, hogy ezért katonai segítség visszatartásával zsarolja vagy washingtoni meghívással édesgesse Kijevet.

A másik vádpont már arra vonatkozik, hogy Trump hogyan állt magához az impeachment eljáráshoz, hiszen

megkérdőjelezte, hogy az amerikai népet képviselő kongresszusnak joga van az eljárás megindítására. Ezzel pedig a törvények felett állónak is tekinti magát

a vád szerint.

6. Mit mondott erre Trump?

A konkrét vádpontokra egyelőre semmit, de először, az eljárás megindításakor sem mondott egy darabig semmit, eleve arra játszik, hogy nem hajlandó elismerni az eljárást – ami amúgy megint önmagában ok az eljárásra, amint az a második vádpontból kitűnik.

A trumpi védekezés alapvetően azonban arról szól, hogy 1) az ügyben Biden fia a főszereplő, mert ő lenne korrupt Ukrajnában; 2) Biden hencegett volna pár éve azzal, hogy amerikai pénzek visszatartásával fenyegetőzött arra az esetre, ha Kijev nem rúg ki egy neki nem tetsző főügyészt; 3) Trump a nyári telefonbeszélgetésben erre kérdezett volna csak rá Zelenszkijnél; 4) azaz csak azt szerette volna megtudni, hogy Bidenék tényleg beavatkoznak-e az ukrán igazságszolgáltatás menetébe; 5) Trump tehát nem saját érdekében, hanem az ukrán és amerikai korrupció elleni harc miatt beszélt volna Zelenszkijjel.

Trump érve tehát az, hogy Bident nem azért hozta volna szóba Zelenszkijnél, mert belpolitikai ellenfele ellen akart külföldi segítséget, hanem mert az ukrán korrupció elleni harcot akarja segíteni.

7. Mi cáfolja Trump védekezését?

Azt a fő érvet, hogy Trump a korrupció ellen harcolna, cáfolja, hogy egyrészről semmilyen más esetben nem tett ilyen lépést, más ügyet soha nem említett meg külföldi politikusnál, valamint eleve jelentősen le is csökkentették a Trump-időszakban a washingtoni külügyminisztérium korrupció elleni harcával foglalkozó részlegének költségvetését.

Mitt Romney egykori republikánus elnökjelölt szerint Trump történetét az teszi hiteltelenné, hogy nem minden esetben, nem is egy ismeretlen amerikai érdekében, hanem kizárólag politikai riválisa kapcsán hozza elő a korrupció ügyét.

8. Mi az impeachment menete?

Eddig a meghallgatások zajlanak, a vádiratot a Képviselőház állítja össze: itt megnevezték a két konkrét vádpontot, a hatalommal való visszaélést és a kongresszus obstrukcióját. Ezen vádpontokról kell majd döntést hoznia bíróság gyanánt a Szenátusnak, ami előtt képviselőházi ún. menedzserek képviselik az egyes vádpontokat, és az elnök ügyvédjei cáfolják azt. Itt is lehetnek, mint egy bírósági eljárásban, meghallgatások. A Szenátus nem csupán bíróság, de esküdtszék is, mert a döntést aztán – minden egyes vádpontról külön-külön – esküdtszékként hozza meg.

Egy vádpont elfogadásához kétharmados többség kell. Ha csak az egyik vádpont kapcsán ez összejön, az elnök azonnal elveszti a tisztségét, és még ott azonnal felesküszik az alelnök, Mike Pence – feltéve, hogy nem mozdították el őt is – elnökként.

9. Ha el is mozdítanák Trumpot, elindulhat mégis jövőre a választásokon?

Ha a Szenátus akár csak egyetlen vádpontban kétharmados többséggel helyt ad a vádnak, akkor az elnök elveszti a hivatalát. De ettől még elvileg elindulhat egy későbbi elnökválasztáson, vagy bármilyen más állami tisztséget megpályázhat – kivéve ha a Szenátus nemcsak elmozdítja az elnököt, de el is tiltja bármilyen más tisztségtől. Ha ilyen döntés születne, akkor Trump nem indulhat el jövőre – de semmilyen más tisztségért se indulhatna el a jövőben.

10. Ha leváltják Trumpot, kitör a polgárháború?

A kérdés azért merül fel, mert maga Trump fenyegetőzik ezzel. Legalábbis szeptember végén maga írta ki a Twitterjén egy evangélikus pásztor ezirányú jóslatát:

„Ha a demokraták sikeresen mozdítják el az elnököt a hivatalából (amit persze sohasem fognak megtenni), akkor ez egy olyan polgárháborút, a nemzetünkön belöli törést fog okozni, amiből nem fogunk tudni kigyógyulni.”

Roger Stone, Trump egykori tanácsadója már két éve azzal fenyegetőzött, hogy az elnök elmozdítása esetén „olyan erőszak, felkelés jön, amit soha nem láttál még”. Mind Stone, mind Trump azzal érvel: ők nem szólítanak fel erőszakra, hanem létező véleményeket osztanak csak meg – de azokkal természetesen nem értenek egyet.

Tény: az Oath Keepers jobboldali paramilitáris szervezet, amelynek több tízezer felfegyverzett tagja van, azt ígérte, hogy ha Trump bukik, „jön a forró polgárháború, mint 1859-ben”.

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek