Büntetnék Oroszországban azokat az újságírókat, akik rosszat mondanak a bíróságokról

Szerző: Illés Gergő
2019.12.05. 15:24

Egy kiszivárgott dokumentum szerint a média rossz színben tünteti fel az orosz igazságügyi rendszert, ez ellen pedig sürgősen cselekedni kell.

Büntetnék Oroszországban azokat az újságírókat, akik rosszat mondanak a bíróságokról

Orosz bírák fontolóra vették, hogy valamilyen formában

büntethetővé tennék azon újságírókat és szerkesztőségeket, amelyek „részrehajlóan tudósítanak” az orosz bírósági rendszerről

írja a Moscow Times a Vedomosztyi üzleti napilap információi alapján csütörtökön.

Védelmi mechanizmus a média ellen

Utóbbi lap megszerezte az orosz jogrendszer 2020-2030-as időszakra szóló információpolitikai vázlatdokumentumait. A kiszivárogtatott anyagban az áll, hogy büntetni kell a bírósági tevékenységről születő „negatív anyagok” publikálását. „Az igazságüggyel kapcsolatos botránykeltés – a bírói hatalommal kapcsolatos közvélemény manipulációja, autoritásának kisebbítése, válogatás nélküli és alaptalan kritikája, mely aláássa a közbizalmat az igazságügyi folyamatokban – különös sürgősséget követel meg” – fogalmaz a dokumentum a Vedomosztyi anyaga szerint.

Ezért a szöveg azt irányozza elő, hogy

„meg kell szüntetni a média egyes tagjai által elkövetett visszaéléseket”,

valamint arra is felhív, hogy „hatékony védelmi mechanizmust kell kialakítani” a bírói hatalom a médiában való lejáratása ellen. A dokumentum általános célja, hogy javítsa az orosz igazságszolgáltatásról kialakult külső képet, és növelje az afelé irányuló bizalmat azzal, hogy a médiában megjelenő szubjektív és részrehajló tudósításoknak elejét veszik.

Idegen ügynökök a médiában is

Kritikusok szerint viszont az intézkedés – amennyiben elfogadják – aláásná a véleménynyilvánítás szabadságát a bíróságokkal kapcsolatban Oroszországban. A Vedomosztyinak az ügyben nyilatkozott Leonyid Nyikitinszkij, az orosz elnök alá rendelt konzultatív szerv, a civil társadalomért és emberi jogokért felelős elnöki tanács tagja is, aki szerint az orosz bíróságokon jelenleg nincs igazság, így „nincs is olyan PR, ami ezt kijavíthatná”.

Az orosz újságírószövetség elnöke, Vlagyimir Szolovjov szerint is összességében az intézkedés „intézményi cenzúrát akar bevezetni”, ugyanakkor a cenzúrát az alkotmány tiltja. „Néha még a bírókat is emlékeztetni kell erre” – írta a szövetség honlapján megjelent állásfoglalásban.

A fenn említett dokumentum csupán pár nappal azután szivárgott ki, hogy Vlagyimir Putyin elnök aláírt volna egy olyan törvénymódosítást, amely

„idegen ügynököknek” bélyegezhet meg egyes újságírókat vagy bloggereket, amennyiben azok külföldről kapnak pénzt,

és szintén külföldi ügynök által terjesztett információt osztanak tovább. Így ha például valaki a közösségi médiában megoszt egy külföldi ügynök által írt cikket, akkor ő ebben az esetben csak akkor válhat szintén külföldi ügynökként, ha ő maga is pénzt kap külföldről.

Akit ilyen módon idegen ügynökké bélyegeznek meg, annak anyagaiban, és közösségimédia-tevékenységeiben önként fel kell tüntetnie, hogy az információt külföldi ügynök terjeszti. Ezen felül az „ügynököknek” jogi személyeket kell létrehozniuk, akikkel az orosz Igazságügyi Minisztérium kapcsolatba tud lépni.

BORÍTÓKÉP: Andrej Scsukin orosz újságíró tárgyalása 2019. márciusában / Ivan Abaturov

 
Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek