+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. október 31. csütörtök, 09:16
Dánia is engedélyezte, hogy felségvizein áthaladjon az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren összekötő gázvezeték.

Tisztán adminisztratív döntés született – kommentálta Dan Jörgensen dán energia- és klímaügyi minisztere országa energiaügynökségének döntését, miszerint zöld utat adnak a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat 2 dán felségvizeken történő továbbépítéséhez. A koppenhágai hivatal döntése szerint a gázvezeték Bornholm szigetétől délkeletre haladna 147 kilométernyi dán felségvíz alatt, tudósít a lengyel közszolgálati rádió.

 

Az 1200 kilométeres vezeték komoly viták tárgya volt az elmúlt években, úgy kezdték el építeni, hogy Dánia nem okézta le a tervet. Az Északi Áramlat 2 nagyjából párhuzamosan fut a 2012 óta működő első Északi Áramlattal, ami Ukrajnát elkerülve, az oroszországi Vyborgon keresztül egy tenger alatti vezetéken szállítja a szibériai földgázt a németországi Lubminba. Az új vezeték a Narva-öbölből indul.

 

ZÖLDDEL AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT 2 HELYENKÉNT TERVEZETT, HELYENKÉNT MÁR BEFEJEZETT ÚTVONALA, SZAGGATOTT VONALLAL PEDIG AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT ÚTVONALA.

 

A beruházás viszonylag jól áll amúgy: a vezetéket építő cég tájékoztatása szerint eddig már 2100 kilométernyi gázvezetéket megépítettek. Az orosz, finn és svéd tengerszakaszok alatti részek már teljesen készek, a német fennhatóság alá esőkben pedig nagyrészt végeztek a munkával, vagyis már csak valóban a dánok hozzájárulása kellett ahhoz, hogy be lehessen ezt fejezni.

 

Az Északi Áramlat 2-t rengeteg kritika éri, főleg amerikai, lengyel és ukrán részről: eszerint a Németországot Oroszországgal összekötő vezeték gyengítené az eddigi alternatív gázvezetékek és a hagyományos tranzitországok stratégiai és gazdasági jelentőségét. Olyan kritika is van, amely szerint Németország ezáltal túlságosan függene az orosz gáztól – Manfred Weber, a jobbközép Európai Néppárt bajor EP-frakcióvezetője idén tavasszal például az EU érdekeivel is ellentétesnek nevezte az Északi Áramlat 2-t, és sürgette az építkezés leállítását.

 

A projekt támogatói viszont azt hangsúlyozzák, hogy mekkora gazdasági jelentősége van a gázvezetéknek, az építő projektcég tulajdonosai között ugyanis nyugat-európai vállalatok is megtalálhatóak. Csakhogy ez ma már nem teljesen igaz: bár 2015 szeptemberében az orosz állami befolyás alatt álló Gazprom mellett a német Uniper (ex-E.ON), a német Wintershall, a hágai központú Royal Dutch Shell, az osztrák OMV és a francia Engie (ex-GDF Suez) közösen hozták létre a gázvezetéket megépítő svájci központú projektcéget,

 

2016 augusztusára mind az öt nyugat-európai vállalat kiszállt belőle, és a Gazprom lett a cég egyedüli tulajdonosa.

 

Ennek oka az volt, hogy a lengyel versenyhatóság kifogással élt a közös részvénytársaság ellen, mondván az tovább korlátozza a versenyt, és tovább erősíti a Lengyelországba irányuló gázszállítás terén eleve domináns orosz Gazprom helyzetét. (A lengyel állam eleve azt szerette volna, ha a vezeték az ő felségvizeit is érinti.) A közös részvénytársaságban addig a részvények egyenként 10 százalékát tulajdonló nyugat-európai cégek ezt követően bejelentették: a cégből kiszállnak, viszont a gázvezeték építési költségének 10-10 százalékát – egyenként 950 millió eurót (mai árfolyamon ~310 milliárd forint) – ők finanszírozzák majd.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szájer József ereszcsatornán menekülős botránya elvitte a hetet nem csak az Azonnalinál, de egész Magyarországon. Mit szólnak az ügyhöz az utcán?

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás