+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. november 6. szerda, 15:47
Az Internet Archive átalakítja a Wikipedia könyves lábjegyzeteit: mostantól nem kell keresgélni, onnan meg lehet majd nyitni a konkrét könyveket.

Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök lecserélné a Wikipediát, az online enciklopédia ettől függetlenül még mindig korunk egyik első számú információforrása, még úgy is, hogy azért nem száz százalékosan megbízható. A megbízhatóságon sokat segít persze az, ha egy adott szócikk jól meg van lábjegyzetelve, tehát az állításait forrásokkal is alátámasztja.

 

Ez nem ismeretlen dolog a Wikipedián, legalábbis az angol nyelvű részén elég sokszor futhatunk bele olyan lábjegyzetekbe, amelyek különféle könyveket citálnak, ahogy azt egy rendes tudományos munkában is szokás.

 

Ezek a hivatkozások változnak meg most gyökeresen, ugyanis egyre több ilyen lábjegyzetről át tudunk kattintani az adott könyv adott oldalának előnézetére.

 

A változás hátterében az Internet Archive áll, akikről a digitális dolgok archiválásának problémájáról szóló cikkünkben már ejtettünk szót. A Kaliforniában könyvtárként jegyzett szervezet elég sok mindent csinál: egyrész internetes oldalakat archivál, másrészt pedig könyveket digitalizál. Mind a kettő jól jön a Wikipedia esetében, ahol például egy sor (egészen pontosan 13 millió) mára halott linket cserélt le az automatikusan múködő InternetArchiveBot az Internet Archive-ban meglévő tárolt verzióra mutató linkkel.

 

A most bejelentett újdonság annyit tesz, hogy az eddig kvázi „halott” lábjegyzetek élő linkké válnak, konkrétan megnézhetjük azt az oldalt és a kontextust, amire a lábjegyzet utal, ezáltal könnyebben ellenőrizhetővé válik az információ. Ezen túl az Internet Archive rendszerében korlátozott időre magát a könyve is ki lehet kölcsönözni, csak úgy, mint egy sima könyvtárból.

 

A Gizmodo cikkben számolt be a dologról, megemlítve, hogy

 

az Internet Archive jelenleg is dolgozik: most 3,8 millió könyvük van, de száz dolgozó 22 helyszínen jelenleg is összességében napi ezer könyvet digitalizál.

 

A cél nem a friss könyvek elérhetővé tétele – a kiadók és szerzők egyébként is ki vannak akadva a copyright miatt az Internet Archive rendszerére –, hanem az, hogy a huszadik század művei is elérhetőek legyenek minél szélesebb körben. Az amerikai törvények szerint ugye jelenleg az 1923 előtti könyvek számítanak közkincsnek. Egy könyv digitalizálása, majd a fizikai és digitális példány tárolása nagyjából 20 dollárba kerül, itt pedig bárki beszállhat, hogy szponzoráljon egy könyvet.

 

 MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás