Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.
De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.
Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.
Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.
Az UNICEF nőnapon közzétett jelentése szerint a pandémia a gyermekkori házasságok visszaszorítása terén elért évtizedes erőfeszítést teheti gyakorlatilag semmissé.
A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.
Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.
A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?
Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
Rendszeresen szoktam nézni a londoni parlament üléseit: élő parlamentarizmus, ahol a vita akár a frakciófegyelmet is felülírhatja. Szintén már-már sorozatként nézem (bár semmilyen más sorozatot nem nézek, azaz felesleges a párhuzam) a Donald Trump amerikai elnök elleni eljárás (ami még nem maga az impeachment) üléseit. Ott is élő viták, kiváló jogi érvek, retorika, szellemi, jogi és politikai adok-kapok zajlik.
Aztán pedig múlt héten belenéztem Várhelyi Olivér, a magyar biztosjelölt bizottsági meghallgatásába. Egy bürokrata – húsz évnyi diplomatamúlt után szégyenteljesen rossz kiejtéssel és kevés szókinccsel – makogott angolul a pulpituson.
A szintén makogó angollal előadott vagy nyökögve fordított, szerencsétlen kérdésekre Várhelyi azt a két dolgot ismételgette, hogy együtt kell működni (ez volt a válasza minden szomszédságpolitikai égető ügyre), illetve hogy „I will be very independent“ (ez volt a válasza a Fideszhez való közelségére). Minden tiszteletem Pintér Bencéé és Illés Gergőé volt ekkor, nekik ugyanis aznap munkaköri kötelességük volt, hogy tudósítsanak erről a szürke, semmitmondó, nyökögő semmiről. Ami nem csak a Várhelyiről, de az egész brüsszeli bürokráciáról szól.
Miközben a londoni parlamentben vagy a washingtoni meghallgatások alatt életet lehet érezni; élő, érvelő embereket lehet látni, hallani; érveket, ellenérveket lehet megismerni, a brüsszeli meghallgatásokon – hasonlóan a plenáris ülésekhez – a kontinens politikusi C-ligája makog angolul vagy saját anyanyelvén bikkfanyelven a semmiről.
Lehet nevetgélni azon, hogy jaj, hülye angolok, angol hülyék, már megint vitáznak, már megint szavaznak, és eleve
Büszkék is lehetünk rá. Ugyan Németországon kívül a májusi EP-választások előtt nem sokan ismerték, és Németországban se szerette senki (eddig mindig, amikor elindult, elbukta a saját egyéni választókörzetét is), de aztán összeültek az európai állam- és kormányfők, és elővették a bukott, népszerűtlen és kétes szerződései miatt botrányos német védelmi miniszterasszonyt.
Mögötte pedig felállt egy Fidesz-KDNP-DK-Momentum-koalíció. Álljon itt azért Ujhelyi István és Gyöngyösi Márton neve, akik mertek nemet mondani a Spitzenkandidat-rendszer elkaszálására, mertek nemet mondani az európai demokratizáció megállítását és a német hegemónia további növekedését jelentő Ursula von der Leyenre.
Az Egyesült Államokban meg egyrészről egy elitellenes forradalmat, másrészről a fékek és ellensúlyok (egyensúlyok) mozgásba lendülését látjuk. Eközben az Európai Unióban feláll egy Bizottság, amelynek tagjainak meghallgatását élő ember önszántából meg nem nézné, mert annyira unalmas, hogy egy-egy német viccpárti vagy kelet-európai széljobbos vagy görög sztálinista tudja néha az álomból felrázni a t. európai démoszt.
mert a nemzeti kormányok nem akartak olyan politikusokat, akik az EP-választások előtt is már bemutatkoztak volna. Majd ez a kiváló nőszemély odadobja az agrárügyet a PiS-nek, a szomszédsági politikát a Fidesznek, a nagyvállalatok ellenőrzését meg egy nagyvállalati macronistának.
Az Európai Unió sajnos egyre inkább már csak a német gazdaság és a kelet-európai korrupt, autoriter rendszerek érdekeit szolgálja. Egy német Európa óhatatlanul elnéző a kelet-európaiakkal, mert az adja a német ipar hátországát, összeszerelő műhelyét. De hogy a franciákat, a beneluxokat vagy a skandinávokat mi tartja még bent, az nehezen megválaszolható kérdés.
Talán nem a briteken kéne nevetni. Hanem magunkon sírni.
Olvass még többet Techet Pétertől az Azonnalin!
Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.
De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.
Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.
Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.
Az UNICEF nőnapon közzétett jelentése szerint a pandémia a gyermekkori házasságok visszaszorítása terén elért évtizedes erőfeszítést teheti gyakorlatilag semmissé.
A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.
Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.
A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?
Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!