+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2019. december 10. kedd, 10:10
A magyar polgárság a saját polgári világának szentélyében megnyugszik, hogy itt még minden rendben, ide lehet járni. A Művész pedig kikacsint, odamond: egymásra hangolódhat a művész és a közönség, hogy bár kívül vihar van és farkasok ordítanak, ezt, az értelmiségi-polgári létet tőlünk elvenni nem lehet.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A magyar értelmiség szent tehene a színház, ezt mindenki tudja. Még én is, aki nagyon nem szeretek színházba járni.

 

(Falra mászok a természetellenes hanghordozástól, nem affektáló magyar színész meg nincs, ezért akármilyen jó a darab vagy a rendezés, nekem ott vége van, amikor meghallom, ahogy beszélnek. Egyéni probléma, megtanultam elfogadni, hogy másokat nem zavar a ripacsos hanghordozás. Időről időre megpróbálnak meggyőzni arról, hogy van olyan magyar színész, aki tudat alatt nem folyton Kukorica Jánost alakítja egy alföldi kisváros falunapján, azt megnézem, megállapítom, hogy de, aztán újabb 5-6 évig elbúcsúzunk egymástól, én és a magyar színjátszás. Nekem nem hiányzik ő, a színházak pedig nélkülem is teltházzal mennek.)

 

A magyar filmekről régóta tudjuk, hogy vagy jók, de akkor valami olyan dologról szólnak, hogy egy alom fonalgombolyaggal játszó aranyos kiscicát is az öngyilkosságba kergetnek a témájukkal, vagy megpróbálnak valami kevésbé depresszív dologról szólni, viszont akkor nagyon rosszak. (A Csinibaba- és Üvegtigris-térítők kíméljenek. Köszönöm.)

 

A magyar értelmiség (vagy magát annak tartó urbánus réteg) viszont szeret színházba járni, szeret legendás rendezésekért és színészóriásokért rajongani. De nem ez a lényeg.

 

A lényeg az, hogy a színházba járás Budapesten és jó pár megyeszékhelyen szertartás. Beavatási szertartás a kultúrába.

 

Magyarországon (szerintem érdemeiken felül) menő emberek a színészek. Még a másod-harmadvonallal is rendszeresen foglalkozik a sajtó, nevük nézőtereket tölt meg és ezreket ültet tévé elé. A legtöbb magyar vegyes érzelmekkel fogadná, ha a gyereke színésznek állna, de színházba járni, színészekért rajongani szeret.

 

Ez a színházrajongás annak ellenére megvan, hogy mindenki tudja, hogy a színházak világa nem a legjobb személyiségfejlesztő. Régóta nyílt titok az, ami mostanában kapott csak nyilvánosságot, hogy egy-egy „színészóriás” vagy rendező nem nagy barátja a szexuális autonómiának, viszont ő a színészóriás, és egész a közelmúltig büntetlenül tehette, amit tett. A közvélemény egy jelentős része meg úgy áll a vészharangot megkongató színésznőhöz, hogy na ja, aki kovácsnak áll, ne sírjon, ha lovat kell patkolni. Illetve egy másik szakmát vesznek a hasonlathoz, de az most nem jut eszembe.

 

Mindez azonban elfelejtődik, ha a magyar polgárság, ami ilyen sajátos polgárság, bemegy a saját polgári világának szentélyébe, a színházba. Körülnéz, és megnyugszik, hogy itt még minden rendben, ide lehet járni. A Művész pedig, noha természetesen ő most Anyegint fogja alakítani a Puskinból, majd

 

kikacsint, odamond, és egymásra hangolódhat a művész és a közönség, hogy igen, bár kívül vihar van és farkasok ordítanak, ezt, az értelmiségi-polgári létet tőlünk elvenni nem lehet.

 

És aki nem teljesen hülye, nem is akarja ezt elvenni. Egy idő után már a kommunisták sem akarták. Kádár belátta, hogy a rendszer alapja, a nyugodt középszer nincs meg színház nélkül. A színház rétegbuli, de egy fontos réteget hangol a rendszer ellen, ha nincs színház. És sokkal jobb az, ha a színház a színházban történik, nem pedig lakások mélyén, pincékben, félreeső üdülőkben, olyan dolgokat kimondva, amelyeket jobb lenne nem kimondani. Amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére – tartja a mondás, így a mainstream színházat Kádár békén hagyta, a Tűrt té-betűjét kapta meg a színház, meg persze a Tiltottat a mindenféle alternatíva.

 

Generációk szocializálódtak úgy, hogy színház van, a színház jó és a színházat nem veszik el. Az, hogy most kiderült, hogy mégis volt próbálkozás az elvételére, hiba. Valaki túl messzire ment, és a Fidesz szokatlan gyorsasággal korrigált. Valaki észnél volt és leállította a dolgot, mielőtt megint bemegy 5-6 színész egy esti műsorba és évekig nézettségi rekordokat dönt azzal, amihez a legjobban ért: kifigurázza a bugrisokat.

 

Orbánék emlékezhetnek az ezredfordulóra és a Heti Hetesre, amikor a mostaninál jóval profibb kormányzásuk bukott meg nem kis részben ezen.

 

Persze nincsenek illúzióim, hogy valami kis térfoglalás biztosan lesz, hiszen megszokott módszer, hogy bejelentenek valami nagyon rosszat, majd a tiltakozások hatására bevezetnek valami kicsit rosszat. Nem az első eset lenne.

 

Az meg már csak költői kérdés, hogy mi lenne, ha másért is ilyen egységesen tudna a magyar értelmiség kiállni.

 

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

A magyar származású üzletember davosi beszédében azt állította, a Facebook azon dolgozik, hogy idén újraválasszák Donald Trumpot.

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

A hétvégi olasz tartományi választások majd megmutatják: újjáépülés, vagy végleges leépülés következik-e.

Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában Kazahsztánhoz hasonlítunk.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás