+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2019. december 3. kedd, 09:02
Legutóbb nagy port kavart a gyerekek kompetenciáját mérni hívatott, 2015-ös PISA-teszt, miután a magyar diákok eredménye csúnyán visszazuhant. De vajon milyenek lettek a legfrissebb, 2018-as eredmények? Megszereztük őket! Mutatunk pár beszédes számot arról is, mennyire tudnak értően olvasni és számolni a gyerekek a többi közép-európai országban, vagy épp különböző társadalmi csoportokban.

Bár minimálisan javult a magyar diákok teljesítménye a 2018-as PISA-teszten, továbbra is minden területen az OECD-átlag alatti maradt – ez derül ki az Azonnali által megismert részletes eredményekből. A PISA-teszt (angol nevén a Programme for International Student Assessment) a 15 éves diákok kompetenciáját méri a szövegértés, a matematika és a természettudományok terén attól függetlenül, hogy hányadik évfolyamra járnak. A teszt lényege, hogy nem a tárgyi tudásra kíváncsi, hanem arra, hogy az iskolában tanultakat tudják-e alkalmazni a gyerekek számukra ismeretlen helyzetekben, legfőképp pedig a való életben.

 

Mi ez az egész PISA-dolog, és miért érdekes?

 

A tesztet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD alkotta meg, ám a PISA-tesztben nem csak az OECD-tagországok diákjainak teljesítményét vizsgálják. Érdekesség, hogy a felmérés minden évben különösen nagy hangsúlyt fordít valamelyik területre a három közül, ez 2015-ben például a természettudomány volt, tavaly pedig az olvasás.

 

Ami Magyarországot illeti, hazánk OECD-tag, és már a legelső, 2000-es PISA-felmérésen is részt vett, ami akkor még csak és kizárólag az olvasási készséget mérte. A PISA-teszt adatait egyébként háromévente veszik fel, legutóbb ez 2018 tavaszán történt hazánkban, az eredményeket pedig – miután nyilvánvalóan hatalmas munka az adatokat feldolgozni – rá egy évre szokták nyilvánosságra hozni.

 

Ugyan tény, hogy nem a PISA az egyetlen, kompetenciákat vizsgáló felmérés, de kétségkívül az egyik legelismertebb, és eredményeit komoly visszajelzésként szokták tekinteni az országok az oktatási rendszerükre nézve.

 

A legutóbbi, 2015-ös PISA-teszt nyilvánosságra hozása után, amelyen szövegértésből és természettudományokból igen rosszul szerepeltek a magyar diákok, Orbán Viktor miniszterelnök például jelentést kért az akkor oktatásért is felelős Emmi-minisztertől, Balog Zoltántól emiatt.

 

Kiknek sikerült a legjobban?

 

A PISA-teszten mint egy hatszázezer 15 éves vett részt összesen 79 országból, amelyek közül 36 tagja az OECD-nek. Magyarországról például több mint 5100 diák töltötte ki a PISA-tesztet. A résztvevő fiataloknak egészen pontosan legalább 15 évesnek és három hónaposnak kellett lenniük a teszt felvételekor, és legfeljebb 16 évesek és két hónaposak lehettek. A PISA-tesztben egyébként elméletileg nincsen maximálisan elérhető pontszám, az összes résztvevő eredményéhez viszonyítva alakítják ki a pontszámokat úgy, hogy az átlaguk 500 pont körülire jöjjön ki.

 

Ha nem csak az OECD-országok teljesítményét vesszük alapul, akkor a legjobban Kína négy tartományi jogú területe szerepelt,

 

amelyek részt vettek a felmérésben: Peking, Sanghaj, és az utóbbi város szomszédságában fekvő Csiangszu és Csöcsiang. Az itteni diákok összesített átlagpontszáma szövegértésből 555, matematikából 591, míg természettudományból 590 pont volt. Kínát Szingapúr és Makaó követi a dobogón.

 

Ezzel szemben viszont az OECD-tagországok átlagpontszámai csak az alábbiak voltak: 487, 489, 489. Közülük a legjobb eredményeket az észt, a kanadai és a finn tanulók érték el, de például még az élbolyban végzett Írország, Korea, Lengyelország, Svédország, vagy Új-Zéland is.

 

Na de mi volt a magyar diákokkal?

 

Általánosságban elmondható, hogy a magyar diákok – akik közül a résztvevők nagy része a 9. évfolyamba járt – mindhárom főbb területen valamivel jobban szerepeltek, mint 2015-ben, ám ettől függetlenül még mindig az OECD-tagországok átlaga alatt végeztünk, holott utóbbi ha lassan is, de romló tendenciát mutatott az elmúlt években.

 

Ráadásul a 2018-as javulás sem az olvasás, sem a matek, sem pedig a természettudományok esetén nem minősül jelentősnek statisztikai értelemben.

 

 

 

A MATEK ÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNY PONTSZÁMAI TELJESEN MEGEGYEZNEK: 481 PONTOSAK, A SZÖVEGÉRTÉSBEN 476 PONTOT ÉRTEK EL A MAGYAR DIÁKOK. ADATOK FORRÁSA: PISA-TESZT 2018 / OECD

 

Az összes hazai diák résztvevő 15,5 százaléka azon gyerekek közé tartozott, akik mindhárom területen a leggyengébb eredményt érték el, ez valamivel magasabb az OECD-átlagnál (13,4 százalék).

 

Szövegértés: némileg javult, de volt már jobb is

 

Ami a szövegértési készséget illeti, az OECD azt érti alatta, hogy a diákok mennyire képesek érteni, használni, értékelni egy-egy szöveget, vagy például mennyire tudnak rá reflektálni céljaik elérése, illetve éppen tudásuk fejlesztése érdekében, vagy azért, hogy részt vegyenek a társadalom életében. Fontos, hogy a PISA-teszt már reagál arra, hogy míg korábban papíralapon olvastak a diákok, ma ez a digitalizációval már teljesen megváltozott, ráadásul az interneten fellelhető hamis információk miatt a kritikai gondolkodás is elengedhetetlenné vált, mint ahogy az is, hogy az emberek meg tudják különböztetni a tényeket a véleményektől.

 

ÍME, EGY OLVASÁSÉRTÉSI PÉLDAFELADAT A 2018-AS PISA-TESZTBŐL. FORRÁS: OECD

 

Ami a magyar szövegértési eredményeket illeti, míg a tanulók 2015-ben mindössze 470 pontot értek el átlagosan, 2018-ban már 476-ot, miközben tavaly az OECD országok átlaga 487 pont volt. 

 

Bár örvendetes a magyar diákok szövegértési készségének minimális javulása, még mindig nem éri el a 2000-res – vagyis a legelső PISA-teszt – szövegértési eredmény átlagát, ami akkor 480 pont volt a hazai diákok között. Annak tükrében pedig főleg van még tennivaló, hogy 2009-ben a magyar kamaszok egyszer már 494 pontot értek el, amivel bizonyították: akár statisztikailag jelentős javulás is lehetséges volt a három évvel az előtti eredményekhez képest (482 pont).

 

Az OECD a magyar diákok szövegértése kapcsán megjegyzi: a leggyengébben teljesítő diákok aránya közel nyolc százalékkal nőtt 2018-ra 2009-hez képest. A leggyengébbek közé azokat sorolták, akik kevesebb, mint 407 pontot értek el. 

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti: a tavalyi évre már a diákok 25,3 százaléka tartozott a leggyengébben teljesítők közé, míg kilenc éve ez csak 17,6 százalék volt.

 

A matek gyakorlatilag stagnál


A matematikai tudást a PISA-tesztben úgy tekintik: a diákok képessége arra, hogy matematikai kérdéseket fogalmazzanak meg, alkalmazzák matematikai tudásukat, és értelmezzék a matematikát a különféle helyzetekben. Hozzátartozik még például a matematikai érvelés és a matematikai fogalmak, eljárások, tények és eszközök használata a jelenségek leírására, magyarázatára és előrejelzésére.

 

Ennél a szekciónál a magyar tanulók 481 pontot értek el 2018-ban, míg a korábbi két méréskor egyaránt csak 477 pontot.

 

Nagyobb teljesítményromlás korábban 2009-ről 2012-re következett be, akkor csökkent 490-ről 477 pontra a hazai átlagpontszám. Egyébként a magyar diákok 25,6 százaléka tartozik a legrosszabbul teljesítők közé, vagyis azokhoz, akik kevesebb, mint 420 pontot értek el. Ez 2012-ben és 2015-ben is 28 százalék körül volt.

 

Természettudományok: enyhe a javulás, több a nagyon gyenge teljesítmény

 

A természettudományokban jártas tanuló a PISA szerint képes tudományos kérdésekkel és elképzelésekkel foglalkozni, és többek között tud a jelenségekre tudományos magyarázatokat adni, vizsgálatokat  értékelni, vagy például adatokat értelmezni.

 

A természettudományokban Magyarország 2006 és 2009 tájékán még 500 pont feletti átlagot hozott, ám az igazi bezuhanást a 2015-ös PISA-eredmény hozta, ahol a korábbi 494 ponthoz képest már csak 477-et szereztünk. Ehhez képest az idén megszerzett 481 pontos átlag sem jelent valódi áttörést. 

 

Sajnos a legrosszabul teljesítő diákok aránya a természettudomány területén jelentősen nőtt az évek alatt: míg 2009-ben 14 százalék volt, 2015-ben 26 százalékra emelkedett, de még 2018-ban is 24 százalék.

 

Vagyis a gyerekek közel negyede nem tudott magasabb pontszámot elérni, mint 409.

 

Mi újság a szomszédokkal?

 

A V4 országok közül Lengyelország és Csehország minden területen messze jobb eredményt tudott hozni hazánknál, valamint a szomszédos országok közül Szlovénia és Ausztria is. A lengyel tanulók például mindhárom területen 510 pont feletti (!) átlagot teljesítettek, a csehek 490 felettieket, a szlovénok 490, illetve 500 felettieket, míg az osztrák is 480-490 felettieket produkáltak.

 

 

 

ADATOK FORRÁSA: PISA-TESZT 2018 / OECD

 

Ami a horvátokat illeti, összességében az olvasást leszámítva (három ponttal többet értek el) gyengébben szerepeltek nálunk a többi területen, míg a szlovákoknál a matek sikerült jobban öt ponttal, de a szövegértés és természettudomány rosszabb lett. A leggyengébben szereplő környező országok a következők lettek: Ukrajna, Szerbia és Románia. Ez azt jelenti, az ukránoknak már csak 450 és 460 feletti átlagaik voltak, a szerbeknek 430-440 felettiek, míg a románoknak már csak 420 és 430 közöttiek.

 

Óriási eltérés a különböző hátterű gyerekek eredményében

 

Az OECD egyébként még számtalan más kérdést is vizsgált a három főbb tárgy mellett: például azt, mekkora a különbség a hátrányos helyzetű, illetve a legjobb hátterű tanulók között, vagy hogy éri-e őket iskolai bántalmazás. Íme még néhány megállapítás a magyar tanulókról a teljesség igénye nélkül:

 

+ A jó gazdasági, szociális és kulturális háttérrel rendelkező diákok átlagosan 113 ponttal (!) érnek el többet szövegértésben, mint a hátrányos helyzetűek, miközben az OECD-tagországoknál az átlagos eltérés 89 pont. Igaz, hasonlóan magas a különbség a német diákoknál, míg Izrael és Luxemburg esetén még magasabb, 120 pont feletti a különbség. Ugyanakkor a szlovén tanulók esetén csak 80 pontos különbség van. 

 

Egyébként a szocioökonómiai háttér húsz százalékban magyarázza azt is, milyen eredményt érnek el a magyar gyerekek matematikában (az OECD-átlag 13,8 százalék)

 

A PISA-teszt az olvasási feladatok kitöltetésekor azt is vizsgálta, mennyire koncentrálódnak ugyanazokban az iskolákban a hátrányos helyzetű diákok, míg más intézményekben a jó hátterű tanulók. Ha az ezt mérő izolációs index a 0-hoz közelített, akkor gyakorlatilag nem volt szegregáció, ha az egyhez, akkor pedig volt. Magyarország itt a 0,8-as értéket közelítette, aminél csak Bulgáriában és Peruban volt magasabb ez a szám: 0,82. Mindezt úgy, hogy közben az OECD-átlag 0,67 volt. Bőven ezen átlag fölött szerepeltek a csehek, a szlovákok és a románok is például.
 

A magyar hátrányos helyzetű gyerekek kevesebb, mint 19 százaléka számít arra, hogy elvégzi majd az egyetemet, ez a legjobb helyzetben lévő diákoknál közel 83 százalék.


Magyarországon a tanulók 2,6 százaléka bevándorló hátterű, közülük

 

a második generációs bevándorló gyerekek átlagosan 510 pontot értek el a szövegértésben (míg az összes gyermek átlaga 476 volt).

 

A lányok átlagosan 26 ponttal értek el többet a fiúknál szövegértésben, de a fiúk a mateknál 9, míg a természettudományoknál 6 ponttal teljesítenek többet.

 

+  A diákok 23 százalékát legalább havonta egyszer zaklatják (bullying) valamilyen formában az iskolában.

 

A magyar tanulók 68 százaléka elégedett az életével.

 

Orbán vagy Gyurcsány örülhetne-e jobban a picike javulásnak?

 

Szögezzük le az elején: annak, ha a magyar diákok egy kicsit is jobban teljesítenek, természetesen mindenki egyformán örülhet. Amikor a 2015-ös PISA-eredmények ismertté váltak, és jelentős romlást mutattak, akkor az ellenzék a Fidesz oktatáspolitikáját hibáztatta, mondván: bizonytalanná tették a rendszert, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felállításával pénzt vontak ki az oktatásból, míg az új Alaptantervet azért kritizálták, mert a kompetenciafejlesztésről az ismeretek oktatására fektették a hangsúlyt, továbbá bevezették a mindennapos testnevelést, illetve hit- és erkölcstan oktatását, ami miatt a gyerekek óraszáma, így leterheltsége is nőtt.

 

A kormány viszont akkor azzal védekezett: többfajta mérés is létezik, például a hazai fejlesztésű, nemzetközileg is elismert Országos Kompetenciamérés, amely egyáltalán nem mutatott olyan tragikus képet, mint a négy évvel ezelőtti PISA-teszt. Arra is felhívták a figyelmet, az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felmérésekben mutatkoznak majd meg.

 

Azért a 2013-as évet jelölte meg a kormány, mert felmenő rendszerben onnantól vezették be az új Nemzeti alaptantervet az első, az ötödik, illetve a kilencedik évfolyamokon. Vagyis azokra a gyerekekre, akik tavaly 15 évesek voltak, és például 2009-ben kezdtek iskolába járni, még nem vonatkozhatott a 2013 szeptemberétől bevezetett új Nemzeti alaptanterv az általános iskola első éveiben, később, ötödik évfolyamtól viszont már igen.

 

Tehát ezek a gyerekek mind a szocialista, mind pedig a fideszes kormány alakította oktatási politikából kaptak ízelítőt, igaz, utóbbiból többet.

 

Összeségében jó hír, hogy 2009 óta először állt meg a tanulók eredményeinek romlása, de annak már kevésbé lehet örülni, hogy még mindig nem segít eleget az iskoalrendszer a hátrányos helyzetű diákoknak.

 

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás