+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Schiffer András
2019. november 28. csütörtök, 17:25
Hanem azok, akik lenyúlták a közvagyont és a kommunista állambiztonsági kapcsolatrendszerük által építették ki a politikai befolyásukat.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A rendszerváltó elit három nagy adósságot halmozott fel.

 

Nem államosította a pártállami utódszervezetek vagyonát.

 

Nem alkotott lusztrációs törvényt, amivel a közéletből és az állami vagyon környékéről egyaránt kitilthatta volna az egykori állampárt vezetőit és a kommunista állambiztonság tisztjeit.

 

Nem gondoskodott az aktanyilvánosságról, tehát nem tárta fel a kommunista állambiztonsági múltat.

 

Jómagam 2010 után tizenvalahányszor nyújtottam be törvényjavaslatot az aktanyilvánosságról (utóbbi alkalmakkal lusztrációs fejezettel kibővítve). Saját frakciótársaimon kívül még az akkoriban jobbikos Novák Előd verte az asztalt az ügyben. Ma már egyikünk sem parlamenti képviselő. A Varga Judit-affér kapcsán szeretném megvilágítani, miért tartottam fontosnak negyedszázaddal a rendszerváltás után napirenden tartani az aktanyilvánosság (és a lusztráció) kérdését.

 

Nem az az igazi kérdés ugyanis, hogy egy fiatal – nem Budapest V. kerületi, nem balatonszéplaki – miskolci szállodaigazgató mit tett, vagy nem tett SZT-tisztként,

 

és főleg nem az, hogy mondjuk egy előfelvett sorkatonáról milyen kartont fektetett fel a katonai elhárítás.

 

Ha lenne aktanyilvánosság, napfényre kerülne az a kapcsolati háló, amelyet a kommunista állambiztonság (nem vidéki szállodaigazgatók, nem sorkatonák) szőtt, és amely rátelepedett az új magyar demokráciára és a magyar újkapitalizmusra.

 

Amíg nincsen aktanyilvánosság,

 

az egykori vagyon- és hatalomátmentők tovább folytathatják immáron három évtizedes kisded játékukat arról, hogy ‘89 előtt valójában mindenki egyformán kommunista volt, ergo nincs itt semmi látnivaló.

 

Ha viszont nyilvános lenne a kommunista állambiztonsági múlt, minden, ép erkölcsi érzékkel rendelkező magyar polgár különbséget tehetne ügynök és ügynök, SZT-tiszt és SZT-tiszt, pártvezető és pártvezető tettei, felelőssége között.

 

Amíg nincsen aktanyilvánosság, a posztkommunista utóvédek szabadon vádolhatják aktuális „házi” ellenfeleiket azzal, hogy az aktuális ellenség beépített ügynökei, jóllehet a riválisokhoz való beépülés, bomlasztás, alávándorlás tudásmonopóliuma 1945 óta a kommunistáknál és utódaiknál van.

 

Ha lenne aktanyilvánosság, pontosan nyomon követhetnénk, hogyan épült be a régi rendszer állambiztonsági szolgálata a rendszerváltás médianyilvánosságába, a rendszerváltó pártokba, a privatizáló gazdasági elitbe, a kormányzati struktúrába.

 

Ha lenne aktanyilvánosság, pontosan tudhatnánk, kik nyúlták le a közvagyont, kik építették ki politikai befolyásukat a kommunista állambiztonsági kapcsolatrendszerüknek köszönhetően.

 

Varga Judit igazságügy-miniszter és családja biztosan nem tartozik közéjük. Azért, hogy mégis az ő személyére fröccsent most a sár, ma már éppen saját pártja az első számú felelős, amely eddig húsz alkalommal szavazta le az aktanyilvánossági törvényjavaslatot a magyar Országgyűlésben.

 

A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. Olvasnál még Schiffer Andrástól az Azonnalin? Ide kattints! Ha a rendszerváltásról szóló sorozatunk is érdekel, akkor pedig ide!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A miniszter a kormányinfón azt is elmondta, hogy majd akkor hozza meg a kormány a határozatot a Lánchíd felújítására adott kormányzati forrásról, ha már egy „kapavágás” történik végre.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

Az iskolák nagy részében meg bevezetik a távoktatást.

A McKinsey kutatása azt is kimutatta, hogy a kis- és közepes vállalkozások egytizede arra számít, fél éven belül csődbe fog menni.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás