Kína szerint „nem hasznos”, ha az USA az ujgur átnevelőtáborokról beszél

A kínai ENSZ-nagykövet szerint ugyanis ez nem segíti az amerikaiakkal való kereskedelmi viták megoldását.

Nem tesz jót az Egyesült Államok Kínával való kereskedelmi tárgyalásainak az, ha az amerikaiak folyton kritizálják az ujgurok számára létrehozott kínai átnevelőtáborokat – figyelmeztetett Kína ENSZ-nagykövete a Guardian tudósítása szerint.

Totális megfigyelőállam Hszincsiangban

Zhang Junnak az esett igazán rosszul, hogy huszonkét másik állam mellett

Kínáról ugyanis egyre nyilvánvalóbb, hogy a főként muszlim hitű ujgurok lakta nyugati tartományában, Hszincsiangban brutálisan elnyomja az őslakosokat. A tartományi főváros Ürümcsi és a másik nagyváros Kasgar lakóinak lényegében minden lépését figyelik a hatóságok: ahogyan a Vice Ürümcsiről szóló dokumentumfilmjéből is kiderül, körülbelül két méterenként telepítettek térfigyelő kamerákat a városba, pár száz méterenként pedig ellenőrzőpontokat állítottak fel a lakosok totális kontrolljának érdekében.

És bár eleinte Kína is tagadta, később megcáfolhatatlan bizonyítékok kerültek elő arról, hogy Hszincsiang tartományban az ujgurokat százezrével küldik átnevelőtáborokba, ahonnan szinte idegenekként térnek vissza. A kínai hivatalos indoklás ezeket a táborokat „szakmai és tréningközpontoknak” nevezi, melyek célja, hogy a szélsőséges ideológiáktól, a szeparatizmustól megszabadítsa az oda bekerülőket, valamint, hogy új képességeket nyújtson az embereknek. Az ENSZ becslései szerint legalább egymillió ujgurt és más muszlim kisebbségeket tartanak ilyen táborokban.

Belarusz megdicsérte, az Egyesült Államok betámadta Kínát, 

Erre reagált úgy Zhang Jun kínai ENSZ-nagykövet úgy, hogy aki felemeli a hangját az ujgurok érdekében, az a saját dolgát nehezíti meg, ha Kínával való kereskedelmi tárgyalásokra kerül a sor. Legalábbis a kínai diplomata szavaiból nehéz mást kiolvasni: „nehéz elképzelni, hogy egyrészt kereskedelmi megállapodást próbálnak kötni velünk, másrészt viszont bármilyen ügyet, különösen emberi jogi kérdéseket használnak fel arra, hogy másokat hibáztathassanak”. Hozzátette: történt előrelépés az Egyesült Államokkal való kereskedelmi tárgyalásokban, de

Épp ellenkezőleg, „alaptalannak” nevezte az amerikai gyanút, és úgy fogalmazott, ez „beavatkozás Kína belügyeibe, és szándékos provokáció”. A kínaiak és az amerikaiak között épp formálódóban van egy ideiglenes kereskedelmi megállapodás, melyet a november 16-án kezdődő, Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés chilei konferenciáján tervez aláírni Hszi Csin-ping kínai, és Donald Trump amerikai elnök, erre utalt fenti kijelentésében Zhang Jun.

Kelly Craft amerikai ENSZ-nagykövet a kínai álláspontra úgy felelt, akár Kínáról van szó, akár nem, ha emberi jogsértés történik, az Egyesült Államok „mindig az elesettek védelmére fog kelni”. A huszonhárom ENSZ-tagállam, köztük az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia és Svédország által is szignózott közös nyilatkozatot a brit ENSZ-nagykövet mutatta be az ENSZ emberi jogi bizottságának közgyűlésén.

Karen Pierce felszólította a kínai hatóságokat, hogy tartsák be a saját törvényeiket és a nemzetközi kötelezettségeket is a vallás- és gondolatszabadság ügyében mind Hszincsiangban, mind Kínában. Pierce arra is kérte az országokat, hogy az ujgur menekülteket ne küldjék vissza Kínába, ahol üldöztetéssel néznének szembe.

Emellett Belarusz ötvennégy állam – köztük Szerbia, Pakisztán, Oroszország, Egyiptom, Bolívia és Kína – nevében szólalt fel az emberi jogi bizottságban, ahol

Valentin Ribakov még megveregette Kína vállát azzal is, hogy a kínai hatóságok mennyire transzparensek és nyitottak voltak, mikor a tartományba újságírókat, diplomatákat és egyéb tisztségviselőket hívtak meg. „Mostanra a biztonság visszatért Hszincsiangba, ahol minden etnikai csoport alapvető emberi jogai garantálva vannak” – mondta Ribakov.

BORÍTÓKÉP: Felfegyverzett kínai rendőrök Ürümcsi utcáin 2009-ben / Andrew An, Flickr