Bár nyíltan nem határolódott el Orbántól, Bakunak és Ankarának is beszólt Várhelyi Olivér az EP-képviselőknek adott írásbeli válaszaiban. A magyar biztosjelölt tovább hangoztatta, hogy semmilyen, tagállamoktól érkező befolyásolást nem fogad el biztosi munkája során: ezt azért kellett bizonygatnia, mert a magyar kormány jelöltjeként az EP-képviselőknek komoly aggályaik voltak Várhelyi függetlenségével kapcsolatban. Mutatjuk, miket válaszolt a bővítési biztosjelölt!
Ahogy arról az Azonnali is részletesen beszámolt, újabb, írásbeli kérdéseket intéztek az Európai Parlament külügyi szakbizottságának képviselői Várhelyi Olivér magyar bővítési biztosjelölthöz. Várhelyit múlt csütörtökön hallgatták meg a szakbizottságban, és bár alapvetően teljesítményébe nehezen lehetett belekötni, az Orbán Viktorhoz fűződő viszonyára többnyire csak mismásolós válaszokat adott.
melyekben az Orbántól való elhatárolódást is várták a magyar jelölttől. A kérdésekre hétfő délig kellett válaszolnia a jelenleg a Magyarország EU-hoz akkreditált képviseletét vezető Várhelyinek, és bár a válaszokról szóló teljes dokumentum még nem publikus, Twitteren több EU-s újságírótól is elkezdtek szivárogni Várhelyi a kérdésekre adott válaszai is. Elmondjuk, mire hogyan is válaszolt a magyar biztosjelölt.
Nem fog habozni, ha be kell szólni Ankarának, vagy Bakunak
Orbán Viktor október közepén már jóval azelőtt elkezdett a Türk Tanácsban seftelni a bővítési biztosi portfólióval, mielőtt azt Magyarország egyáltalán megkaphatta volna: a kormányfő azt mondta Bakuban, hogy segíteni fogja Azerbajdzsán és Törökország EU-s ügyeivel kapcsolatos törekvéseit, holott az EU-s szabályok szerint semelyik tagállami kormányfő nem gyakorolhat nyomást a biztosok munkájára és nem befolyásolhatja őket. Ezért a külügyi bizottságban megkérdezték Várhelyitől, nem érzi-e magát megkötve vagy befolyásolva Orbán Türk Tanács-beli kijelentései miatt.
Aki az Orbántól való nyílt elhatárolódást várta a magyar jelölttől, csalódhatott. Várhelyi azt mondta, bővítési biztosként folytatott tevékenységét
ez bármelyik tagállami kormány bármelyik tisztségviselőjére igaz, írta a jelölt.
A türk tanácsi kijelentésekkel kapcsolatban Várhelyi Azerbajdzsánnak és Törökországnak is beszólt a Politico cikke szerint, mikor kijelentette, „nem fog szerénykedni”, ha az azeri emberi jogi helyzetet kell felemlegetnie. És nyilvánosan, valamint az azeri hatóságok előtt is fel fogja hozni a releváns kérdéseket, „legyen szó akár a politikai foglyokról, akár a gyülekezés és a szólás szabadságáról”, jegyezte meg. Ugyanakkor hozzátette: az EU Azerbajdzsán kulcsfontosságú kereskedelmi partnere, az energiapolitikában pedig van közös érdek az unió és Baku között.
„Ugyanez érvényes Törökországra is” – hangoztatta, kiemelve, hogy Ankara az EU fontos partnere. „Ugyanakkor ez nem fog megakadályozni abban, hogy félreérthetetlen üzeneteket küldjek a jogállamisággal és az alapvető szabadságjogok korlátozásával kapcsolatban” Törökországnak, amely a szabadságjogok területén jelentősen visszacsúszott. Kiemelte: a Földközi-tengeren tapasztalható török illegális olajkitermeléssel és a szíriai katonai beavatkozással kapcsolatban is meg fog nyilvánulni.
Hűséget esküdött a bizottság felé
Várhelyi emellett kiállt a biztosok függetlensége mellett is mondván, hogy azok az Európai Unió érdekeit kötelesek képviselni, a közösségi jog alkalmazását kell felügyelniük, és teljesen függetlennek kell lenniük más kormányoktól vagy intézményektől. A biztosok ezzel szemben a bizottsági elnök és az Európai Parlament elnöke felé elszámoltathatók, erről az uniós szerződések is egyértelműen fogalmaznak – írta.
A képviselők a Gruevszki-ügyre is rákérdeztek, ezt Várhelyi azzal hárította el, hogy „a tagállamok felelőssége vizsgálni és döntést hozni az egyes menedékjogi kérelmekről, figyelembe véve a nemzetközi kötelezettségeket és az uniós jogszabályokat”.
A Der Spiegel újságírója által megszerzett dokumentum szerint Várhelyi azt írta: a fenti, a biztosok munkáját is meghatározó szerződéses szabályokkal ő is tisztában van: „kész vagyok, hogy megfeleljek a magas elvárásoknak biztosként napi feladataim ellátása során.”
– jelentette ki.
Egyre nagyobb a politikai beavatkozás a médiában, panaszolja Orbán jelöltje
Amennyiben egy tagjelölt ország korlátozza az ellenzéki pártokat, az irányítása alatt tartja a médiapiacot, korai nyugdíjazásba kényszeríti a bírákat, korlátozza a tanszabadságot, és nem harcol a korrupció és szervezett bűnözés ellen, akkor biztosként milyen ajánlást tenne a tagjelölt országról szóló helyzetjelentésben? – ezt a kérdést is feltették Várhelyinek az EP-képviselők, aki Zalán Eszter, az EUobserver újságírójának tweetje szerint azt válaszolta, biztosként az egyetlen célja az Európai Unió politikájának átültetése lesz az EU szomszédságpolitikájával összhangban.
Hozzátette, a tagjelölt országokat sürgetni fogja, hogy biztosítsák az ellenzék lehetőségét arra, hogy részt vegyen a demokratikus folyamatokban, ahogyan az ellenzéki pártok is töltsék be alkotmányos szerepüket, és viselkedjenek a választók képviselőiként. Ami pedig a bírák korai nyugdíjazását illeti, ennek jogellenességét az Európai Bíróság is megállapította, jelentette ki Várhelyi. „A véleményszabadság és a média szabadsága kulcsfeladat.”
– jelentette ki Orbán biztosjelöltje, hozzátéve, hogy ilyen esetekben biztosként ragaszkodni fog a vélemény- és médiaszabadsághoz a tagjelölt országoknál, legyen szó akár reformokról, nyílt kiállásról vagy politikai párbeszédről.
„A nemzetközi jog azt is megköveteli az államoktól, hogy tartsák tiszteletben a tanszabadságot, az elvet, amely egy sor alapvető és széles körben elfogadott emberi jogon alapul” – írta az oktatás szabadságát firtató kérdésre megjegyezve, hogy minden, a Bizottság rendelkezésére álló eszközt meg fog ragadni, hogy a bővítés országai tartsák magukat ezen elvhez. A Bizottság egyébként pont a CEU elüldözése miatt Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást indított, az ügy jelenleg az Európai Bíróság előtt van.
UPDATE: Várhelyi Olivért időközben a fenti válaszai alapján már elég jónak ítélték az EP-képviselők a bővítési portfólióhoz, így délután el is fogadták a jelölését: immár a liberális és a szocdem képviselők is mellé álltak, minderről itt olvashatsz bővebben az Azonnalin.
BORÍTÓKÉP: Európai Parlament / 2019
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.