+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Ruttkay Lili & Győri Boldizsár
2019. november 7. csütörtök, 13:38
Hogy éli meg Erdoğan aggresszióját a budapesti kurd és török közösség? A török döneresekben dolgozók elmesélték az Azonnalinak, milyen volt üldöztetésben felnőni, és mit szólnak hozzá, hogy új hazájukban Erdoğan szívesen látott vendéggé vált.

Megtámadta Törökország az Észak-Szíriában található, kurd fennhatóság alatt álló Rozsavát október 9-én. A hadjárat célja, hogy a kurd többségű területre szír menekülteket telepítsen be Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke, ezzel letörve az etnikai többségre alapozott kurd autonómiát.

 

A kurdok a világ legnagyobb ország nélküli népe, 35-40 millióan laknak négy ország, Irán, Irak, Szíria és Törökország határain belül. Hiába élnek egy tömbben, évszázadok óta sikertelenül próbálják létrehozni a független, autonóm Kurdisztánt. Ennek a törekvésnek volt egy állomása a szíriai állam romjain felépülő, kurd igazgatású terület, Rozsava. (Bővebben erről itt írtunk).

 

A kurdok helyzetét sokáig segítette, hogy az amerikaiak legfőbb szárazföldi haderejeként működtek az Iszlám Állam elleni harcban, ám nem volt B-tervük arra az esetre, ha Donald Trump elnök úgy dönt, kivonja a területről az addig Erdoğan ellen élő pajzsként funkcionáló amerikai katonákat. A kurdoknak így egyedüli segítségként a PKK (Törökországi Kurd Munkáspárt) maradt, őket viszont az EU, az Egyesült Államok és Törökország is terroszervezetnek nyilvánította. 

 

Ahogy Kardos Gábor is írta az Azonnalin, a kurd autonómiatörekvéseket világszerte a döneresek finanszírozzák, ideértve a budapestieket is. Ezért utánajártunk a városi legendának, és bár gyanús pénzmozgásokat nem találtunk, kiderült: a kurdok és a törökök egyöntetően gyűlölik Erdoğant és rendszerét, egymással viszont jól megférnek Budapesten. 

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás