+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. november 22. péntek, 08:54
Egy új tanulmány szerint az elektromágneses mezőknek kitett méhek lassabban tanulnak és agresszívebbek is saját fajtársaikkal szemben.

Hétfőn jelent meg Nagy István agrárminiszter írása az EUObserver oldalán, amiben arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottságnak tennie kell valamit méhügyben. Ugyanis, mint arra a miniszter több tudományos forrásra hivatkozva felhívja a figyelmet, Európában a méhek évről évre közelebb kerülnek a kihaláshoz: a méhek téli halálozási aránya ma már például eléri a 25-40 százalékot, míg korábban ez csak 5-10 százalék körül mozgott, de egyre több méhkolónia omlik össze a nyári hónapok alatt is.

 

A méhválság azonban nem csupán Európát sújtja: az amerikai méhészek által tartott kolóniák 38 százaléka nem élte túl a tavalyi telet,

 

ezzel 2018-2019 hozta a legtöbb méhéletet követelő telet az Egyesült Államok történetében.

 

A méhek tömeges pusztulása mögött több, egymással összefüggő és egymást erősítő ok áll, mint az urbanizálódott emberi társadalom, a növényvédő szerek használata, a méhészek által tartott méhek esetében az új helyre történő költözés miatti sokk, vagy éppen az elektromos vezetékek közelsége. Ez utóbbi negatív hatásait igazolta újfent Sebastian Shepherd, a Southamptoni Egyetem Biológiai Osztályának professzora, valamint szerzőtársai.

 

Shepherdék egy tavalyi kutatásukat vitték tovább, amiben kimutatták, hogy azok a méhek, amiknek száz mikroteslás értékű elektromágneses mezőt generáló vezetékek mellett kellett repkedniük, kevesebb tápanyagot voltak képesek elraktározni, és maguk is kevesebbet ettek.

 

(Minden eszköz körül, amin elektromos áram halad át, keletkezik egy elektromos és egy mágneses mező is. A mágneses teret az elektromos töltések mozgása kelti, és erősségét a tesla különböző mértékegységeivel fejezzük ki. A mindennapi életben a tesla egymilliomod részét kitevő mikroteslát használjuk, aminek jele: µT. Az európai háztartásokban az elektromos berendezéseink keltette mágneses mező erőssége átlagosan 0.07 µT, a távvezetékek egy méteres körzetén belül azonban ez elérheti akár az ezer mikroteslát is. Az erős mágneses mezőnek élettani hatása is lehet: egy nagyobb dózis például képes stimulálni az idegeket és az izmokat.)

 

Shepherdék mostani kutatásában két csoportra osztották a méheket: az egyik teljesen szokványos közegben töltött el tizenhét órát (annyi időt, amennyit a méhek átlagosan eltöltenek egy nap a kaptár belsejében), a másik csoportot viszont száz, illetve ezer µT-ás elektromágneses mezőnek tették ki. Ezt követően tesztelték, hogy mennyiben változott a méhek tanulási képessége, illetve viselkedése.

 

Például úgy, hogy a két csoport méheivel – miután megismertették velük egy kiválasztott virág illatát – öt alkalommal is megszagoltatták a már ismerős illatot, majd erre rá pár másodperce egy elektromos áramütést adtak nekik. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mennyi időbe telik, mire a méhek összekapcsolják magukban a virág illatát a kellemetlen, veszélyes érzéssel, és kialakítanak valamilyen védekezési taktikát. „Ez lényegében Pavlov kutyájának kísérlete méhekkel” – világított rá Shepherd.

 

Az eredmény: a kontrollcsoport méheinek fele tanulta meg az ötödik alkalomra, hogy a virág illatára fullánkja meresztgetésével reagáljon, míg az elektromágneses mezőnek kitett méheknek csupán harmada.

 

A lassabb tanulási képesség kimutatható volt mind a száz, mind az ezer µT-nak kitett méheknél is. Továbbá az elektromágneses mezőnek kitett méhek viselkedése is megváltozott: ezek a méhek kontrollcsoportos társaikhoz képest sokkal nagyobb arányban mutatták agresszió jeleit, mint amilyen a más méhek megharapása vagy megszúrása.

 

Az elektromos vezetékek generálta mező tehát egyértelműen negatív hatással van a méhekre, amit még tetéz az is, hogy a távvezetékek tipikusan pont nem az erdőkön át, hanem a méheket vonzó virágoknak kedvező napos, nyílt területeken futnak. Egy másik idevágó, júliusban publikált tanulmány szerint több szabadon élő méh repked ezen vezetékek körül, mint ahány az erdőkben él.

 

Sebastian Shepherd a jövőben szeretné folytatni az ez irányú kutatást, és következő lépésben azt vizsgálni, hogy – a laboratóriumi körülményeken túllépve – hogyan hat a méhekre az elektromágneses tér azok természetes élőhelyén.

 

NYITÓKÉP: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Indiában növekszik ugyan a koronavírus-fertőzések száma, mégis a szigorú intézkedések enyhítése mellett döntöttek.

Az aktív esetek és az új fertőzöttek száma pedig lényegében stagnál.

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás