+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 29. péntek, 19:50
Madrid belvárosában a szárazabb időjárás ellenére is húsz százalékkal visszaesett a levegő nitrogén-dioxid-koncentrációja.

Egy éve hozták létre Madridban Spanyolország első alacsony emissziós zónáját, ezen periódus alatt pedig

 

összességében húsz százalékkal esett vissza a spanyol főváros központjában a nitrogén-dioxid koncentrációja

 

az elmúlt kilenc év átlagához képest – írja az El País spanyol napilap pénteken.

 

Az új évezredben egyre inkább elterjedtek az európai nagyvárosokban az autómentes övezetek, London 2003-ban, Berlin 2008-ban hozott létre olyan övezeteket, ahol valamilyen formában korlátozzák a gépjárművek behajtását. Ezekre nemcsak a kialakuló forgalmi dugók és az aggasztó méreteket öltő légszennyezettség, de a városok élhetőségének javítása miatt is szükség volt.

 

Nem csoda, hogy Madrid is szerette volna követni a többi nagyvárosok példáját: az akkori baloldali városvezetés 2018 végén vezette be a Madrid Central névre hallgató rendszert, melynek keretében az öt négyzetkilométeres városközponti területre csak a tömegközlekedési eszközök, az áruszállítók és a helyi lakosok hajthattak be, no meg a B és C jelzéssel ellátott, kifejezetten környezetkímélő járművek.

 

Régebbi, jelzés nélküli járművek – hacsak azok nem az ott élőkhöz tartoznak – nem mehetnek be a központba, ha tulajdonosaik nem akarnak bírságokat begyűjteni ezért. Ez is eredményezte azt, hogy a Környezetvédők Akcióban nevű civil szervezet jelentése szerint

 

a 24 madridi légszennyezettséget mérő állomásból 21-ben csökkent a nitrogén-dioxid koncentrációja a levegőben az elmúlt kilenc év átlagához képest.

 

Azt sem lehet mondani, hogy a levegőminőség csupán az időjárásbeli változások, például egy csapadékosabb év miatt javult volna: az idei volt a harmadik legszárazabb év Madridban 2010 óta, ennek ellenére tudott jelentősen visszaesni a nitrogén-dioxid koncentrációja.

 

A Plaza del Carmen nevű, Madrid központjában elhelyezkedő téren 2010 óta átlagosan köbméterenként 45 mikrogramm nitrogén-dioxid volt a levegőben, ez magasabb, mint az EU által egészségügyi határértékként megállapított 40 mikrogramm. Az idei év eddigi tizenegy hónapjának átlaga viszont már csak 36 mikrogramm, ez pedig 20 százalékos csökkenést jelent. Annak ellenére, hogy nem esnek a Madrid Central intézkedéseinek hatása alá, más mérőállomásokon is javult a helyzet, noha nem olyan drasztikusan, mint a városközpontban.

 

Bár a madridi példa ragadós, és a jövő évtől Barcelona is behajtási zónát vezet be, az intézkedéseknek bőven vannak ellenzői is, rögtön ott van például a főváros új, jobboldali polgármestere. Idén május végén választást tartottak Madridban, ahol a jobboldal szerzett többséget a képviselőtestületben, így a Néppárt színeiben José Luis Martínez-Almeida válhatott az új városvezetővé.

 

Ő egyik első intézkedéseként rögtön

 

felfüggesztette a belvárosba engedély nélkül behajtó autósok bírságolását, ennek az lett az eredménye, hogy meg is ugrott a légszennyezettség.

 

A polgármesteri döntésnek négy nappal később egy madridi bíróság vetett véget, amely jogellenesnek találta az új intézkedést, így továbbra is bírságolhatók a központi területre engedély nélkül behajtók. Persze nemcsak a jobboldali politikusok, de a helyi lakosok közül is sokakat magára haragíthatott az előző városvezetés: márciusban kezdték megbírságolni az autósokat illetéktelen behajtás miatt, júniusra pedig már majdnem 80 ezer bírságot osztottak ki.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás