+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. december 9. hétfő, 20:48
Brazíliában ma már az emberektől kell kunyerálnod, ha az LMBTQ-ról vagy a színesbőrűekről akarsz filmet készíteni.

Hétfőn kezdődött, és egészen december 19-ig tart a Riói Nemzetközi Filmfesztivál. Az eseményt azonban beárnyékolja, hogy

 

arra egyhónapos késéssel került sor, és a korábbiakhoz képest kevesebb, mint feleannyi filmet mutatnak be:

 

míg idáig több, mint 400 filmművészeti alkotást tekinthetett meg a nagyérdemű, addig idénre ez a szám 190-re csökkent.

 

Hogy miért? Hát a politika, pontosabban Jair Bolsonaro miatt. Az idén januárban elnöki hivatalába lépett Bolsonaro ugyanis az elmúlt évben elég komolyan megvágta a 2001-ben létrehozott brazil Nemzeti Filmügynökség büdzséjét, ami pont az olyan művészeti kezdeményezéseket hivatott anyagilag segíteni, mint amilyen a filmfesztivál is.

 

„Rájöttünk, hogy nem lesz elég pénzünk a fesztivál megtartásához. Nagyon keményen sújtott ez minket” – kommentálta Bolsonaro döntését Ilda Santiago, a filmfesztivál szervezője. Ezután a Riói Filmfesztivál közösségi gyűjtésbe kezdett, és az összekalapozott pénzből sikerült végül egyhónapos késéssel, szűkített programmal megrendezni a fesztivált.

 

Ne akarj Brazíliában az LMBTQ-ról vagy a színesbőrűekről filmet készíteni

 

A Riói Filmfesztivál esete azonban nem egyedi.

 

Az elmúlt években sorra jelentek meg az olyan brazil filmek, amik kifejezetten valamilyen társadalmi kisebbséget, mint az LMBTQ-közösséget vagy a színesbőrűeket mutatták be, vagy éppen a szexuális tabuk megdőlésének következtében vállalkoztak olyan dolgokra is, hogy beszéljenek a prostituáltak életéről. Ahogy tette azt mondjuk a 2011-es Bruna Surfistinha, ami az azonos nevű, egykori prostituáltból lett színésznő történetét meséli el.

 

Jair Bolsonaronak azonban eléggé karakteres véleménye van az ilyen filmekről.

 

Szerinte az ilyen romlott alkotások táplálják legfőképpen az ellene irányuló, ellenzéki gondolatvilágot, és el is határozta: hadat üzen ennek a szabadosságnak, és az államnak nagyobb szerepet juttat a kultúra igazgatásában.

 

Ahogy azt Bolsonaro elmondta, szerinte a művészeteknek, így például a brazil film- és tévéiparba tetemes összegeket toló Nemzeti Filmügynökségnek is szűrőket kell beépíteni a működésébe. „Ha nincsen ilyen szűrő, be fogjuk zárni a Nemzeti Filmügynökséget, vagy privatizáljuk” – mondta ellentmondást nem tűrően a brazil elnök még júliusban.

 

Azt ugyan nem tisztázta akkor, hogy ez a szűrő pontosan mit jelent, de augusztusban már pontosította korábbi állításait: kijelentette,

 

csakis olyan filmeket hajlandó finanszírozni, amik a brazil népesség többsége által vallott „keresztény értékeket” osztják,

 

és nem hagyott kétséget afelől sem, hogy meg fog vétózni minden olyan alkotást, ami az LMBTQ-t vagy a feketéket reklámozná. Egy alkalommal ki is jelentette: nem akar több olyan filmet, mint a Bruna Surfistinha.

 

Ennek nyomán a brazil kormány augusztusban több, mint 5 milliárd forint értékű összeg folyósítását függesztette fel az állami televíziós szektorban, amiből nagyrészt addig az LMBTQ-ügyekre, a szexuális sokszínűségre és a faji megkülönböztetésre koncentráló sorozatok finanszírozták magukat.

 

De Bolsonaro szeptemberben már megvonta az idáig viszonylag függetlenül működő Nemzeti Filmügynökségtől azokat a promóciós pénzeket is, amikből a filmkészítők eddig a tengerentúlon reklámozták magukat. Így lett semmivé az addig biztosnak vett pénzügyi támogatása egy 28 éves filmkészítőnek, Diego Paulinonak is, akitől a filmügynökség egyik pillanatról a másikra volt kénytelen visszakérni a neki adott 333 ezer forintos összeget. Diego Paulino ebből az összegből utazott volna Lisszabonba népszerűsíteni a fekete és queer embereket is bemutató rövidfilmjét.

 

A filmkészítőnek ugyan valahogyan sikerült összekalapoznia annyi pénzt az emberektől, hogy ki tudjon utazni, a kormány üzenete viszont egyértelmű volt számára. „Azt mondják, ez az egész a pénzről szól, de tudjuk, hogy nem így van. Ez arról szól, hogy világos üzenetet küldjenek nekünk” – kommentálta Diego Paulino.

 

Inkább készíts filmet a nemzeti hősökről, mint maga Bolsonaro!

 

Azonban nem kell a sötétben tapogatózni, ha tudni szeretnénk, a Paulino-féle alkotások helyett mit akar Bolsonaro: a művészetekben a „brazil hősöket” helyezné előtérbe. „Olyan sok hősünk van Brazíliában, és az emberek nem beszélnek róluk. Meg kell őriznünk az emléküket, meg kell mutatnunk azok értékét, akik a múltban életüket áldozták, harcoltak a független, demokratikus Brazíliáért” – ecsetelte úgyszint júliusban az elnök.

 

Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, jól mutatja, hogy

 

Bolsonaroék idén júliusban félmillió brazil reált, átszámolva 36,1 millió forintot adtak egy dokumentumfilm elkészítésére, ami Bolsonaro 2018-as győzelmét dolgozza majd fel.

 

De augusztusban még ennek az összegnek is a háromszorosával támogatták meg a brazil focistáról, Neymarról készülő dokumentumfilm büdzséjét.

 

NYITÓKÉP: Flickr.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Siófok rendelt ötezer maszkot
az új rendelet betartatásához,
de akinek nincs, az akár sállal vagy kendővel is eltakarhatja majd a száját és az orrát.

Csecsemő is van a megbetegedettek között, lehetőleg ne cigivel és piával javítsunk a karanténhangulaton, készül az új eljárásrend is. Ez volt a keddi sajtótájékoztatón.

Az 59 éves beteg több krónikus betegséggel is küzdött. Emellett 492-re nőtt az igazoltan fertőzöttek száma itthon.

A bukovinai Szucsávában korábban egy kórházat is be kellett zárni: a romániai koronavírusosok negyede itteni.

Melyik magyar stadiont lehetne itthon a koronavírussal fertőzötteknek átalakítani? Szavazz a cikkben!

Néppárti EP-képviselő is aláírta az ezt szorgalmazó petíciót.

Január végén szatirikus cikkben képzeltük el, hogyan kezeli majd a hazai média és politika a koronavírus megjelenését. Mivel már benne vagyunk, nézzük meg, miben lett igazunk!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás