+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szakács András
2019. november 13. szerda, 16:05
Nem csak Budapest szempontjából érdemes értelmezni a készülő törvényt, ami a helyi iparűzési adó felhasználását szabályozza.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítaniuk az önkormányzatoknak, és ezt a jövőben törvénybe is foglalják – közölte a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatóján a hvg.hu cikke szerint.

 

Mivel a főváros-központú média csak Budapest aspektusából értékelte egyelőre a hírt, érdemes összekötnünk ezt a tervet az elmúlt hetek nem-budapesti híreivel is.

 

Történt ugyanis, hogy összeomlott a miskolci, és annak határára sodródott a győri tömegközlekedés is. Ezek alapján rapid válságkezelésnek – nem pedig csak szimplán Budapest és az ellenzéki városok megszorongatásának – is értelmezhetjük a javaslatot. De olyan válságkezelésnek, amiből a kormány és a központi költségvetés a lehető legkevésbé akarja kivenni a részét, mégis gyors eredményeket akar látni. Nem csoda, hiszen a legfőbb gond jelenleg mindkét városban, és részben Budapesten is a sofőrhiány, ami nagyrészt pénzkérdés. 

 

Hogy most miért pont ezt a problémát kívánja hirtelen kezelni a kormány? Az elmúlt évek fő közéleti- és kampánytémája Budapesten a lakhatás mellett a közlekedés kérdése. Így, köszönhetően a főváros-központú magyar sajtónak, a teljes ország értesülhetett az M3-as metró felújításáról, továbbá az azt körülvevő vitákról és botrányokról. 

 

Ez, ha másra nem is, arra mindenképpen jó volt, hogy mindenki szembesülhetett vele, hogy egy város, és az M3-as vonal esetében – amely 24 óra alatt több utast szállít, mint a MÁV országszerte – egy teljes ország közérzetére mekkora hatással lehet a tömegközlekedés, annak szervezettsége, állapota.

 

És ne higgyük, hogy csak a Budapest méretű városok tömegközlekedése hathat az országra.

 

A magyar gazdaság jelenleg ugyanis erősen támaszkodik olyan feldolgozóipari multik termelésére és teljesítményére, amelynek egy része – mint például az Audi, Suzuki, Opel és Mercedes – nem Budapesten székel. A rendszerváltás óta láthattuk, hogy akár csak egy ilyen gyár leállása és hetekre való kiesése is képes nyomot hagyni az ország összgazdasági teljesítményén. 

 

Nem mindegy tehát, hogy olyan városokban, mint Győr vagy Miskolc, ahol nemzetgazdasági jelentőségű multik termelnek, milyen a közlekedés, azon belül is a tömegközlekedés.

 

Ugyanis a helyi ipart, szolgáltatószektort, a teljes lokális gazdaságot az adókezdvezmények mellett a tömegközlekedésen keresztül is lehet stimulálni.

 

A győri és miskolci buszjáratok szervezettsége és színvonala nem csak akkor hat az ott lakókra, amikor utaznak rajtuk, tehát közvetlenül, de közvetetten is befolyásolják az életszínvonalat a gazdaságon keresztül, ezáltal pedig befolyásolják a politikai klímát, a kormánnyal való elégedettséget. 

 

Az életszínvonal folyamatos emelkedése pedig minden kormány számára kulcskérdés, ha választásokat akar nyerni. A Fidesz-KDNP sem hagyhatja, hogy bármilyen kárt szenvedjen például Győr vagy Miskolc, esetleg Budapest gazdasága, és így az ott lakók életszínvonala. A megoldáskeresést pedig az önkormányzati választásokon elért vereségek tehették ilyen sürgetővé.

 

A közhangulatot, a kormánnyal való elégedettséget az önkormányzati választási eredmények láttán javítani kell, főleg ezekben a már említett városokban, hiszen a Fidesz-KDNP Miskolcon és Budapesten nagyarányú vereséget szenvedett, Győrben pedig egy szoros eredmény után jövő év elején ismét választást kell nyerni.

 

Olvasnál még Szakács Andrástól? Ide kattints! Válaszcikket írnál? Itt írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás