+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. október 31. csütörtök, 09:16
Dánia is engedélyezte, hogy felségvizein áthaladjon az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren összekötő gázvezeték.

Tisztán adminisztratív döntés született – kommentálta Dan Jörgensen dán energia- és klímaügyi minisztere országa energiaügynökségének döntését, miszerint zöld utat adnak a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat 2 dán felségvizeken történő továbbépítéséhez. A koppenhágai hivatal döntése szerint a gázvezeték Bornholm szigetétől délkeletre haladna 147 kilométernyi dán felségvíz alatt, tudósít a lengyel közszolgálati rádió.

 

Az 1200 kilométeres vezeték komoly viták tárgya volt az elmúlt években, úgy kezdték el építeni, hogy Dánia nem okézta le a tervet. Az Északi Áramlat 2 nagyjából párhuzamosan fut a 2012 óta működő első Északi Áramlattal, ami Ukrajnát elkerülve, az oroszországi Vyborgon keresztül egy tenger alatti vezetéken szállítja a szibériai földgázt a németországi Lubminba. Az új vezeték a Narva-öbölből indul.

 

ZÖLDDEL AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT 2 HELYENKÉNT TERVEZETT, HELYENKÉNT MÁR BEFEJEZETT ÚTVONALA, SZAGGATOTT VONALLAL PEDIG AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT ÚTVONALA.

 

A beruházás viszonylag jól áll amúgy: a vezetéket építő cég tájékoztatása szerint eddig már 2100 kilométernyi gázvezetéket megépítettek. Az orosz, finn és svéd tengerszakaszok alatti részek már teljesen készek, a német fennhatóság alá esőkben pedig nagyrészt végeztek a munkával, vagyis már csak valóban a dánok hozzájárulása kellett ahhoz, hogy be lehessen ezt fejezni.

 

Az Északi Áramlat 2-t rengeteg kritika éri, főleg amerikai, lengyel és ukrán részről: eszerint a Németországot Oroszországgal összekötő vezeték gyengítené az eddigi alternatív gázvezetékek és a hagyományos tranzitországok stratégiai és gazdasági jelentőségét. Olyan kritika is van, amely szerint Németország ezáltal túlságosan függene az orosz gáztól – Manfred Weber, a jobbközép Európai Néppárt bajor EP-frakcióvezetője idén tavasszal például az EU érdekeivel is ellentétesnek nevezte az Északi Áramlat 2-t, és sürgette az építkezés leállítását.

 

A projekt támogatói viszont azt hangsúlyozzák, hogy mekkora gazdasági jelentősége van a gázvezetéknek, az építő projektcég tulajdonosai között ugyanis nyugat-európai vállalatok is megtalálhatóak. Csakhogy ez ma már nem teljesen igaz: bár 2015 szeptemberében az orosz állami befolyás alatt álló Gazprom mellett a német Uniper (ex-E.ON), a német Wintershall, a hágai központú Royal Dutch Shell, az osztrák OMV és a francia Engie (ex-GDF Suez) közösen hozták létre a gázvezetéket megépítő svájci központú projektcéget,

 

2016 augusztusára mind az öt nyugat-európai vállalat kiszállt belőle, és a Gazprom lett a cég egyedüli tulajdonosa.

 

Ennek oka az volt, hogy a lengyel versenyhatóság kifogással élt a közös részvénytársaság ellen, mondván az tovább korlátozza a versenyt, és tovább erősíti a Lengyelországba irányuló gázszállítás terén eleve domináns orosz Gazprom helyzetét. (A lengyel állam eleve azt szerette volna, ha a vezeték az ő felségvizeit is érinti.) A közös részvénytársaságban addig a részvények egyenként 10 százalékát tulajdonló nyugat-európai cégek ezt követően bejelentették: a cégből kiszállnak, viszont a gázvezeték építési költségének 10-10 százalékát – egyenként 950 millió eurót (mai árfolyamon ~310 milliárd forint) – ők finanszírozzák majd.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

Az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása. Podcast!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egyszerűsített logót kap Budapest, a fővárosi fenntartású cégek esetében pedig egységes ernyőarculattal cserélnék le a jelenlegi összevisszaságot.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás