+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. november 15. péntek, 08:50
Narendra Modi kormányának csak azt követően tűnt fel, hogy Aatish Taseer nem jogosult az indiai állampolgárságra, hogy az újságíró egy cikkében kemény hangon bírálta a hatalmat.

A szolgálólány meséjének írója, Margaret Atwood, és 2006 irodalmi Nobel-díjasa, Orham Pamuk is aközött a mintegy 260 író, újságíró, művész, akadémista és aktivista között van, akik nyílt levélben kérik Narendra Modit, India miniszterelnökét, hogy vizsgálja felül a belügyminisztérium döntését, miszerint megvonják Aatish Taseer újságírótól az állampolgárságot.

 

De ki is ez az Aatish Taseer, és miért jár neki indiai állampolgárság?

 

Aatish Taseer, aki nem csak újságírói, hanem szépirodalmi munkásságával is letett már valamit az asztalra, 1980-ban született az Egyesült Királyságban, anyja indiai, apja pedig pakisztáni származású. Taseer kulturális gyökereitől nem szakadt el: gyermekkorát Indiában töltötte, és azóta is rendszeresen visszajár egyrészt az írói ihletszerzés, másrészt az ott élő anyja és nagyanyja miatt.

 

Erre pedig egészen egy héttel ezelőttig meg is volt a lehetősége: Indiában ugyanis van állampolgárságra lehetősége azoknak a külföldi állampolgároknak, akik származásuk alapján kötődnek Indiához. Így például úgynevezett „tengerentúli állampolgár” lehet az is, aki gyermeke, unokája vagy dédunokája olyan személynek, aki India 1947-es függetlenedését követően indiai állampolgár volt. Van viszont egy fontos kitétel:

 

hiába a felmenő indiai állampolgársága, ha az embernek a dédszülőkig visszamenőleg akárcsak egyetlen felmenője pakisztáni vagy bangladesi állampolgár is volt, az nem jogosult az indiai állampolgárságra.

 

Ez a szigorítás történelmi kontextusba helyezve nem olyan meglepő: Pakisztánnal a függetlenedést követően négy ízben is háborúzott India, leginkább a vitatott felségterületű Kasmír tartomány miatt.

 

Ez alól a harmadik, 1971-es háború volt kivétel, ami nem Kasmír, hanem a Pakisztántól függetlenedő Banglades kapcsán tört ki. Annak ellenére, hogy akkor Banglades és India szövetségesek voltak, a jó kapcsolatok hamar erodálódtak: a két ország határán több vitatott terület is van, amit mindkét fél a magáénak tartott. A közös határszakaszon az illegális határátlépések folyamatosak voltak 1971 óta, míg végül 2001-ben a belügyminisztérium irányítása alatt működő bangladesi fegyveresek bevonultak Pyrdiwahba, az egyik vitatott helyzetű faluba. A Human Rights Watch becslése szerint az ezt követő határvillogánsok során mintegy ezer ember veszthette életét. A felek ugyan 2011-ben rendezték vitáikat, és azóta is tesznek egymás felé gesztusokat (tavaly például a két országot összekötő, 130 kilométer hosszú barátság olajvezetéket helyeztek üzembe), mégis érthető, hogy a korábbi konfliktusok nem hagyták érintetlenül a külföldi állampolgársági törvényt.

 

Márpedig Aatish Taseer apja, Salman Taseer pakisztáni származású politikus volt, aki 2008-tól egészen 2011-es haláláig Pakisztán Punjab tartományának kormányzója is volt. Salman Taseert 2011 januárjában saját testőre gyilkolta meg, miután a politikus kegyelemben részesített egy istenkáromlásért elítélt, a halálbüntetésére váró keresztény nőt. Aatish Taseer nem tartotta a kapcsolatot az apjával, 21 éves koráig nem is találkozott vele: többek között erről is írt egy 2007-ben megjelent könyvében. Éppen ezért nem volt titok Aatish Taseer apjának származása, és ennek ellenére sem adódott probléma indiai állampolgárságával.

 

Véletlen egybeesésről lenne szó csupán?

 

Éppen emiatt fura, hogy a Narendra Modi vezette kormánynak

 

pont azt követően jutott eszébe az újságíró apjának származása, hogy Aatish Taseer az idei májusi parlamenti választást követően, a TIME magazin hasábjain igencsak élesen támadta a regnáló hatalmat

 

azt pedzegetve, hogy India vajon kibír-e még öt év Modi-kormányzást. (A májusi választásról, ahol Narendra Modi hindu-nacionalista pártja, a Bharatíja Dzsanata Párt aratott győzelmet, az Azonnalin is írtunk.)

 

A cikket maga a kormány is kritizálta, és szeptember 3-án meg is érkezett a hivatalos értesítés az indiai belügyminisztériumtól, hogy meg fogják vonni Aatish Taseer állampolgárságát. A fellebbezésre három hetet adtak az érintettnek, amit az állítása szerint már másnap megtett. Ennek ellenére november 7-én a belügyminisztérium nyilvánosságra hozta a hivatalos döntését: az állampolgárság megvonását azzal indokolta, hogy Aatish Taseer eltitkolta apja pakisztáni származását. A belügyminisztérium állítása szerint továbbá az újságíró nem élt a fellebbezési jogával sem.

 

A döntés ellen nyílt levélben tiltakozók szerint azonban a döntés személyre szabottan Aatish Taseer ellen irányult, ami szembemegy India a szabad véleménynyilvánítást és a nézetek sokféleségét tiszteletben tartó hagyományával, valamint gyengíti az erős és virágzó demokrácia legitimitását.

 

„Tisztelettel kérjük az indiai kormánytól, hogy vizsgálja felül a döntést; biztosítsa, hogy Aatish Taseer számára elérhető maradjon gyermekkori otthona és családja, és biztosítsa, hogy más írók ne kerüljenek hasonló módon célkeresztbe” – zárják levelüket a tiltakozók.

 

Az érintett úgy nyilatkozott, fáj neki a döntés: egyrészt mert munkája mélyen beágyazódik az indiai életbe, másrészt mert ezzel elvágták a családjától, így a most kilencvenéves nagymamájától is.

 

Róla nyilatkozva Aatish Taseer azt mondta: „Még ha ezt bíróságra is viszem, valószínűtlen, hogy valaha még látni fogom őt, és számomra ez a legnehezebb az egészben.”

 

MONTÁZS: Petróczi Rafael via Aatish Taseer / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás