Miért nem hozzák nyilvánosságra az ügynökaktákat?

Valahol, valakik tudják, hogy a minden akta nyilvánosságra hozatala az tényleg minden aktát jelent. „Káosz lenne”, illetve az „ország nincs erre felkészülve”, mondják erre. Pedig de, fel van és várja.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Az egy másodpercig sem kérdés, hogy Magyarországot teljesen behálózta az egykori BM III. főosztály. És nemcsak a hűséges kommunistákat, sőt, főleg nem őket. Az is elég világos, hogy a rendszerváltás után nehéz lett volna kormányt alakítani és kormányozni, ha hirtelen minden ügynököt felfednek.

Viszont az, hogy ez nem történt meg, ha nem is akkor, de mondjuk tíz évvel a rendszerváltás után, csak egy dolognak a bizonyítéka:

Iszonyatosan nagy teher lett volna ezt lejátszani, megbeszélni.

Sokára emésztettük volna meg, de talán mára eljutottunk volna már odáig, hogy talán elfogadjuk: a világ minden szállodaigazgatója (kivéve természetesen a pesti Astoria szálló mindenkori igazgatóját) jóban van a hatóságokkal. Sőt mi több, ez nemzetbiztonsági érdek, én magyar állampolgárként elvárom a magyar elhárítástól, hogy szervezze be a szállók igazgatóit és portásait és tudjon róla, ha gyanús külföldiek szállnak meg. Biztos vagyok benne, hogy a nagyobb és fontosabb szállodákban a nagyobb és fontosabb külföldi szolgálatoknak van szeme és füle.

Ha ezt húsz éve elkezdjük megbeszélni, akkor most egy rutintalanságát és a a posztra szemtelenül fiatalon kinevezését túláradó önbizalommal ellensúlyozó kormánytagnak nem lett volna muníciója arra, hogy elkezdjen apákfiúkozással egy másik politikust inszinuálni, és maga nem szalad bele a késbe, amikor kiderül, hogy apja szállodásként nem épp a hős ellenálló archetípusa volt.

Mára nem mérgezne ez az egész, túllennénk rajta. De még mindig nem, mindig nem, mindig nem.

Mára ennek már csak egyetlen magyarázata maradt, ami nem más, mint az a szintén teljesen természetes dolog, hogy a hatalmát féltő rezsim 35 éve a szervezkedő egyetemisták között is nyitva tartotta szemét és fülét. Mint ahogy most is tudják a megfelelő helyeken, mi hangzik el a Momentum, a Jobbik, a DK belső köreiben. Van ez így.

Valahol, valakik tudják, hogy a minden akta nyilvánosságra hozatala az tényleg minden aktát jelent. Azokat is, amelyeket valaki húsz éve hazavitt. Meg azokat is, amelyekkel valaki felszállt a moszkvai gépre. „Káosz lenne”, illetve az „ország nincs erre felkészülve”.

Az a párszáz ember nincs rá felkészülve, aki ma már nem tudná azt mondani, hogy régen volt, és azóta igyekeztem jobb ember lenni. Mert azoknak mára már meg is bocsátottunk volna, ha tesznek érte.

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is.