+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 29. péntek, 19:50
Madrid belvárosában a szárazabb időjárás ellenére is húsz százalékkal visszaesett a levegő nitrogén-dioxid-koncentrációja.

Egy éve hozták létre Madridban Spanyolország első alacsony emissziós zónáját, ezen periódus alatt pedig

 

összességében húsz százalékkal esett vissza a spanyol főváros központjában a nitrogén-dioxid koncentrációja

 

az elmúlt kilenc év átlagához képest – írja az El País spanyol napilap pénteken.

 

Az új évezredben egyre inkább elterjedtek az európai nagyvárosokban az autómentes övezetek, London 2003-ban, Berlin 2008-ban hozott létre olyan övezeteket, ahol valamilyen formában korlátozzák a gépjárművek behajtását. Ezekre nemcsak a kialakuló forgalmi dugók és az aggasztó méreteket öltő légszennyezettség, de a városok élhetőségének javítása miatt is szükség volt.

 

Nem csoda, hogy Madrid is szerette volna követni a többi nagyvárosok példáját: az akkori baloldali városvezetés 2018 végén vezette be a Madrid Central névre hallgató rendszert, melynek keretében az öt négyzetkilométeres városközponti területre csak a tömegközlekedési eszközök, az áruszállítók és a helyi lakosok hajthattak be, no meg a B és C jelzéssel ellátott, kifejezetten környezetkímélő járművek.

 

Régebbi, jelzés nélküli járművek – hacsak azok nem az ott élőkhöz tartoznak – nem mehetnek be a központba, ha tulajdonosaik nem akarnak bírságokat begyűjteni ezért. Ez is eredményezte azt, hogy a Környezetvédők Akcióban nevű civil szervezet jelentése szerint

 

a 24 madridi légszennyezettséget mérő állomásból 21-ben csökkent a nitrogén-dioxid koncentrációja a levegőben az elmúlt kilenc év átlagához képest.

 

Azt sem lehet mondani, hogy a levegőminőség csupán az időjárásbeli változások, például egy csapadékosabb év miatt javult volna: az idei volt a harmadik legszárazabb év Madridban 2010 óta, ennek ellenére tudott jelentősen visszaesni a nitrogén-dioxid koncentrációja.

 

A Plaza del Carmen nevű, Madrid központjában elhelyezkedő téren 2010 óta átlagosan köbméterenként 45 mikrogramm nitrogén-dioxid volt a levegőben, ez magasabb, mint az EU által egészségügyi határértékként megállapított 40 mikrogramm. Az idei év eddigi tizenegy hónapjának átlaga viszont már csak 36 mikrogramm, ez pedig 20 százalékos csökkenést jelent. Annak ellenére, hogy nem esnek a Madrid Central intézkedéseinek hatása alá, más mérőállomásokon is javult a helyzet, noha nem olyan drasztikusan, mint a városközpontban.

 

Bár a madridi példa ragadós, és a jövő évtől Barcelona is behajtási zónát vezet be, az intézkedéseknek bőven vannak ellenzői is, rögtön ott van például a főváros új, jobboldali polgármestere. Idén május végén választást tartottak Madridban, ahol a jobboldal szerzett többséget a képviselőtestületben, így a Néppárt színeiben José Luis Martínez-Almeida válhatott az új városvezetővé.

 

Ő egyik első intézkedéseként rögtön

 

felfüggesztette a belvárosba engedély nélkül behajtó autósok bírságolását, ennek az lett az eredménye, hogy meg is ugrott a légszennyezettség.

 

A polgármesteri döntésnek négy nappal később egy madridi bíróság vetett véget, amely jogellenesnek találta az új intézkedést, így továbbra is bírságolhatók a központi területre engedély nélkül behajtók. Persze nemcsak a jobboldali politikusok, de a helyi lakosok közül is sokakat magára haragíthatott az előző városvezetés: márciusban kezdték megbírságolni az autósokat illetéktelen behajtás miatt, júniusra pedig már majdnem 80 ezer bírságot osztottak ki.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Lukasenka elnök bármit megtesz majd azért, hogy a hatodik ciklusát is megkezdhesse. De érdeke-e a Kremlnek a rezsimváltás a szomszédban? És miért nem fogja Oroszország bekebelezni?

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden hétvégén elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás