+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. október 30. szerda, 18:17
A türingiai választás nem maradt nyom nélkül az országos politikában. Friedrich Merz, aki tavaly alulmaradt a CDU elnöki posztjáért folytatott harcban, Merkel felelősségét firtatja. A politikus szerint a kancellárnak le kéne mondania, de a mostani pártelnökkel is elégedetlen. Alternatívaként értelemszerűen magára gondol.

A türingiai választásokon a kereszténydemokraták (CDU) elvesztették az első helyüket, amelyet 1990 óta tudtak eddig mindig tartani. Noha már öt éve kiszorultak a kormányból, a mostani eredmény az igazi pofon: harmadik helyre zuhantak a helyben mérsékelt baloldali Linke és a helyben kifejezetten neonáci AfD mögött.

 

Beáll-e a CDU a Linke mögé?

 

Kormányra most már tényleg csak akkor kerülhetnének, ha összefognak a Linkével. Ami elsőre teljesen bizarrnak hat, gyakorlatilag az egyetlen megoldás egy működő kormány létrehozására. Hiába szerzett ugyanis a Linke harminc százalék felett (ezzel Bodo Ramelow pártja helyben növelni is tudta szavazatait), a balközép kormánynak nincs többsége. Egy AfD-CDU-FDP-koalíciónak lenne csak többsége, de ezt mind a kereszténydemokraták, mind a liberálisok kategórikusan kizárják, elvégre a türingiai AfD az országostól is jóval jobbrább áll. Így viszont tényleg az a helyzet állhat elő, hogy

 

a linkés Bodo Ramelow csak akkor maradhat kormányfő, ha a CDU valamilyen módon – akár csak külsődleges támogatással – ezt megsegíti.

 

Daniel Günther, a nyugatnémet Schleswig-Holstein tartomány CDU-s miniszterelnöke – aki egyben a párton belüli merkelizmus egyik fontos képviselője – már tavaly azt mondta: ha keleten másképp nem megy, a CDU-nak akár a Linkével is össze kell fognia az AfD-vel szemben. Günther persze könnyen beszél, nála se erős AfD, se erős Linke nincs. Másrészről persze az igaz, hogy a keletnémet Linke nem szélsőbaloldali – noha pártállami múlttal rendelkezik, de a keleti tartományokban a Linke sokszor az, ami a szocdemek (voltak) nyugaton.

 

A CDU türingiai elnöke azonban kizárta, hogy pártja bármilyen módon is hozzájárulna Ramelow hatalomban maradásához, azaz kisebbségi kormány külső támogatására is nemet mondott. Mindazonáltal kész azért találkozni Ramelow-val. Ha a CDU nemet mond, akkor csak a liberálisok maradnak, de ők még messzebb esnek a balközéptől, és eleve szintén nemet mondtak. Ramelow győzelme tehát könnyen rövidéletű lehet.

 

Friedrich Merz bejelentkezett

 

A türingiai eredmények azonban a CDU-t országosan is eléggé megrázták. A párt harmadik helyezése egy tartományban, ahol eddig – még ha nem is kormányon, de – mindig elsők voltak, felerősítette a kancellári és pártelnöki irányvonal bírálóit.

 

Friedrich Merz, akit tavaly Annegret Kramp-Karrenbauer legyőzött a pártelnökségért folyó harcban, vélhetően nagy élvezettel nézte az eredményeket. Már vasárnap este azt mondta: „ezt az eredményt nem lehet ignorálni, vagy lecsengését kivárni”.

 

Aztán a ZDF-nek már keményebben nyilatkozott. Merz szerint

 

„évek óta felhőként vonja be az országot [Merkel] tétlensége és hiányzó vezetése”.

 

Merz úgy véli: a türingiai eredmény a berlini nagykoalíció elleni bizalmatlansági szavazás. „Nem tudja elképzelni“, hogy ez az „iszonyúan rossz kormányzás“ még két évig kitartson – azaz gyakorlatilag vagy Merkel menesztését vagy az egész kormány végét szorgalmazta.

 

Merz mellett egy másik férfi is jelentkezett, akit Merkel tizenkilenc éves CDU-elnöksége alatt többször is sikeresen félreállított. Roland Koch, egykori hesseni kormányfő a konzervatív Cicero magazine novemberi számában ír egy kemény támadást Merkel ellen, amiben „vezetési hiányossággal” vádolja a kancellárt, és azt szorgalmazza: Merkelnek „fel kell hagynia azzal, hogy nem hajlandó érvelni”.

 

Nem dőlt el, ki lesz a kancellár-jelölt

 

Az országos választások 2021 szeptemberében lesznek. Mivel Merkel azon már biztosan nem indul,

 

érezhetően kiújultak a párton belüli frontvonalak a kancellár-jelöltségért.

 

Tavaly Annegret Kramp-Karrenbauer csak a pártelnökséget szerezte meg. Ö a CDU-t a merkeli centrumban tartaná: nyitottan (az AfD és a Linke kivételével) minden opció számára. Ez a merkeli stratégia akár a párt népszerűség-csökkenését is elfogadja, ugyanis hiába esik a CDU, ha középen marad, mindenki számára megkerülhetetlen erő.

 

Ezzel szemben a párton belüli jobboldal, amelynek Friedrich Merz az álom-kancellár-jelöltje, a CDU-t ismét határozottan jobboldali irányba tolná, azzal a céllal, hogy a keresztény uniópártok a liberálisokkal közösen tudják lefedni – és ezzel az AfD-től visszahódítani – az egész jobboldalt.

 

A párton belüli jobboldal egyik fontos bázisa az ifjúsági szervezet, a Fiatal Unió (JU), amely a türingiai választások után – ráülve a merzi és kochi kritikára – már most azt szorgalmazza, „fel kell tenni a vezetőkérdést” (értsd: a jelenlegi vezetés nem jó), illetve jövőre párton belüli szavazással kell kiválasztani a kancellár-jelöltet (érts: Annegret Kramp-Karrenbauar csak ne gondolja, hogy automatikusan ő a jelölt).

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás