+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. november 28. csütörtök, 08:38
Bár cikksorozat és dokumentumfilm is született az 1982-es gyilkosságról, szabadulása után az elkövető úgy érezte, a túl sok Google-keresés ront személyiségének fejlesztésén.

A német alkotmánybíróság kimondta, joga van eltüntetni nevét a Google keresései közül annak a férfinak, aki 1982-ben egy jachton két embert ölt meg, egy harmadikat pedig megsebesített lőfegyverével – írja a BBC. A férfi életfogytiglant kapott, de végül 2002-ben kiengedték, és szerette volna elérni, hogy ne az ő ügyét adja ki a kereső, ha valaki rákeres a családnevére.

 

A határozat szerint kötelezhető arra a sajtó, hogy korlátozza az ügyhöz kapcsolódó archív anyagokhoz való hozzáférést.

 

A gyilkosságról egyébként könyv és dokumentumfilm is készült, a Der Spiegel pedig 1999-ben három riportot is írt az esetről. A német szabályok szerint meg nem nevezhető férfi 2009-ben fordult a bírósághoz, mivel

 

szerinte ezek a cikkek sértik a személyiségi jogait, és korlátozzák személyiségének fejlesztésének lehetőségét.

 

2012-ben egy bíróság elutasította az egészet azzal, hogy a magánélethez való joga nem erősebb a közérdeknél, illetve a sajtószabadságnál, de az alkotmánybíróság ezt a döntést megsemmisítette. A gyilkosságról szóló cikkek ezért archivált formában tárolhatók, de kérés esetén törölni kell őket.

 

Az „elfelejtődéshez való jog” az EU-s általános adatvédelmi rendelet egyik kulcseleme, ami szerint az egyénnek joga van ahhoz, hogy az adatkezelővel töröltesse a rá vonatkozó személyes adatokat. Ezen a jogon régóta vitázik külön is a Google az Unióval, mivel arra már többen is felhívták a figyelmet, hogy a GDPR jól hangzó lehetőségét arra lehet használni, hogy gyilkosokat védjenek. Az első vonatkozó európai bírósági ítélet egyébként még jóval a GDPR előtt, 2014-ben született.

 

FOTÓ: Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás