+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Schiffer András
2019. november 28. csütörtök, 17:25
Hanem azok, akik lenyúlták a közvagyont és a kommunista állambiztonsági kapcsolatrendszerük által építették ki a politikai befolyásukat.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A rendszerváltó elit három nagy adósságot halmozott fel.

 

Nem államosította a pártállami utódszervezetek vagyonát.

 

Nem alkotott lusztrációs törvényt, amivel a közéletből és az állami vagyon környékéről egyaránt kitilthatta volna az egykori állampárt vezetőit és a kommunista állambiztonság tisztjeit.

 

Nem gondoskodott az aktanyilvánosságról, tehát nem tárta fel a kommunista állambiztonsági múltat.

 

Jómagam 2010 után tizenvalahányszor nyújtottam be törvényjavaslatot az aktanyilvánosságról (utóbbi alkalmakkal lusztrációs fejezettel kibővítve). Saját frakciótársaimon kívül még az akkoriban jobbikos Novák Előd verte az asztalt az ügyben. Ma már egyikünk sem parlamenti képviselő. A Varga Judit-affér kapcsán szeretném megvilágítani, miért tartottam fontosnak negyedszázaddal a rendszerváltás után napirenden tartani az aktanyilvánosság (és a lusztráció) kérdését.

 

Nem az az igazi kérdés ugyanis, hogy egy fiatal – nem Budapest V. kerületi, nem balatonszéplaki – miskolci szállodaigazgató mit tett, vagy nem tett SZT-tisztként,

 

és főleg nem az, hogy mondjuk egy előfelvett sorkatonáról milyen kartont fektetett fel a katonai elhárítás.

 

Ha lenne aktanyilvánosság, napfényre kerülne az a kapcsolati háló, amelyet a kommunista állambiztonság (nem vidéki szállodaigazgatók, nem sorkatonák) szőtt, és amely rátelepedett az új magyar demokráciára és a magyar újkapitalizmusra.

 

Amíg nincsen aktanyilvánosság,

 

az egykori vagyon- és hatalomátmentők tovább folytathatják immáron három évtizedes kisded játékukat arról, hogy ‘89 előtt valójában mindenki egyformán kommunista volt, ergo nincs itt semmi látnivaló.

 

Ha viszont nyilvános lenne a kommunista állambiztonsági múlt, minden, ép erkölcsi érzékkel rendelkező magyar polgár különbséget tehetne ügynök és ügynök, SZT-tiszt és SZT-tiszt, pártvezető és pártvezető tettei, felelőssége között.

 

Amíg nincsen aktanyilvánosság, a posztkommunista utóvédek szabadon vádolhatják aktuális „házi” ellenfeleiket azzal, hogy az aktuális ellenség beépített ügynökei, jóllehet a riválisokhoz való beépülés, bomlasztás, alávándorlás tudásmonopóliuma 1945 óta a kommunistáknál és utódaiknál van.

 

Ha lenne aktanyilvánosság, pontosan nyomon követhetnénk, hogyan épült be a régi rendszer állambiztonsági szolgálata a rendszerváltás médianyilvánosságába, a rendszerváltó pártokba, a privatizáló gazdasági elitbe, a kormányzati struktúrába.

 

Ha lenne aktanyilvánosság, pontosan tudhatnánk, kik nyúlták le a közvagyont, kik építették ki politikai befolyásukat a kommunista állambiztonsági kapcsolatrendszerüknek köszönhetően.

 

Varga Judit igazságügy-miniszter és családja biztosan nem tartozik közéjük. Azért, hogy mégis az ő személyére fröccsent most a sár, ma már éppen saját pártja az első számú felelős, amely eddig húsz alkalommal szavazta le az aktanyilvánossági törvényjavaslatot a magyar Országgyűlésben.

 

A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. Olvasnál még Schiffer Andrástól az Azonnalin? Ide kattints! Ha a rendszerváltásról szóló sorozatunk is érdekel, akkor pedig ide!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás