+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. december 6. péntek, 18:28
A németek és a franciák nem támogatják különösebben a többi NATO-tagállam megvédését egy orosz támadás esetén, a britek és az USA viszont sokkal tettrekészebb egy új felmérés szerint.

Bár Magyarország nem szerepel a YouGov elemzőcég legújabb, a NATO-ról készített felmérésében, így is sokatmondó adat, hogy egyes országok állampolgárai hogy viszonyulnak elvi síkon ahhoz, ha megtámadnának egy NATO-tag országot. A felmérés alapján ugyanis nem teljesen egyértelmű, hogy a lakosság támogatná a beavatkozást abban az esetben, ha mondjuk Oroszország megtámadná valamiért Romániát, a német megkérdezetteknek például csak a 31 százaléka gondolta egyértelműen azt, hogy segíteni kéne, 30 százalék azt, hogy nincs teljesen meggyőződve a segítség szükségességéről, és 30 százalék azt, hogy egyáltalán nem kellene beavatkozni, és hasonlóan vannak ezzel a franciák is.

 

Érdekes, hogy a brit és amerikai megkérdezettek sokkal jobban ragaszkodnak a NATO egyik legvonzóbb tulajdonságának számító bajtársiassághoz: mindkét országban 40 százalék mondta, hogy segíteni kéne Romániát, a briteknél csak 24, az amerikaiaknál pedig csak 18 ellenezne kifejezetten bármilyen beavatkozást.

 

Azt azért fontos kiemelni, hogy a románokkal való viszony nem feltétlenül vetíthető az egész térségre, hiszen a felmérésben szerepel például Horvátország is: őket a németek 38 százaléka segíteni ki, a franciáknál pedig ez a szám 39 százalék, míg a britek 43 százaléka mondja, hogy támogatni kell őket akár katonákkal is.

 

A legkevésbé az északiakat érdeklik a NATO dolgai: Közép-Európában a svéd megkérdezettek (Svédország amúgy nem tagja a katonai szövetségnek) közül például Horvátországnak csak 25, Romániának pedig 19 százalék segítene.

 

Ennek fényében talán nem is meglepő, hogy bár Törökország is NATO-tag, rajtuk a megkérdezett országok lakói alig akarnának segíteni: a németek mindössze 14 százaléka menne oda, 61 százalékuk kifejezetten ellenezné, a franciáknál ugyanez a két szám 18-48 százalék. Itt külön

 

érdemes kiemelni Finnországot, akik a statisztika alapján úgy általában véve sem folynának bele a többi tagország ügyeibe, de Törökországnak csak az öt százaléjuk segítene, míg 69 százalékok mondott egyértelmű nemet. Nem meglepő, hogy Finnország sem tagja a NATO-nak.

 

A teljes felmérés ide kattintva érhető el olyan izgalmas adatokkal, mint hogy a megkérdezettek nagyjából egytől egyik az Iszlám Államot tartják a legveszélyesebb dolognak, őket követi Észak-Korea és Irán, az USA-tól viszont senki nem fél különösebben.

 

 

via Maszol | FOTÓ: Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A listára kerüléshez nem csak az kellett, hogy jó hely legyen az úticél, hanem az is, hogy ne kelljen túl sok pénzt költeni rá.

Bár az új stadionok kihasználtsága sokszor tragikus, nagyon úgy tűnik, tényleg nem tettek rosszat az érdeklődésnek.

Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük nem a szankcionálás a lényeg.

Egy jótékony célú árverésen ennyiért vette meg az elődje arcára formált tésztaszaggatót a főpolgármester. Ott voltunk.

A salgótarjáni Turcsány László lemondott, majd ezt visszavonta, de közölte: frakcióvezető semmiképp sem marad.

Olyasvalakit keresünk, aki tud szerkeszteni és újságot is írni, és ami legalább ennyire fontos: hogy az Azonnalit is jól ismeri.

75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.

A hét kérdése

Még mindig nem tudja túltenni magát az ország Győr egykori polgármesterének horvátországi nyaralásán, úgyhogy biztos nem csak a mi fantáziánkat mozgatja Borkai sorsa. Itt a hét kérdése!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án, hétfőn este a belvárosi Rába hotelben. Regisztráljatok!

Szakértők beszélik ki a helyzetet január 21-én Budapesten.

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás