+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 29. péntek, 19:50
Madrid belvárosában a szárazabb időjárás ellenére is húsz százalékkal visszaesett a levegő nitrogén-dioxid-koncentrációja.

Egy éve hozták létre Madridban Spanyolország első alacsony emissziós zónáját, ezen periódus alatt pedig

 

összességében húsz százalékkal esett vissza a spanyol főváros központjában a nitrogén-dioxid koncentrációja

 

az elmúlt kilenc év átlagához képest – írja az El País spanyol napilap pénteken.

 

Az új évezredben egyre inkább elterjedtek az európai nagyvárosokban az autómentes övezetek, London 2003-ban, Berlin 2008-ban hozott létre olyan övezeteket, ahol valamilyen formában korlátozzák a gépjárművek behajtását. Ezekre nemcsak a kialakuló forgalmi dugók és az aggasztó méreteket öltő légszennyezettség, de a városok élhetőségének javítása miatt is szükség volt.

 

Nem csoda, hogy Madrid is szerette volna követni a többi nagyvárosok példáját: az akkori baloldali városvezetés 2018 végén vezette be a Madrid Central névre hallgató rendszert, melynek keretében az öt négyzetkilométeres városközponti területre csak a tömegközlekedési eszközök, az áruszállítók és a helyi lakosok hajthattak be, no meg a B és C jelzéssel ellátott, kifejezetten környezetkímélő járművek.

 

Régebbi, jelzés nélküli járművek – hacsak azok nem az ott élőkhöz tartoznak – nem mehetnek be a központba, ha tulajdonosaik nem akarnak bírságokat begyűjteni ezért. Ez is eredményezte azt, hogy a Környezetvédők Akcióban nevű civil szervezet jelentése szerint

 

a 24 madridi légszennyezettséget mérő állomásból 21-ben csökkent a nitrogén-dioxid koncentrációja a levegőben az elmúlt kilenc év átlagához képest.

 

Azt sem lehet mondani, hogy a levegőminőség csupán az időjárásbeli változások, például egy csapadékosabb év miatt javult volna: az idei volt a harmadik legszárazabb év Madridban 2010 óta, ennek ellenére tudott jelentősen visszaesni a nitrogén-dioxid koncentrációja.

 

A Plaza del Carmen nevű, Madrid központjában elhelyezkedő téren 2010 óta átlagosan köbméterenként 45 mikrogramm nitrogén-dioxid volt a levegőben, ez magasabb, mint az EU által egészségügyi határértékként megállapított 40 mikrogramm. Az idei év eddigi tizenegy hónapjának átlaga viszont már csak 36 mikrogramm, ez pedig 20 százalékos csökkenést jelent. Annak ellenére, hogy nem esnek a Madrid Central intézkedéseinek hatása alá, más mérőállomásokon is javult a helyzet, noha nem olyan drasztikusan, mint a városközpontban.

 

Bár a madridi példa ragadós, és a jövő évtől Barcelona is behajtási zónát vezet be, az intézkedéseknek bőven vannak ellenzői is, rögtön ott van például a főváros új, jobboldali polgármestere. Idén május végén választást tartottak Madridban, ahol a jobboldal szerzett többséget a képviselőtestületben, így a Néppárt színeiben José Luis Martínez-Almeida válhatott az új városvezetővé.

 

Ő egyik első intézkedéseként rögtön

 

felfüggesztette a belvárosba engedély nélkül behajtó autósok bírságolását, ennek az lett az eredménye, hogy meg is ugrott a légszennyezettség.

 

A polgármesteri döntésnek négy nappal később egy madridi bíróság vetett véget, amely jogellenesnek találta az új intézkedést, így továbbra is bírságolhatók a központi területre engedély nélkül behajtók. Persze nemcsak a jobboldali politikusok, de a helyi lakosok közül is sokakat magára haragíthatott az előző városvezetés: márciusban kezdték megbírságolni az autósokat illetéktelen behajtás miatt, júniusra pedig már majdnem 80 ezer bírságot osztottak ki.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

A magyar származású üzletember davosi beszédében azt állította, a Facebook azon dolgozik, hogy idén újraválasszák Donald Trumpot.

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

A hétvégi olasz tartományi választások majd megmutatják: újjáépülés, vagy végleges leépülés következik-e.

Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában Kazahsztánhoz hasonlítunk.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás