+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 29. péntek, 19:50
Madrid belvárosában a szárazabb időjárás ellenére is húsz százalékkal visszaesett a levegő nitrogén-dioxid-koncentrációja.

Egy éve hozták létre Madridban Spanyolország első alacsony emissziós zónáját, ezen periódus alatt pedig

 

összességében húsz százalékkal esett vissza a spanyol főváros központjában a nitrogén-dioxid koncentrációja

 

az elmúlt kilenc év átlagához képest – írja az El País spanyol napilap pénteken.

 

Az új évezredben egyre inkább elterjedtek az európai nagyvárosokban az autómentes övezetek, London 2003-ban, Berlin 2008-ban hozott létre olyan övezeteket, ahol valamilyen formában korlátozzák a gépjárművek behajtását. Ezekre nemcsak a kialakuló forgalmi dugók és az aggasztó méreteket öltő légszennyezettség, de a városok élhetőségének javítása miatt is szükség volt.

 

Nem csoda, hogy Madrid is szerette volna követni a többi nagyvárosok példáját: az akkori baloldali városvezetés 2018 végén vezette be a Madrid Central névre hallgató rendszert, melynek keretében az öt négyzetkilométeres városközponti területre csak a tömegközlekedési eszközök, az áruszállítók és a helyi lakosok hajthattak be, no meg a B és C jelzéssel ellátott, kifejezetten környezetkímélő járművek.

 

Régebbi, jelzés nélküli járművek – hacsak azok nem az ott élőkhöz tartoznak – nem mehetnek be a központba, ha tulajdonosaik nem akarnak bírságokat begyűjteni ezért. Ez is eredményezte azt, hogy a Környezetvédők Akcióban nevű civil szervezet jelentése szerint

 

a 24 madridi légszennyezettséget mérő állomásból 21-ben csökkent a nitrogén-dioxid koncentrációja a levegőben az elmúlt kilenc év átlagához képest.

 

Azt sem lehet mondani, hogy a levegőminőség csupán az időjárásbeli változások, például egy csapadékosabb év miatt javult volna: az idei volt a harmadik legszárazabb év Madridban 2010 óta, ennek ellenére tudott jelentősen visszaesni a nitrogén-dioxid koncentrációja.

 

A Plaza del Carmen nevű, Madrid központjában elhelyezkedő téren 2010 óta átlagosan köbméterenként 45 mikrogramm nitrogén-dioxid volt a levegőben, ez magasabb, mint az EU által egészségügyi határértékként megállapított 40 mikrogramm. Az idei év eddigi tizenegy hónapjának átlaga viszont már csak 36 mikrogramm, ez pedig 20 százalékos csökkenést jelent. Annak ellenére, hogy nem esnek a Madrid Central intézkedéseinek hatása alá, más mérőállomásokon is javult a helyzet, noha nem olyan drasztikusan, mint a városközpontban.

 

Bár a madridi példa ragadós, és a jövő évtől Barcelona is behajtási zónát vezet be, az intézkedéseknek bőven vannak ellenzői is, rögtön ott van például a főváros új, jobboldali polgármestere. Idén május végén választást tartottak Madridban, ahol a jobboldal szerzett többséget a képviselőtestületben, így a Néppárt színeiben José Luis Martínez-Almeida válhatott az új városvezetővé.

 

Ő egyik első intézkedéseként rögtön

 

felfüggesztette a belvárosba engedély nélkül behajtó autósok bírságolását, ennek az lett az eredménye, hogy meg is ugrott a légszennyezettség.

 

A polgármesteri döntésnek négy nappal később egy madridi bíróság vetett véget, amely jogellenesnek találta az új intézkedést, így továbbra is bírságolhatók a központi területre engedély nélkül behajtók. Persze nemcsak a jobboldali politikusok, de a helyi lakosok közül is sokakat magára haragíthatott az előző városvezetés: márciusban kezdték megbírságolni az autósokat illetéktelen behajtás miatt, júniusra pedig már majdnem 80 ezer bírságot osztottak ki.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás