+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 19. kedd, 16:00
Egy kilenc éven át tartó korrupciós sémát tártak fel a spanyol hatóságok Andalúziában: most börtönbe mehet egy volt tartományi miniszterelnök és négy minisztere is.

A dél-spanyolországi Andalúzia tartományában több magasrangú szocialista politikust, köztük egy volt tartományi miniszterelnököt is elítéltek egy nagyszabású és kilenc éven át tartó korrupciós botrányban. Ennek keretében a regionális szocialista kormánytagok tudtával

 

eurómilliókat utaltak ki korai nyugdíjazási pénzek formájában jogellenesen csókosoknak, más szocialista politikusoknak és üzletembereknek

 

 – írja az El País spanyol balközép lap.

 

Majdnem egy évtizeden át tartott a lopás

 

Ahogy a spanyolok hívják, az „ERE-ügyben” (az ERE a kollektív elbocsájtási mechanizmus spanyol nevéből képzett betűszó) az Andalúziát 2009 és 2013 között vezető José Antonio Griñánt hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, míg a régiót 1990 és 2009 között vezető Manuel Chavest kilenc évre eltiltották a közügyektől. Griñánon kívül még több más, szocialista politikust is börtönre ítéltek vagy eltiltottak a közügyekről: köztük ott van Magdalena Alvarez volt regionális gazdasági miniszter, és a szintén miniszteri tisztséget betöltő Gaspar Zarrías is. Ők megúszták közügyekkel való eltiltással – a spanyol jogrendben ez jár azon közszereplőknek, akik hatalmukat tudatosan tisztességtelen döntések meghozatalára használták fel.

 

Börtönt kapott viszont négy volt regionális miniszter is Griñánon felül: két munkaügyi minisztert is elítéltek, de nem úszta meg az innovációs és a gazdasági tárca vezetője sem.

 

Antonio Fernández volt munkaügyi miniszter nyakába varrták a legsúlyosabb büntetést, ő hét év tizenegy hónapot kapott.

 

De miről is szól az a korrupciós botrány, amivel ma, az ítélethirdetés napján tele van a teljes spanyol média? Egy kifinomult, és 2001 és 2009 között folyamatosan működő korrupciós mechanizmusról, melynek keretében a szocialista kormányzat emberei több millió eurónyi közp loptak el. A regionális kormány ugyanis annakidején létrehozott egy 680 millió eurós alapot, amelyből azon cégeknek adott pénzt, akik egyébként nem tudták volna kifizetni a dolgozóik elbocsájtása utáni végkielégítéseket. A vádak szerint pedig ebből az alapból jogellenesen többek között olyanoknak is folyósítottak pénzeket, akik erre nem is lettek volna jogosultak.

 

Kokainra is jutott a közpénzből

 

Az egész ügyet körülbelül tíz évvel ezelőtt fedezték fel a hatóságok, mikor a sevillai élelmiszeripari nagykereskedő cég, a Mercasevilla ment át a spanyolban ERE betűszóra hallgató kollektív elbocsájtási folyamaton. A rendőrség akkor arra lett figyelmes, hogy egy pár magánszemély korai nyugdíjazási kifizetéseket kapott a kormányzati alapból annak ellenére, hogy ők még csak soha nem is dolgoztak az érintett cégnek.

 

Ekkor a rendőrség vizsgálódni kezdett, és egy kifinomult, éveken át működő korrupciós sémát fedeztek fel, ahol az ERE-alapokat a kormányzat részben arra használta fel, hogy

 

korai nyugdíjazási alapokat folyósítson a munkaügyi osztály vezérigazgatója barátainak, polgármestereknek, és több, magasrangú szocialista politikusnak is.

 

Mivel a séma kilenc éven át stabilan működött, a nyomozás során eszméletlen mennyiségű, körülbelül kétmillió oldalnyi adat gyűlt össze a lehetséges bűncselekmények és jogellenes kifizetések listájára. Sőt, arra is fény derült, hogy a tartományi munkaügyi minisztérium alatt működő munkaügyi és szociális biztonsági osztályt vezető Javier Guerrero és sofőrje az alapból összeharácsolt közpénzt többek között kokainra is költötte. Zombicégek, és több száz, az alapból kifizetett vállalkozó, üzletember, jogász és politikus kiterjedt hálója jött ezzel létre.

 

Az El País az ügyre rálátó forrásai szerint az alapok körülbelül 85 százalékát szabályszerűen használták fel, több mint hatezer ember kapott elsősorban korkedvezményes nyugdíjkifizetést.

 

A Néppárt a saját botrányáról is elterelheti a figyelmet

 

Persze a konkrét lopáson kívül az ügynek sokkal komolyabb szimbolikus és politikai jelentősége is van: a szocialista PSOE ugyanis nagyon kényelmesen berendezkedett Andalúziában,

 

a párt harminchat éven át, egészen tavaly év végéig vezette a tartományt.

 

A 2018-as választásokon viszont – az országos, a baloldal erősödését mutató trend ellenére – a szocialisták nagyon meggyengültek, míg a jobboldal erősödni tudott. A jobbközép Néppárt a jobbliberális Ciudadanossal és a szélsőjobbos Vox-szal karöltve 2018-ban átvették a tartomány kormányzását.

 

Különösen fontos az ügy a Néppárt számára, mely ezzel sikeresen elterelheti a figyelmet az úgynevezett Gürtel-ügyről, melynek keretében viszont a néppárti kormányok tudtával és felügyeletével alakult ki egy nagyszabású korrupciós séma Spanyolországban. A Gürtel-ügybe bukott bele anno Mariano Rajoy néppárti kormánya is, és így tudott felemelkedni a szocialistákat vezető jelenlegi miniszterelnök, Pedro Sánchez is.

 

A döntés időzítése is érdekes: az andalúziai ítélőtábla ugyanis most kedden hirdetett ítéletet, míg Spanyolországban nem régen, november 10-én tartottak előrehozott parlamenti választásokat. Így sokan azzal gyanúsították a bíróságot, hogy az direkt késleltette az ítélethirdetést a választások utánra, hogy az ne ártson még többet a lendületét a parlamenti választáson elveszítő PSOE-nek. Az ítélőtábla elnöke, Lorenzo del Río ugyanakkor visszautasította a vádakat mondván, hogy csak mostanra lett kész a bíróság az ítélethirdetésre, hiszen az ügy „a spanyol jogtörténet egyik legbonyolultabb döntését” képezi.

 

BORÍTÓKÉP: Andalúzia tartomány térképe. Azonnali / Illés Gergő

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás