Minél előbb gondolunk az önkormányzati- és más képviselői munkára úgy, hogy azért fizetni kell, annál előbb fogjuk értékelni és megbecsülni ezeknek az embereknek a munkáját. Emiatt biztosan nem kell kilépni semmilyen együttműködésből.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
Nem mai hír, de még mindig háborog mindenki, hogy valamelyik kerületben azzal kezdett az ellenzék, hogy megemelte a képviselői illetményt. Oké, ez politikailag majdnem olyan szerencsétlen lépés, mint amikor Horváth Csaba azzal kezdi, amivel Hunvald befejezte, de ajándékozzuk meg magunkat egy percnyi gondolkodással.
Mára a magyar munkaerőpiac teljesen más képet mutat, mint akár tíz éve. Régen ment a „keveset adok, úgyis van másik” mentalitás, ami néhány százezer tehetséges fiatal munkavállalót külföldre űzött. Fél Dunántúl Ausztriában dolgozik, így már a Dunántúl (és Budapest) is „külföld”, legalábbis elszívóhatás szempontjából. Mivel szétverték az oktatási rendszert, egyre nehezebb épkézláb autószerelőt, banktisztviselőt, tanárt, ápolót, bárkit találni.
Az önkormányzati képviselői munka, ha tisztességesen csinálják, egész embert kíván. Méghozzá olyan ember munkáját, aki – főleg Budapesten – simán megkeres 3-400 ezer bruttót (egy Lidl-boltvezető béréről beszélünk!) a piacon. Nyilván kell áldozatokat hoznia, adott esetben beülni egy fehér céges Focusba és járni az országot és hasonlók. De az értelmes és használható embereknek van munka és pénz is, akkora a munkaerőhiány.
Teljesen jogos elvárás, hogy az önkormányzati képviselői munkát fizessék meg.
Én csinálok elég sok önkéntes munkát az ügyvédi praxisom mellett, írom a Múzsát, kamarai tisztséget is viselek, és ezt a szabadidőmben csinálom. Ráadásul nincsenek gyerekeim és egyéb elköteleződéseim, aki meg van, az hasonló életmódot él. Belefér.
De ha lenne két gyerekem, alighanem elvárnám, hogy ha a rendes munkám mellett még önkormányzati képviselő is vagyok, akkor fizessék ki azt a munkát is, hiszen az ezzel töltött időt a családommal is tölthetném. Méghozzá fizessék meg jól. Szép dolog a köz szolgálata, de ha azt akarják, hogy telefonáljak végig tizenöt faiskolát, hogy honnan fogunk a választókerületemben levő ovi udvarába olcsón három juharcsemetét szerezni, vagy három vödör kalapácslakkot a nyugdíjasotthon kerítéséhez, akkor fizessék ki a fáradozásaimat.
Minél előbb gondolunk az önkormányzati- és más képviselői munkára úgy, hogy azért fizetni kell, annál előbb fogjuk értékelni és megbecsülni ezeknek az embereknek a munkáját.
Meg lassan, nagyon lassan ez fog elvezetni egyszer oda, hogy a „ha már szopok és nem fizetnek, legalább járjak jól” mentalitás teret veszítsen. Emiatt biztosan nem kell szerintem kilépni semmilyen együttműködésből.
Budapesti viszonylatban egyáltalán nem eltúlzott az a fizetés.
De ha már téma lett, hogy mennyit keres egy önkormányzati képviselő, itt egy jótanács, nem kérték, ingyen van. Az a párt (vagy pártok), amely kerülni akarja a „na most két kézzel beletúrunk a húsosfazékba” látszatát, csinálja a következőt.
A választókerületben derítse ki, hogy milyen a bérszínvonal. Mennyit keres az Erste- és az OTP-fiók vezetője, az Aldi boltvezetője, az általános iskola és a középiskola igazgatója, a kerületi bíróság bírája, ha van még nagyobb bolt, annak a vezetője, a buszvezetők csoportvezetője, a rendőrkapitányság közrend- és bűnügyi osztályvezetője, a kerületben esetleg nagyobb üzem egy-egy műszakvezetője, magyarul egy alsó-középvezető beosztású ember kerületi szinten. Ebből szépen lehet egy táblázatot csinálni és egy sima számtani átlagot meg egy mediánt számolni.
Ehhez hozzá lehet nézni a kerületi képviselői fizetéseket, és aztán ki kell találni, hogy telibe erre kell belőni az önkormányzati képviselő fizetését, vagy kitalálnak valami százalékot, full munkaidőért járjon a 90 százalék, munka mellett meg 43,2 százalék. Ha alaposan végigszámolták, hozzák nyilvánosságra és tegyenek rá indítványt a testületben. Ha a testület e fölé emeli az illetményt, a többletet minden hónapban fordítsák a kerületen belül jótékonysági célra.
És akkor nincs vita, az önkormányzati képviselő dolga a körzetének a gondozása, és ezért a körzetében elérhető jobb munkák átlagbérét kapja.
Ha a bérek lejjebb mennek, mert bezár a bankfiók és a fiókvezető bére kiesik az átlagból, kevesebbet fog keresni. Ha dolgozik a körzetért, épül-szépül, javul a közbiztonság és nyit egy bankfiók, akkor meg feljebb megy.
Ez elég naivan hangzik és az is, viszont elsősorban politikai hatása lenne. Világos beszéd, és nem az „elmutyizták” jut róla mindenkinek az eszébe.
Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is.
Tetszett a cikk?
Az Azonnali hírlevele
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
