+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. november 19. kedd, 07:13
Salvinit is felelőtlen populistának tartja az egykori olasz kormányfő, de abban bízik: a Lega-vezér mérsékelhető, ezért szeretné őt bevinni a Néppártba. Berlusconi eközben egy új liberális, katolikus mozgalmat szervez – de nem Salvini ellen, hanem őt megszelídítendő.

Az olasz politika radikális átalakulása főleg a jobboldalon mutatkozik meg. Miközben a balközép Demokraták – a populista ötcsillagosok és a liberális renziánusok ellenére – őrzik valamelyest vezető szerepüket a baloldalon,

 

az olasz jobboldal nem csak átalakult, de jelentősen radikalizálódott.

 

Silvio Berlusconi 2011-ben mondott le – brüsszeli nyomásra – a kormányfői posztról. Nem sikerült azonban egyben tartania a jobbközepet: idős kora miatt eleve utódot kellett volna kinevelnie. Ez azonban nem történt meg, így ma a jobboldalt azon Matteo Salvini vezetheti, aki északolasz szeparatistából lett a fasizmussal is kokkettáló összolasz nacionalista.

 

A radikálisok vették át az uralmat az olasz jobboldalon

 

Ezzel ma az olasz jobboldalon a második világháború óta nem látott változások mehetnek végbe. 1946 óta ugyanis mindig a mérsékelt jobboldal uralta a jobboldali tábort, és ez a kereszténydemokraták kilencvenes évekbeli összeomlása után se változott. A helyüket átvett Forza Italia ugyan nem volt már hangsúlyosan katolikus, de egyfajta liberális jobboldali agendát vitt. A populista retorika ellenére is Berlusconi alapvetően megmaradt egy jobbközép politikusnak.

 

Ez változott meg, ugyanis ma azon erők kezdik uralni a jobboldali térfelet, amelyek mindig is jelen voltak ott, de alapvetően csak másodhegedűsként – azaz a radikális jobboldal. Matteo Salvini sikeresen tette a hajdani liberális, szeparatista Lega Nordot egyszerűen a köznyelvben Legává (noha a hivatalos név továbbra is Lega Nord), amely már inkább a posztfasiszta, mint az északi szeparatista hagyományba illeszkedik. Ma ő a legerősebb jobboldali (egyben legerősebb olasz) párt. Berlusconi mérsékelt Forzája annyira visszaszorult, hogy a jobboldal második helyén is már a széljobb van: a neofasiszta Olaszország Fivérei párt

 

Berlusconi viszont elkötelezett lenne egy liberális jobbközép mellett – és aggódva látja, amint nem csupán a pártja, de a jobbközép is tűnik lassan el. Kétfrontos politikát kezdett ezzel szemben. Egyrészről néha beszól a Legának és a neofasisztáknak. Másrészről viszont látja: nem tud már ellenük politizálni, azaz egyszerűbb, ha inkább megnyerni próbálja őket. Ezért állt oda melléjük az október tizenkilencedikei római tüntetésen is, ahol az Azonnali is ott volt.

 

 

Berlusconi azonban

 

Salvinit és a neofasiszta Giorgia Melonit nem a mai valójukban akarja elfogadni – hanem abban bízik, hogy sikerülhet megszelídítenie őket.

 

Az egyházzal ellentétben Berlusconi látja a realitást

 

Azok a tervek, amelyeket főleg a Vatikán dédelget, hogy szülessen egy egyértelműen Salvini-ellenes katolikus jobboldal, elég illuzórikusak. Egyrészről ez egy vatikáni értelmiségi (elsősorban jezsuita) álmodozás, igazán tömegtámogatottság nincs mögötte. Másrészről Olaszország is megváltozott mára, a politikai katolicizmus és az egyház fegyelmező tekintete, amely a hidegháború alatt egyben tartotta a hatalmas kereszténydemokrata pártot, mára jelentősen lecsökkent. Egy egyházias pártnak csak pár százalékra lenne esélye.

 

Berlusconi ezért a jobbközepet nem a realitásokkal – azaz Salvinival – szemben akarja megszervezni. Noha nemrég hirdetett egy új mozgalmat, a Másik Olaszországot (ez a Forza Italián túlnőne, amolyan polgári körök mintájára szerveződve) – de nem egy új párt lenne, hanem a jobboldal új centrista bázisa.

 

Berlusconi ugyanis beletörődni látszik abba, hogy elvesztette az uralmat a jobboldal felett, azt azonban nem szeretné, ha teljesen el is tűnne a jobbközép.

 

Szerinte ma legalább hétmillió olyan ember van, aki – amint nemrég az Il Foglio napilapnak nyilatkozta – „katolikus, liberális, mérsékelt”, azaz őket a baloldal értelemszerűen nem szólítja meg, de idegenkedhetnek Salvini radikalizmusától is. (Olaszországban a liberális amúgy gazdasági liberálist jelent, azaz a jobboldalra használt jelző.)

 

Berlusconi a hétvégi Il Foglio-interjúban éppen ezen Salvini-bekerítés egyik eszközeként beszél a Lega esetleges néppárti tagságáról. A volt kormányfő látja: ma Olaszországból csak kis pártok (mint a Forza Italia vagy a nála is kisebb kereszténydemokraták) ülnek a konzervatív pártcsaládban, ami ékesen bizonyítja, mennyire talajt vesztett a jobbközép az olaszoknál. Éppen ezért Berlusconi saját szavai szerint

 

„nagyon boldog” lenne, ha Salvini belépne a Néppártba.

 

Berlusconinak persze mind a nacionalizmusról, mind az EU-ellenes szuverenizmusról nagyon rossz véleménye van: „Ha a szuverenizmus a saját identitásunkra való büszkeséget jelenti, akkor én vagyok az első számú szuverenista. Ha viszont a nacionalizmust jelenti, akkor minden eszközzel le kell győzni”.

 

Azonban szerinte a mai Lega számos tekintetben már felelős politikát visz, például feladta az euróból való kilépés gondolatát. A volt jobboldali kormányfő szerint Európában a legfontosabb feladat a baloldallal szembeni konzervatív és liberális összefogás. A hidegháborús logikát a mai napig előszeretettel használó politikus ugyanis – noha Olaszországban harminc éve nincs kommunista párt a parlamentben sem – még mindig a kommunistáktól tart, akiket most éppen az ötcsillagosokban vél felfedezni.

 

FOTÓEurópai Néppárt fotószolgálata

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Ugyan sajnos három krónikus beteg ismét elhunyt, de összesen 2245 fő meggyógyult.

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás