Fideszes EP-képviselő: A posztszovjet országokból sosem lesznek EU-tagok

Szerző: Illés Gergő
2019.12.09. 17:05

Győri Enikő úgy gondolja: többek között Ukrajnát, Grúziát és Moldovát Oroszország sosem engedné be az EU-ba, és különben is, ezen országok sosem lesznek nyugati mércével vett demokráciák.

Fideszes EP-képviselő: A posztszovjet országokból sosem lesznek EU-tagok

A Keleti Partnerség országai nyugat-európai mércével sosem lesznek demokráciák – erről, és a posztszovjet térség előtt álló kihívásokról beszélt hétfőn a Danube Institute budapesti konferenciáján Győri Enikő fideszes EP-képviselő.

Jó, hogy magyar biztos felel a Keleti Partnerségért

Az intézet „Partnerek Kelet-Európában: Útelágazások” címen hétfőn a Petőfi Irodalmi Múzeum épületében rendezte meg a konferenciát Ukrajna, Moldova és Grúzia Keleti Partnerség-beli kilátásaival kapcsolatban, melyben a két panelbeszélgetés között mondott rövid beszédet a korábbi külügyminisztériumi államtitkár és madridi nagykövet. A Keleti Partnerség ugyebár az EU-nak a posztszovjet térség európai integrációért felelős projektje, tagjai Ukrajnán, Moldován és Grúzián felül Azerbajdzsán, Örményország és Belarusz.

Győri szerint jó hír, hogy azzal, hogy Várhelyi Olivér lett a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos, a Keleti Partnerségért is a magyar biztos fog felelni – úgy vélte ugyanis, hogy

a magyarok és a V4-országok a közelebbi régióból érkeznek, osztoznak a történelmen a partnerség országaival,

míg „Nyugat-Európában az egész régió távolinak tűnik ahhoz, hogy azok az országok jobban megértsék, mi történik”. És bár a biztos jó elősegítője lehet az integrációnak, az azzal kapcsolatos kulcsdöntéseket ugyanakkor továbbra is a tagállamok fogják meghozni.

Nyugat-európai mércével nem demokráciák

„De mit tudunk tenni csupán szavak helyett?” – tette fel a kérdést a fideszes EP-képviselő, aki szerint elsősorban azt, hogy konkrét elképzeléseink vannak velük kapcsolattal, illetve „nem úgy kezeljük őket, mint a nyugat-balkáni EU-tagjelölteket”. Győri emlékeztetett: a három vizsgált országból Moldova az adott kormánytól függően közeledik vagy távolodik az EU-tól, illetve egyenlő távolságot tart Oroszország és az unió között, de a másik kettő – Grúzia és Ukrajna – nyíltan az uniós tagságra hajtanak.

„Szerintem ezek az ambíciók sosem teljesülnek majd, legalábbis nem a belátható jövőben”

– lőtte le az ukránok és grúzok álmodozását Győri, mivel szerinte földrajzi helyzetük – miszerint egy nagyon fontos, erős és támadó jellegű szomszédja van – meghatározza az ambícióikat. „Az elmúlt öt, de akár az elmúlt harminc év története azt mutatja, hogy ez a fontos szomszéd – vagy nevezhetjük így – korábbi tulajdonos, Oroszország ott van, és nem fogja ezeket az országokat hagyni elindulni a másik irányba” – fogalmazott Győri. Hozzátette: a közelmúlt tapasztalatai azt is megmutatták, hogy „ezek az országok nyugat-európai mércével nézve sosem lesznek demokráciák”.

„Állíthatunk eléjük feltételeket, segíthetjük őket, hogy közelebb kerüljenek hozzánk, de nem látom azt, hogy kifejlett, nyugat-európai sztenderdeknek megfelelő demokráciákká váljanak,

mint amilyeneknek mi – az európai intézmények és a tagállamok nagy többsége – szeretnénk őket látni” – tette hozzá a volt diplomata.

Más ugyanis a helyzet azon országok – például Magyarország – között, akiket a Szovjetunió elengedett, és azok között, akik viszont ténylegesen is a Szovjetunió tagjai voltak, utóbbiakat Oroszország nem fogja elengedni Győri szerint. Ráadásul mind Grúziának, Ukrajnának és Moldovának is vannak territoriális problémáik, ez pedig önmagában kizárja az EU-tagságot.

Nem volt bölcs válaszút elé állítani Ukrajnát, az eredmény a Krím megszállása lett

Az EP-képviselő hozzátette, nincs róla meggyőződve, hogy az EU viszont hat éve „bölcsen járt el” Ukrajnával kapcsolatban, mikor a Keleti Partnerség 2013-as vilniusi ülésén válaszút elé állították az országot, hogy vagy elindul az EU felé, vagy Oroszország felé orientálódik. Szerinte akkor az EU nem hagyta, hogy Ukrajna egyaránt jó viszonyt ápoljon, sőt, akár szabadkereskedelmi egyezményt kössön Oroszországgal úgy, hogy közben az EU-val is érvényben van egy szabadkereskedelmi megállapodása.

„Nem értettük meg ezen választás geopolitikai kontextusát, a következmény pedig a Krím megszállása volt” – vélekedett.

Persze Ukrajna mindettől függetlenül fontos partner, emelte ki Győri, de fontos a határon túli magyar kisebbségek védelme, az pedig „szomorú, hogy a NATO-tagok között kevés szimpátia mutatkozik ezzel kapcsolatban”. A helyzet megoldásához mit lehet tenni? A volt diplomata szerint „sokat kell velük beszélgetni és kereskedni”, be kell vezetni, vagy akár módosítani a már életben lévő szabadkereskedelmi egyezményeket, amennyiben azok korrekcióra szorulnak.

Ehhez viszont az EU-nak is érzékenyebbnek és empatikusabbnak kell lennie. Nem szabad leckéztetni ezeket az országokat, ehelyett egy „igazságosságon és tisztességességen alapuló kapcsolatot” kell velük létrehozni, amelyben nem várjuk tőlük, hogy száz százalékig olyanok legyenek, mint amilyeneket őket látni szeretnénk – összegzett az EP-képviselő.

A konferenciának az ukrán, grúz és moldovai helyzetről tartott panelbeszélgetéséről hamarosan részletesebb tudósítással is jelentkezünk.

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament (2019)

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek