Az Internet Archive éppen végleg összeköti a Gutenberg-galaxist az internettel

Az Internet Archive átalakítja a Wikipedia könyves lábjegyzeteit: mostantól nem kell keresgélni, onnan meg lehet majd nyitni a konkrét könyveket.

Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök lecserélné a Wikipediát, az online enciklopédia ettől függetlenül még mindig korunk egyik első számú információforrása, még úgy is, hogy azért nem száz százalékosan megbízható. A megbízhatóságon sokat segít persze az, ha egy adott szócikk jól meg van lábjegyzetelve, tehát az állításait forrásokkal is alátámasztja.

Ez nem ismeretlen dolog a Wikipedián, legalábbis az angol nyelvű részén elég sokszor futhatunk bele olyan lábjegyzetekbe, amelyek különféle könyveket citálnak, ahogy azt egy rendes tudományos munkában is szokás.

A változás hátterében az Internet Archive áll, akikről a digitális dolgok archiválásának problémájáról szóló cikkünkben már ejtettünk szót. A Kaliforniában könyvtárként jegyzett szervezet elég sok mindent csinál: egyrész internetes oldalakat archivál, másrészt pedig könyveket digitalizál. Mind a kettő jól jön a Wikipedia esetében, ahol például egy sor (egészen pontosan 13 millió) mára halott linket cserélt le az automatikusan múködő InternetArchiveBot az Internet Archive-ban meglévő tárolt verzióra mutató linkkel.

A most bejelentett újdonság annyit tesz, hogy az eddig kvázi „halott” lábjegyzetek élő linkké válnak, konkrétan megnézhetjük azt az oldalt és a kontextust, amire a lábjegyzet utal, ezáltal könnyebben ellenőrizhetővé válik az információ. Ezen túl az Internet Archive rendszerében korlátozott időre magát a könyve is ki lehet kölcsönözni, csak úgy, mint egy sima könyvtárból.

A Gizmodo cikkben számolt be a dologról, megemlítve, hogy

A cél nem a friss könyvek elérhetővé tétele – a kiadók és szerzők egyébként is ki vannak akadva a copyright miatt az Internet Archive rendszerére –, hanem az, hogy a huszadik század művei is elérhetőek legyenek minél szélesebb körben. Az amerikai törvények szerint ugye jelenleg az 1923 előtti könyvek számítanak közkincsnek. Egy könyv digitalizálása, majd a fizikai és digitális példány tárolása nagyjából 20 dollárba kerül, itt pedig bárki beszállhat, hogy szponzoráljon egy könyvet.

 MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali