+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2019. november 23. szombat, 17:45
Egy kerekesszékes utas állítja: többször nem voltak hajlandók lifttel leszállítani a gépről, hiába kérte, sőt, azt is letagadták, hogy lenne a reptérnek liftje.

Ha szoktál online repülőjegyet venni, akkor biztos feltűnt, hogy rendszerint van egy rubrika, ahol bejelölheted, hogy van-e szükséged speciális segítségre. Ez a mozgássérültek gépre való fel- és lejuttatását takarja, ami normális esetben a nyitóképen is látható liftszerű szerkezettel történik, amit úgy hívnak, hogy ambulift.

 

Angliában élő olvasónk viszont arról írt nekünk: a kolozsvári repülőtéren közel sem magától értetődő, hogy ha bejelöli valaki azt a bizonyos rubrikát, akkor ki is mennek érte az ambulifttel. Mint írta, ő egy autoimmun betegség miatt kényszerült kerekesszékbe, és kezelésre jár rendszeresen Kolozsvárra a Wizz Air London Lutonból induló járatával, azonban az utazásai többnyire rémálommá váltak a leszállás után, ugyanis többször az ambulift helyett a reptér két munkatársa jelent meg, hogy egy, a fedélzeten használatos kerekesszékben vigyék le a lépcsőn a gépről.

 

Ez nemcsak megalázó, de borzasztó balesetveszélyes, ő ilyenkor mindig attól retteg, hogy leejtik a lépcsőn, és már az utazásai előtt rettentően feszült emiatt – írta olvasónk, aki, mikor először arról érdeklődött a reptér munkatársaitól, miért nem az ambuliftben szállítják le a gépről, azt válaszolták, hogy nincs ilyenje a reptérnek. Elmondása szerint

 

az utóbbi egy évben háromszor utazott oda-vissza (ami összesen hat be- és kiszállást jelent), és ebből összesen egyszer használhatta az ambuliftet.

 

Második útja alkalmával, idén októberben le is fotózta a szerkezetet a kolozsvári reptéren, amiről akkor már elmondása szerint felváltva mondták azt neki a reptér dolgozói, hogy nincs, vagy nem működik. Ez alkalommal panaszt nyújtott be a repülőtér ügyfélszolgálatán, ami után a visszaúton megkapta az ambuliftet (ez volt az a bizonyos egyetlen sikeres alkalom).

 

Olvasónknak az volt a benyomása, hogy akkor használták a berendezést először,

 

mivel minden vadiújnak tűnt benne, és a reptér munkatársa elég bizonytalanul kezelte a szerkezetet.

 

Ráadásul a reklamáció hatása sem tartott túl hosszú ideig, mert egy hónappal később, november közepén már ismét megtagadták tőle, hogy a lifttel szálljon le a gépről. Panaszára pedig a repülőtér információs pultjánál azt közölték, hogy nincs is ilyen liftjük (amivel ugye beszállt már egy hónappal korábban). Ezúttal a Wizz Airnél is panaszt tett, és úgy döntött, hogy a nyilvánossághoz fordul. 

 

Megkerestük a Kolozsvári Avram Iancu Nemzetközi Repülőteret és a Wizz Air romániai sajtósát is, hogy megtudjuk, van-e ambuliftje a reptérnek, és ha van, miért nem használják, illetve, hogy más panaszok is érkeztek-e ezzel kapcsolatban.

 

A kolozsvári reptér sajtósa az írta nekünk, hogy van ambuliftjük, és eddig még nem volt olyan eset, hogy valaki kérte volna, és ne bocsátották volna a rendelkezésére,

 

és ők egyébként tiszteletben tartják a fogyatékkal élők jogait, és a rendelkezésükre bocsátják az ambuliftet, ha kérik. Azt is hangsúlyozták, hogy betartják a fogyatékkal élők jogaira és biztonságára vonatkozó uniós szabályokat.

 

A feloldhatatlannak látszó ellentétre egyelőre a Wizz Airtől sem kaptunk magyarázatot. Ismételt érdeklődésünkre a légitársaság romániai sajtósa későbbre ígért tájékoztatást.

 

FRISSÍTÉS (november 25. 11.20): A Wizz Air hétfő délelőtt válaszolt, bár a konkrét esetről sokat nem mondtak. Egy általános szöveget küldtek, miszerint az utasoknak a foglalásnál kell jelezniük, hogy igényelnek-e speciális segítséget (nem mintha olvasónk a konkrét esetben nem jelezte volna ezt előre), de bátorítják arra az utasokat, hogy szóljanak a Wizz Airnek, ha ez nem ment simán, valamint elnézést kértek minden kellemetlenségért.

 

A román nyelvű levelezéshez köszönöm a segítséget Antal Róbert Istvánnak. 

 

NYITÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás