+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2019. november 12. kedd, 19:37
Ennek nem kell örülni, erre nem kell haragudni, mert ez nem jó vagy rossz. Ez így lesz és kész. És az ember minél hamarabb tanulja meg a bőrszín mögött a másik embert keresni, annál hamarabb nem fog azon pörögni, hogy az egyik kerületben megválasztottak valakit, akinek az egyik szülője történetesen fekete.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran

 

Valaki tegnap a nyóckert körberagasztgatta egy helyben megválasztott képviselő, bizonyos Camara-Bereczki Ferenc Miklós képével, lemajmozva az önkormányzati képviselőt, aki nevéből is láthatóan részben nyugat-afrikai (hogy azon belül milyen, azt nem tudom, a Camara és Keita nevűek ott több országban is úgy vannak mint nálunk a Kovácsok és Szabók) származású.

 

Van egy nagyon rossz hírem azok számára, akik ezt terjesztik. Vesztettek.

 

Na nem egyik párt a másik ellen, ez ideiglenes problémácska ahhoz képest, amely az ő életüket, legalábbis szerintük sújtja. Nem ez az első félig “feka gyerek”, aki képviselő lesz. Meg félig arab, kínai, mittudomén, milyen. Németország Hannoverben megválasztotta első nagyvárosi török polgármesterét, az íreknél bevándorlók gyereke a miniszterelnök, és Londonban bevándorlók gyereke a polgármester.

 

Ezzel nem nagyon lehet mit kezdeni, ez a természet rendje. Aki ez ellen akar harcolni, akár harcolhat az esős időjárás ellen is.

 

Pár éve indítottunk a Facebookon egy játékot, ahol mindenki kiírta a nagyszülei vezetéknevét. Gyorsan kiderült, hogy mindenkinek van szlávos, németes, romános, cigányos hangzású nevű felmenője. És ebben az égvilágon semmilyen rendkívüli dolog nincsen. Megtanítanak minket arra az iskolában (már aki figyel, és nem arra gondol, hogy „mire fogom én ezt majd a Való Életben használni”), hogy

 

Európa lakossága évezredeken át egymást követő hullámokban érkezett.

 

A frankok leszármazottai által lakott Belgiumban már senki sem emlékszik a belga törzsre, akik kelták voltak, ahogy Svájcban a szintén kelta a helvétekre sem. Nem emlékszünk már, hogy a galatabeliek, akihez Pál apostol levelei szóltak, és akik nevét a Galatasaray is őrzi, kelták voltak és a Balkánon éltek, ahogy pár száz évvel később éltek ott germánok is, a keleti gótok, akiknek lefordított Bibliája ránk maradt. Atta unsar þu in himinam / Vater unser (der) du (bist) im Himmel, ugye.

 

Egyik nép jött a másik után, a keltákra és latinokra rátelepedtek a germánok és a szlávok. Utána jöttek egymás után a türkök, köztük az újabban divatos kipcsakok (kunok) akik között lehettek a mai kínai határ közeléből jövő, a Nyugat-Európában beszélt (kentum) indoeurópai nyelvvel rokon nyelvet beszélő tokhárok is.

 

Aztán a sok türk törzsszövetség közül megkapaszkodott tartósan egy, amelyik nem fegyverrel, hanem beolvadni képtelen nyelvével integrálta többieket,

 

beszéljenek türk nyelvet, mint a besenyők, kunok, úzok vagy épp indoeurópait, mint a jászok. Igen, ezek vagyunk mi. Aztán lőn germán expanzió, lőn szláv betelepítés és betelepedés, és román betelepülés Erdélybe.

 

Magyarország ilyen sok idő után azért van, mert magyarnak lenni, sok más nemzettel ellentétben választás kérdése. Sorsközösség vállalása és a magyar nyelv megtanulása. A magyarosított nevű zsidó Radnóti Miklós, a magyarosított nevű Petőfi Sándor azt választották, hogy magyarok lesznek és magyarul alkotnak, és magyarként halnak meg.

 

És a fajvédőink számára rossz hírem van: a trend erősödni fog. Hála a jó Istennek.

 

Be fog ide települni, ahogy a történelem során mindig, számtalan náció.

 

Az eddigiekkel ellentétben nemcsak fehér bőrrel, hanem a barna és a sárga minden árnyalatával. Mivel a magyar nyelv parancsolja az integrációt, az első itt születő generáció akcentus nélkül beszél majd magyarul és másodiknak már olyan anyanyelve lesz, amely mellett legfeljebb tanult második nyelvként fogja beszélni az ősei nyelvét.

 

Különösen igaz lesz ez a városokban. Azt nem tudom, milyen párti vezetése lesz Budapestnek 2030-ban, de abban elég biztos vagyok, hogy minden kerületben lesz olyan képviselő, aki migrációs háttérrel rendelkezik – „Immigrationshintergrund” ahogy a német mondja. Olyan 2050-2060 környékén meg szépen elkezdi Magyarország, egész Európával együtt felvenni egy kicsit barnább bőrszínt.

 

Ennek nem kell örülni, erre nem kell haragudni, mert ez nem jó vagy rossz. Ez így lesz és kész. És az ember minél hamarabb tanulja meg a bőrszín mögött a másik embert keresni, annál hamarabb nem fog azon pörögni, hogy az egyik kerületben megválasztottak valakit, akinek az egyik szülője történetesen fekete. Na és.

 

Magyarul tud? Tud. Akkor magyar. A lakóhelyét szereti és tenni akar érte? Igen. Megválasztották? Igen. Lapozzunk.

 

(Figyelem: ez nem jelenti azt, hogy ide akárkit be kell engedni. Az egész akkor fog működni, ha egységes, az egész EU-t lefedő rendszerben szűrik meg azokat a bevándorolni akarókat, akik nem is akarnak egyáltalán integrálódni. Emellett pedig sok pénzt költenek integrációra, és nem úgy, ahogy a magyar kormány szokott romaintegrációra. Ez elég alapvető, de kénytelen vagyok leírni, bár tudom, hogy a migráncssimogató jelzőt elkerülni nem fogom tudni.)

 

Ésik Sándor cikke megjelent a Diétás Magyar Múzsán is.

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Két és fél millió forintnyi lejt kapna, aki hétüléses autót vesz, és legalább három gyereke van. Persze kérdés, hogy átmegy-e a román parlamenten a javaslat.

A Kisalföld szerint nem hírértékű a győri időközi választás jelöltjeinek vitája, ellentétben például azzal, hogy a Hír TV szavazásán mindenki egyetértett Orbán Viktorral.

A novemberi londoni terrortámadás után két hónap kellett, hogy valamilyen javaslatot tegyen a kormány.

Az eddigi főszerkesztő-helyettes, Gidró Krisztina került a Csongrád megyei kormánypárti napilap élére.

Igencsak megosztott a romániai magyarok legnagyobb pártja, noha a Néppárt-tagság számukra fontos. Videó!

Az EU-támogatások területalapú elosztása körül kialakult politikai botránynak az első áldozatai nem is a települések lehetnek, hanem az eddig biztos befutónak számító győri fideszes jelölt, Dézsi Csaba András.

Számos, hagyományosan kapitalista ország lakosságának többsége igennel válaszol erre a kérdésre egy friss felmérés szerint. Mutatjuk a kutatás eredményeit!

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás